Öt szempont amit érdemes megfontolni.
Az Alkotmánybíróság, az európai jogi fórumok, vagy a kormány egy újabb ötletrohama ugyan hozhat még komoly fordulatokat, de a devizahitelek végtörlesztésének jogerős szabályai végül is megszülettek. Az egyszeri nyereség tekintélyes, mégse rohanjunk fejvesztve az első bankfiókba. Álljunk meg és legalább most gondoljuk át kicsit jobban a lehetőségeket, mint amikor felvettük a devizahitelt. Öt lehetőség, amit érdemes megfontolni.
1. Hagyjuk a devizahitelt, számoljunk le inkább más méregdrága adóssággal
Racionális döntés lehet az is, ha valaki nem csinál semmit, legalábbis a devizahitelével, akkor sem, ha van mellette megtakarítása is. Nem nyeri meg azonnal a fennálló tőketartozás 20 százalékát, de nem veszíti el a megtakarítását, és marad mozgástere újabb befektetési döntésekhez, vagy újabb gazdasági fordulatok esetére.
Legelőbb is mindenkinek végig kell gondolnia, hogy nem használ-e olyan pénzügyi eszközöket, amelyek drágábbak a devizahitelnél! A svájci frankos hitelek helyett sokkal gyorsabban kellene megszabadulnia sok családnak a hitelkártyáktól és egyes fogyasztási hitelektől, amelyeknél az éves thm-je gyakran 50 százalék feletti. Ha ezektől megszabadulnának, könnyebben törleszthető lenne a devizahitel, s a (magán)háztartás is végre strukturális reformot hajtana végre.
2. A félretett pénzen vehetsz olyan részvényt, amelynek jók a hozamkilátásai
A befektetési oldal is kínál lehetőségeket. Néhány elemző szerint például a forinthitelezés felfutásának nyertese az OTP lehet. Ma 3000 forint alatt lehet OTP részvényt venni, ami akár jövedelmezőbb döntés is lehet, mint a megtakarítást a tőketartozás törlesztésére fordítani, hiszen a bankpapíron néhány éven belül 20 százaléknál jóval többet is lehet nyerni. Ugyanezt a lehetőséget bármelyik befektetési termékkel végig lehet gondolni.
A részvények áremelkedésében persze nem lehetünk biztosak, de hát ma a tőzsdét sem nehezebb előre jelezni, mint a kormány gazdaságpolitikáját. S milyen világ lesz az, ha az OTP részvények ára nem megy fel két éven belül 4000 forintra? Emlékezzünk csak: 2008-ban 9000 forinton forgott a bankpapír! Ha ez a legrosszabb forgatókönyv válik valóra, akkor a forinthitelre is biztosan ráfázik az adós, hiszen az OTP csak akkor marad ennyire nyomott áron, ha a piaci körülmények is tovább romlanak, ami pedig a forintkamatok emelkedését hozhatja magával.
3. Mitől félsz inkább: erősebb franktól vagy emelkedő forintkamattól?
A végtörlesztéssel szemben lehet azzal érvelni, hogy úgy tűnik, a frank árfolyama a csúcson, kamata a mélyben van – erre utal az is, hogy a svájci jegybank elszánta magát az euróárhoz való rögzítésre – tehát innen már inkább lefelé visz az út. Ha az adós átül egy forinthitelbe, akkor megszabadul az árfolyamkockázattól, de cserébe a nyakába kapja a forintkamat-kockázatot. Könnyen lehet, hogy rossz trendbe száll be, hiszen most egyre többen számítanak forintkamat drasztikus emelkedésére.
4. Hitelcsere után megint lassabban csökken majd a tőketartozásod Ha az új forinthitel havi törlesztő részlete nem lesz sokkal kisebb az eddigieknél (lásd pénzkérdés blog bejegyzés:
Mennyit nyer azt adós, ha 180-on forintra vált), nem biztos, hogy érdemes váltani. Előfordulhat, hogy a törlesztő részlet érzékelhető csökkentését ebben az esetben is csak futamidő-meghosszabbítással lehet elérni, ami nem vonzó alternatíva.
Ráadásul a deviza/forinthitel csere esetén az annuitásos, azaz egyenlő havi részletekből álló törlesztés jellegzetességéből fakadóan megváltozik a havi részletében a kamat és a tőke aránya. A futamidő elején még magas a kamat és alacsony a tőke aránya, a régóta törlesztett hiteleknél viszont ez az arány már megfordult, s a havi törlesztésen belül már folyamatosan csökken a kamat és nő a tőke részesedése. Egy új hitel havi részlete tehát jóval érzékenyebben reagál egy kamatemelésre, mint egy régi hitelé.
5. Jelentős saját erőre lesz majd szükséged. Mennyit áldoznál be?
Mindezeken túl – saját megtakarítás nélkül – nem olyan egyszerű forinthitelből egy az egyben kiváltani a devizahitelt. Jelentősen megváltoztak ugyanis a kötelező hitelfedezeti arányok a korábbiakhoz képest. A jelzáloghitel fedezeteként szereplő ingatlan – a szektort súlyosan érintő válság miatt – valószínűleg ma nem ér annyit, mint a frankhitel felvételekor, miközben a hitel forintban számított értéke még nőtt is. Tehát a hitel teljes kiváltásához be kell fizetni saját önerőt is, amit viszont csak megtakarításból, vagyoneladásból lehet. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében különösen súlyos lehet ez a probléma. Ezeknél a hiteleknél ugyanis – a lakásépítési hitelekkel szemben – a lakás értékét nem növelte a felvett jelzáloghitel. Ma azzal kell számolni, hogy a bankok a fedezetként szereplő ingatlan értékének csak 50-60 százalékát hitelezik meg. Tehát ha például a még fennálló devizahitel összege eléri az ingatlan értékének 100 százalékát 40-50 százaléknyi önerőt kell majd befizetni. Ezt sokan csak úgy tudják előteremteni, ha azt a biztonsági tartalékot csapolják meg, amelyet betegség esetére, családi vagy munkahelyi problémára vagy éppen öregkorra tettek félre. Ebben az esetben viszont semmilyen anyagi mozgásteret nem hagyunk maguknak, a családunknak pedig cudar világ jön.
Utolsó kommentek