Kiváló és jól tervezhető kampánytéma a devizahitel, amit igyekszik a legtöbb párt ki is használni. Megnéztük, kinek mi szerepel a programjában, és milyen javaslatokkal igyekszik megnyerni a szavazókat. Figyelem: bankárok csak szülői felügyelet mellett olvashatják!

A 2014-es választás egyik legerősebb kampánytémája lehetne, hogy mit kezdjünk a devizahitelekkel, illetve a devizahitelesekkel. A 258 forintos frank és 313 forintos euro árfolyam ideális környezet ehhez, a legdemagógabb üzenetekkel is kiválóan lehetne operálni. Igazán örvendetes, hogy ennek ellenére sokkal konstruktívabbak a felvetések, és nem csak az „akasszuk fel a bankárokat” szlogenre futja az indulóknak. Persze a megvalósíthatóság jogi környezetét, morális oldalát, illetve nem utolsó sorban a költségvetésre mért terheit nem vizsgáltuk, de azért vannak ötletek, amik első olvasásra aggályosnak tűnhetnek. Igaz, ha azt vesszük, hogy milyen négy év van mögöttünk, kétszer is meggondolja az egyszerű blogíró, hogy mire mondja azt, hogy aggályos. Nyugdíjvagyonból államadósságot csökkenteni? MNB-tartalékból gazdaságot élénkíteni? Nem feltétlen találjuk a tankönyvekben ezeket a megoldásokat, Magyarországon mégis megtörtént. Simán lehet, hogy devizahitelek témájában is valósággá váltható a leghajmeresztőbb ötlet, ha találkozik a választók akaratával – vagy legalábbis passzív ellent nem mondásával…

FIDESZ-KDNP

Hogy a kormánypárti koalíció mit tervez a továbbiakban devizahitel ügyben, arról nincs elérhető információ (ahogy másról sem igazán). Furcsa is lenne ha forradalmi ötletek lennének a fiókban, vagy a nagy nyilvánosság előtt, hiszen bárki mondhatná, hogy volt rá négy évük, miért nem lépték meg. Ezen a vonalon bizony borzasztó sérülékeny a kormánypárt, nem is csoda, hogy egyik „Magyarország jobban teljesít” kék-narancs plakát sem foglalkozik ezzel a témával. Pedig a nulla infláció, az emelkedő bérek és nyugdíjak mellett a másik kosárban bizony azt kell lássuk, hogy a küzdelmes szabadságharcos évek ellenére nem sikerült érdemben csökkenteni a lakosság devizahitelek okán meglévő terheit. Amit nyertünk a réven, azt vesztettük a vámon: az előtörlesztés, az árfolyamgát, az erőteljes fogyasztóvédelmi fellépés bevezetése nem sokat ér, ha eközben durván veszít a forint az értékéből, ami nem csak a jelenlegi, hanem az árfolyamgátat választók jövőbeni – gyűjtőszámlán tartott – fizetési kötelezettségeit is emelte. A Fidesz taktikája már jó ideje inkább az, hogy Kúriával, bíróságokkal, a Bankszövetséggel, és az Alkotmány Bírósággal folytat látszatküzdelmet, amire aztán bármikor tud úgy hivatkozni a választói felé, hogy „én mindent megpróbáltam…” (Bejegyzésünk élesítése után jött a hír, miszerint Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint a következő ciklus végére lehet csak megoldani a devizahiteles problémát. Úgy tűnik, a kormány előre menekül, hiszen ha az Alkotmánybíróság hétfői, illetve a Kúria hamarosan várható devizahiteles döntése után előfordulhat az a helyzet, hogy a kormánynak már nem lesz kire mutogatnia, hogy ki miatt nem tudja orvosolni a problémát.)   

BALOLDALI ÖSSZEFOGÁS/KORMÁNYVÁLTÁS

Az Összefogás pártjai külön-külön és együtt is fogalmaztak már meg állításokat devizahitel ügyében. A megoldáshoz sorolják a bérlakás-program beindítását, ami olcsó lakhatást biztosít mindenkinek, többek közt a hitelkárosultaknak is. Hogy ez mennyivel lenne jobb egy újabb Ócsánál, azt nem tudhatjuk. Fontos megkülönböztetés, hogy az MSZP a forinthiteleseket is hitelkárosultak közé sorolja, ezzel igyekezve elnyerni a szimpátiáját azoknak, akik esetleg irigylik a devizások privilegizált helyzetét, vagy úgy általában morálisan aggályosnak találják az eddigi mentőcsomagokat. Ezen kívül az őszi MSZP programban nincs más devizás állítás, illetve az állami eszközkezelő és a kiterjesztett jogvédelem messze nem olyan erősek, hogy emiatt érdemes lenne esőben hallgatni őket.

 A Demokratikus Koalíció sem lovagol különösebben a devizahitelesek témáján, nem szentelt nekik külön pontot, igaz, évek óta rendre elismétlik ezzel kapcsolatos állításaikat, miszerint a bérlakás-program, a devizák alapkamatához igazított maximált hitelkamat, valamint hosszútávon új munkahelyek és beruházások lehetnek a megoldás kulcsai.

Az Együtt PM is az előremenekülést kínálja megoldásként: növekedjünk, keressünk jól, és akkor nem lesz napi kérdés a devizahitel kifizetése. Nagyon leegyszerűsítve így foglalható össze a programjuk. Kínálnak továbbá új kiegyezést a bankokkal, aminek lényege, hogy a banki különadó dedikáltan a devizahiteleseket mentse. Valamint felkínálnák a munkanélküli hiteleseknek a törlesztési moratóriumot, és a terhek átmeneti gyűjtőszámlán parkoltatását – és persze továbbhalmozását. Visszabérelhető lakás (úgy is mint Nemzeti Eszközkezelő 2.0), átmeneti otthonok, családsegítő helyi küldöttek és programok – a szociális alapon elpuffogtatható üzenetek nem hiányoznak innen sem.

JOBBIK

A Jobbik kiváló érzékkel vette észre, hogy a devizahitelek kérdését sok-sok szemszögből meg lehet közelíteni, és sok kicsi sokra megy alapon összerakható egy olyan program, ami komplex megoldást ígér, és sugározza a szorgalmat, szakértelmet. Mert még akkor is, ha esetleg a húzó állításokról kiderül, hogy nem lesznek vállalhatók, a többi kisebb-nagyobb felvetés mennyiségi alapon azt szimbolizálja, hogy komolyan odatették magukat a programalkotáskor.

A 10 pontos Jobbik-csomag legsúlyosabb állításai a visszamenőleges teljes forintosítás, illetve a felvétel óta a devizaingadozás miatt fizetett többlet megtérítése, továbbá a szabad bankválasztás a forintosítás lebonyolítására. Hogy itt az ehhez kapcsolódó költségek kiket terhelnek, arról nem szól a program, de vélhetőleg csakis a bankokra terhelné ezt a párt. Nincs szó arról sem, hogy a forintosítás milyen kamaton történne. Az akkorin? Vagy a jelenlegin? Vagy egy köztes, központilag meghatározott ráta lenne? Képzeljük el, hogy egy X banktól 5 százalékon, 165 forintos frankárfolyamon felvett 15 milliós frankhitel elharapózó havi törlesztőjét oldanánk meg a Jobbik koncepciójával. Vajon jobban jár a felvevő, ha visszamenőleg ezt forinthitellé konvertálják? 5 százalékon, vagy 15 százalékon? Mik lennének a kezelési költségek? Mit jelent a „szabad bankválasztás” a gyakorlatban? Azt feltételezik, hogy vonzóbbnál vonzóbb konstrukciókat fog kínálni a fizetésképtelenséghez közeli adósoknak a többi bank? Nem állítjuk, hogy eretnek ötletek ezek a Jobbiktól, de sok múlhat a részleteken, amik egyelőre nem ismertek.

Hasonlóan újszerű, de újszerűségében ezernyi kérdést vet fel a magáncsőd című bekezdés, valamint az arányosítás. Arányosítás alatt azt értik, hogy egy házon ne lehessen több teher, mint a ház értéke. Hangozzék ez bármilyen egyszerűnek vagy logikusnak, sajnos nem csak az árfolyamváltozás játszott ebben ugyebár közre, hanem az ingatlanárak megzuhanása is. Itt tehát nem csak a költségviselés, hanem egyáltalán a kalkuláció módja is nyitott kérdés.

A magáncsőd intézményét a Jobbik is támogatja, ugyanakkor ott meg is áll a párt tudománya, hogy lehessen élni annak kijelentésével, hogy az illető magánszemély fizetésképtelen. „Na és akkor mi van?”, kérdezheti az olvasó.

További felvetéseik még a résztörlesztés (ettől eddig sem zárkóztak el a bankok), a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása (ez sem feltétlen újdonság), a belakoltatás (ingyen lakás a hitelek „áldozatainak”), a kiterjesztés (vállalkozók hiteleire és autóhitelekre is – de miért is?), de nem maradhatott ki az ígéretek közül a bankok megbüntetése (ha eddig nem érezték volna eléggé az állam szeretetét). Terjedelmes és alapos, még ha szakmailag bele is lehet kötni számos ponton – ahogy egyébként sok mindenki máséba is.

LMP

Noha a Lehet Más a Politika leigazolta Róna Pétert, érdekes ellentmondás feszül a párt programja és Róna megnyilatkozásai között. Amit Róna Pétertől hallhattunk a nyomtatott és elektronikus sajtóban az elmúlt 2-3 évben, az többnyire az, hogy a devizahitel hibás termék, nem is feltétlenül valós hiteltermék, túlságosan egyoldalú terhet ró az adósra, a szerződéskötéskor ismeretlen (tehát technikailag csak 2-3 nappal később véglegesített) árfolyam pedig kielégítő alap lehetne ahhoz, hogy mindet érvénytelenítsék a bíróságok. A bankok gyakorlata pedig a fogyasztóvédelem és a PSZÁF passzív cinkosságát és felelősségét veti fel…

Bár az LMP programja is terjedelmesen foglalkozik azzal, hogy a mindenkori kormányok miként marasztalhatók el a devizahitelezés elburjánzása miatt, a forradalmi, visszamenőleges eltörlés gondolata már nem szerepel konkrétan benne, és nem tükrözi 100 százalékig Róna radikalizmusát, csupán a devizahitelek mostantól való betiltását fogalmazza meg a párt. Viszont bármilyen végrehajtás alkalmával előírnák, hogy kötelező bírósággal véleményeztetni magát a szerződést, hiszen így van esély a semmissé tételre a „rónás” indokok alapján.

 Az LMP programjában is felbukkan a Nemzeti Ingatlanalap (a.k.a. Eszközkezelő), a visszabérelhetőség, a lakhatás mint alapjog, a forintosítás és a kamatplafon bevezetése.

Ami nagyon konkrétan újszerű, az két dolog: az egyik, hogy árverezés esetén az adós kaphassa vissza az önrészt (tehát az építkezéshez vagy vásárláshoz saját maga által biztosított pénzt), még akkor is, ha erre nem ad elég fedezetet az eladott ingatlan. A másik az a felvetés, hogy a devizahitelek újraszámolásánál a devizanem saját alapkamata plusz a magyar országkockázati felár együttes kamatában maximálják a hitelkamatot. Ez egyfelől nem annyira nagyvonalú ígéret, mint más pártoké, akik csak a deviza alapkamatát javasolják, viszont pont annyira bonyolult, hogy soha senki se kérje ezt számon rajtuk…

Az LMP programja a bevezetőjében a devizahiteleseknek úgy nevezett elsétálást is kínál: ami nagyjából azt jelenti, hogy ha nem tudja valaki fizetni a hitelét és el kell árverezni a lakását, akkor végleg legyen lezárva a hitel akkor is, ha egyébként a hiteltartozásra ez nem ad teljesen fedezetet. Ennyit bukjon a bank. Vegyük észre, hogy ez azonos a Jobbiknál olvasható „arányosítás” programponttal, csak éppen az LMP javaslata gyakorlatias és kivitelezhető. Viszont némileg ellentmond annak, hogy a kifejezetten a devizahitelesekkel foglalkozó belső fejezetben már azt javasolják, hogy az ember kaphassa vissza az önrészét is. Úgy fest, a programírás közben jött meg az étvágy.

Az eddigi parlamenti pártok programjainak ismeretében tehető egy fontos megállapítás: a pártok láthatóan tisztában vannak azzal a realitással, hogy csupán a szakadék szélén vagy azon túl állókkal kapcsolatban van esély cselekvésre: leginkább a kilakoltatás, a végrehajtás, a lakhatás biztosítása terén vannak értékelhető javaslatok. Noha a hitelek újraszámolása, forintosítása több pártnál is felbukkan, az látható, hogy ezt a biztos ellenzékiség tudatában tették. Hiszen ha erre lett volna mód, azt a Fidesz már réges rég meglépte volna, vagy fel merné vállalni saját üzenetként is. Egyszer-egyszer ugyan Rogán vagy Orbán tett ilyen tartalmú kijelentéseket, de ezt maguk sem gondolták komolyan már akkor sem.

És mit mondanak a feltörekvők?

Hogy mi a helyzet a feltörekvők körében? Nézzük, van-e friss gondolat a listát állítani képes, eddig a Parlamentben nem szereplő pártok között!

Említhető programként a Haza Nem Eladó Mozgalom felvetése is, ami minden devizahitel eltörlését ajánlja, azon az alapon, hogy amit eddig már a polgárok fizettek a bankoknak, az pont elég, és ne tovább. A Jólét és Szabadság terjedelmes programjában pedig mindösszesen a nonprofit közhitelező, azaz egy Nemzeti Hitelbank felállítása vonatkoztatható a problematika témájára. A Szocdemek 15 pontjából nagyjából 14 és fél foglalkozik a nyugdíjakkal, ami persze nem meglepő Schmuck Andortól, aki ezer szállal kötődik a célcsoporthoz.

Be kell vallani, hogy egy ponton túl már nem akartunk mélyebbre ásni; fárasztó olvasmányok az ad hoc összekalapált pártprogramok. Kifejezetten öröm volt azt tapasztalni, hogy az országos listát állítani képes pártok közül többnek nincs is honlapja, vagy ha van, akkor a találékonyságukat nem kívánták a devizahitelezés témakörében is megcsillogtatni. Ha olvasóinknak volt esetleg szerencséje a többi induló párt programjából kibányászni a devizahitelesekre vonatkozó részt, és mi kihagytunk volna valami fontosat, akkor várjuk kommentekben ezek bemutatását, esetleg a fentiekkel kapcsolatos hibajavítást!

Címkék: devizahitel melyik párt menti meg a devizahiteleseket devizahitel a pártprogramokban