Balról vagyongondnok, jobbról családbiztos kopogtatna

Több nekifutás is volt már a magáncsőd, pontosabban a magánszemélyek adósságrendezési eljárásának bevezetésére. Az elgondolás legtovább a Bajnai-kormány idején jutott, ám törvény nem lett belőle. Ellenálltak a bankok is, és talán a kormány is meghátrált az utolsó pillanatban, mert félt attól, hogy az új intézmény ígérete rombolná a fizetési készséget.

Tavaly a kereszténydemokraták is jelezték, hogy dolgoznak egy magáncsőd-változaton, de a munka megakadhatott, mert máig nem nyújtották be a tervezetet. Most viszont onnan jön a támogatás, ahonnan valószínűleg kevesen várták, ugyanis a Nemzetközi Valutaalap szorgalmazza, hogy vezessék be Magyarországon a magáncsőd intézményét. Az ördög persze a részletekben lakozik, minden attól függ, hogyan is festene végső formájában a jogszabály.

Azt, hogy a rendezett csőd jobb, mint a rendezetlen, a görög csőd kapcsán úton-útfélen orrunk alá dörgölik az elemzők. Szinte biztos, hogy a magyar lakosság jó része is kilátástalan helyzetbe kerülhet kifizetetlen tartozásai (hitelek és közműtartozások) miatt. A minimálbérnél nagyobb 90 napon túli törlesztési késedelmek száma a Központi Hitelinformációs Rendszerben év végén már csaknem 1,6 millió volt, közel két és félszer annyi, mint közvetlenül a válság után.

A kilábalásra nemhogy rövid, de középtávon sincs esély, miután a gazdasági növekedés helyett egyelőre inkább a recesszió réme fenyeget. Az adós életkilátásait a jelenlegi végrehajtási, behajtási rend nem veszi figyelembe, egyetlen célja a hitelező kielégítése.

Holott a rendezett csőddel a családok esetében elkerülhető, hogy a hitelezői nyomás elől például a feketegazdaságba meneküljenek, eltitkolják jövedelmüket, netán ajándékozással és különféle praktikákkal elrejtsék egyébként mozgósítható vagyonukat.

Amennyiben az adós is látja, hogy a csődeljárás eredményeképpen ismét levegőhöz juthat, valószínűleg együttműködőbb lesz, mint akkor, ha úgy véli, egyetlen cél van, hogy a víz alá nyomják. A legutolsó - részleteiben is kidolgozott - javaslat szerint az állam egy tanácsadói hálózat segítségével többek között átütemezési javaslat kidolgozásával közvetített volna az adós és hitelezői között. Az adósságok átütemezésének hitelezői nézőpontból csak akkor van értelme, hívták fel erre a figyelmet korábban jogászok, hogy ha a hitelező biztosítékot kap a jövőbeli törlesztést befolyásoló valamennyi információ megismerésére. Ezért kell a vagyongondnok, aki felméri az adós pénzügyi helyzetét, és független szereplőként közvetít az adós és a hitelező között. Az áprilisban induló pozitív hitelinformációs rendszer is hozzásegíthet a megfelelő tájékoztatáshoz.

Az adósságrendezési eljárásnak legalább ennyire fontos eleme, hogy megakadályozza, hogy a hitelezők versengve próbálják meg érvényesíteni követeléseiket, ami azok gyors likvidálásához vezet. A többfelé eladósodott személyek jövedelmére, vagyonára, köztük lakóingatlanára ugyanis bármelyik hitelezőjük kezdeményezhet végrehajtást, aminek következtében az adós kilátástalan helyzetbe kerül. Ezt úgy lehet kiküszöbölni, ha a csődbe jutott elleni bírósági eljárásokat egy időben és egy helyen minden igazolt hitelező bevonásával folytatnák le. Így egyik hitelező sem kerülhetne előnyösebb helyzetbe, mint a másik, a bíróság pedig fizetési haladékot adhat az adósnak a csődegyezség tervezetének kidolgozásáig.

A jegybank tavaly olyan megoldást javasolt, amely nemcsak a banki hitelekre, hanem az összes felhalmozott adósságra nézve támogatná a többé-kevésbé fizetni tudó adósokat fizetőképességük helyreállításában, valamint a menthetetlen adósokat a fizetésképtelenség utáni újrakezdésben. Az MNB javaslatának lényege, hogy az adós maximálisan vegyen részt a folyamatban, mindvégig teljes mértékben támogassa az anyagi helyzetének megoldását eredményező eljárást, mindezt azzal a biztonsággal, hogy otthonának megőrzése valamennyi hitelező számára kiemelten fontos szempont.

Mielőbb kellene lépni. Lehet, hogy ha 2009-ben bevezették volna a magáncsődöt, több ezer család már a programon belül talált volna további célt, s az adósok egy része nem azt mérlegelné, hogy éppen mikor hagyja el az országot, csapot-papot és adósságot maga mögött hagyva. „A csőd jönni fog, a kérdés csak az, hogy rendezett formában, vagy úgy, hogy a hitelezők, mint a hiénák, egymással versengve próbálják majd széttépni az áldozatot. A pénzügyi veszteségek óriásiak lesznek, de könnyű belátni, hogy nagy a különbség az együttműködésre ösztönzött adós és az űzött vad módjára a világ elől menekülő adós között” - írta múltkori posztunkhoz egyik kommentelőnk, megfogva az eljárás lényégét. A fizetési moratórium és az évekre szóló fizetési átütemezés bírói jóváhagyásának nyilván az lesz az előfeltétele, hogy az adós együttműködjön, ha nincs állása, keressen vagy tegyen szert többletjövedelemre, számoljon el lehetőleg minden forinttal, vállalja, hogy egy időre szoros ellenőrzés alá kerül a családi büdzsé, és nem töri fejét további hiteleken, sőt a vagyona feletti rendelkezési jogot is adja át a vagyongondnoknak, öt vagy akár tíz évre.

Szinte biztos, hogy az IMF csak olyan magáncsőd-szabályozást támogat majd, amelynek legfőbb célja nem a tartozás egy részének azonnali elengedése, hanem inkább a bankrendszer stabilizálása. A román jogszabályterv, amelyet gyakran emlegetnek, mint az IMF utálatát kiváltó megoldást, többek között azon vérzett el, hogy azt az adósok maguk is kezdeményezhették volna, és tartozásaik 75 százalékának rendezése után lényegében tiszta lappal távozhattak volna. Ebben a formában ez a megoldás nem sokban különbözött volna a kedvezményesen végtörleszthető devizahitelektől.

Lehet persze, hogy már nem is kell sokáig találgatni, hogyan is nézzen ki a törvényjavaslat, a kormányon levő KDNP ugyanis már tavaly meglebegtette a magáncsődről szóló jogszabály-tervezet beterjesztését. Az akkori álláspont szerint három lépésből állna a magáncsőd. Első lépésként az adós a bíróságon bejelenti fizetésképtelenségét és csődvédelmet kér, ezután a bíróság kiküldi hozzá a családbiztost, aki egyeztetve a hitelezőkkel több éves kilábalási tervet készítene, amihez csatolna vagyonmérleget is.
 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!