Meglepő és elgondolkodtató interjút olvastunk ma a hirek.eco.hu portálon, amelyben az OTP Bank Mikro- és Kisvállalati Igazgatóságának vezetője a devizahitelek forinthitelre való kiváltása mellett érvelt. Kicsit utánaszámoltunk, hogyan is fest a helyzet.
A jegybank növekedési hitelprogramját értékelve Csonka Tibor, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalati Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a vártnál lényegesen kevesebb vállalkozás érdeklődik a devizahitelek forinthitellel történő kiváltása iránt. Elsőre leginkább az volt meglepő, hogy a bankvezető meglepődött, mert a devizában eladósodó ingatlantulajdonosok esetében is kiderült korábban, hogy a forintosítással együtt realizált árfolyamveszteség sokakat elrettentett egy ilyen konstrukciótól. Ha például valaki 160 Ft-os árfolyamon vett fel anno 10 millió forint hitelt, akkor ez a jelenlegi 235 Ft-os árfolyamon már 14,6 millió forintot ér, persze ebből le kell vonni az eddigi törlesztést. Ezért minél több év van hátra a hitelből, a realizált árfolyamveszteség annál nagyobb, ami persze fordítva is igaz. Tanulságos az is, hogy a K&H Banknak önálló sajtóközleményt ért meg az a múlt héten, hogy egy ügyfélnek már folyósított pénzt a devizahitel-kiváltásra.
Mintha kevesebbet lehetne hallani mostanában a titokzatos hedge fundokról, azok dollármilliárdos nyerőiről, nagy múltú vállalatokat megsemmisítő ellenséges felvásárlásaikról. Az egyik ok a tavalyi euróbukta.
Áder János köztársasági elnök éppen Észtországban volt, amikor itthon botrányos körülmények között ment át a parlamenten a földtörvény. A jogszabályt azóta az elnök aláírta, bár volt aki arra számított, hogy Észtország hangulata talán annyira magával ragadja az elnököt, hogy annak papíron is lesz hatása. A balti államtól ugyanis bőven lenne mit tanulni.
Tegnaptól maximum 30 napos számlafizetési határidőt lehet megadni, késedelmes fizetés esetén pedig a jogosult megkaphatja a követelése behajtásával kapcsolatos költségeit. A fizetési határidő maximalizálása azonban nem oldja meg a fő problémát, azt, hogy a fizetésekkel késnek, így kicsi a remény arra, hogy a Polgári Törvénykönyv módosítása gyorsítja majd a fizetéseket.
Optimista, nem tekintélyelvű és nem a pénz motiválja? Valóban ilyen egy mai magyar vezérigazgató? Így jellemezhető ugyanis a magyar vezérigazgatók többsége a Stanton Chase személyzeti tanácsadó cég 1000 topmenedzserhez kiküldött kérdőívére érkezett 250 válasz alapján.
Az egyre szeszélyesebb időjárás okozta rendkívüli kárkifizetések nem kedveznek a biztosítói nyereségeknek. De az elöregedő társadalom és a krónikus betegek óriási aránya is a 
A táppénzszabályok júniustól tovább szigorodtak, miközben a már eddig is gyakori népbetegségek egyre súlyosabb méreteket öltenek Magyarországon. A hosszan tartó munkaképtelenség anyagi vonzataival mégsem néz szembe a magyar, ha egyáltalán van életbiztosítása, többnyire csak a legrosszabbra, a halálesetre tervez, nem a túlélésre erősítette meg nemrég egy felmérés is.
Úgy duplázza a tranzakciós illetéket augusztustól a kormány, hogy a döntéshozóknak igazából fogalmuk sincs az idén bevezetett adónem hatásáról. Sőt azt is csak találgatják, hogy az eltervezett időarányos bevételnek miért csak mintegy a fele folyt be. Viszont a sarc növelése mellett zászlóra tűzték a készpénz elleni harcot. De akkor miért van az, hogy például az állami kézben lévő óvodákban, iskolákban csak kápéban lehet befizetni a gyerek menzáját, az iskolai kirándulását vagy éppen a nyári táborát?
A devizavásárlás csak egy példa, amikor óriási erőfeszítéseket hozunk a spórolásért, máskor viszont nem csekély összegeket hagyunk elfolyni a bankokban. Egyáltalán mennyit nyerünk vagy vesztünk azon, hogy szelektív a pénzügyi tudatosságunk?
Szándékosan nem mondunk véleményt, pusztán a kétféle álláspont vitára ingerlő egymás mellé állítása a célunk.
Utolsó kommentek