Nem volt hibás termék, mégis 40 százalékánál gondot okoz a törlesztés
A devizahitelesek problémájára végleges megoldást jelentő mentőcsomag kidolgozása gőzerővel folyik, Lázár János tegnap egy lakossági fórumon úgy nyilatkozott, december 31-ig mindenképp megszületik a megoldás. Egyelőre azonban csak a határidő van meg, mert azt még nem lehet tudni, hogy végül kiket mentenek meg, és kik azok a százezrek, akik az „út szélén” maradnak. Mivel a program a választások előtt indul, ez fontos szempont lesz majd.
Nem világos egyelőre, hogy pontosan kiket is kíván a kormány megmenteni a bankárok idegeit borzoló, ám – az adósok családtagjaival együtt – milliók által várt adósmentő akcióval. Lázár János - a vasarhely.hir24.hu tudósítása szerint - kijelentette, hogy a mentőcsomag "nem terjed ki a gépjármű és egyéb áruhitel konstrukciókra", ám ebből nem derül ki, hogy a lakáscélú jelzáloghiteleken túl segítenek-e azokon a szabad felhasználású jelzáloghiteleseken is, akik jellemzően ingatlanra - vásárlásra, felújításra, bővítésre - fordították a felvett kölcsönt.

Négy százalék alá csökkent augusztus végén a jegybanki irányadó kamat. Érdemes-e már nekifutni a forinthitel felvételének, s ha igen hogyan? Úgy látjuk, hogy a kamatszint, a kedvezmények és az ingatlanpiaci árak együttállása kedvező, de a régi hitelbőség világa már soha sem jön vissza, érdemes tehát felkészülni az új körülményekre.
Nem csak az árcédulától és a rendelkezésre álló pénztől függ, hogy mi mennyibe kerül és mit mennyire engedhetünk meg magunknak. Kevesebb rossz pénzügyi döntés lenne, ha az értékcsökkenés fogalma nem csak a főiskolai oktatás keretében bukkanna fel először, hanem már alsóbb szinteken.
A devizahitelek forintosítása nem új ötlet, a második Gyurcsány-kormány is tett erre egy kísérletet 2008 őszén. Ám az kudarcba fulladt a magas forintkamat és az előnytelen feltételek miatt. Pedig akkor a svájci frank átlagos árfolyama 180 forint alatt volt.
Cikksorozatot tesz közzé a honlapján az MNB, mert: "fontosnak tartja, hogy a devizahitelek - mind gazdasági, mind szociális szempontból kiemelt jelentőségű - problematikájával kapcsolatban a közvéleményt megismertesse a főbb tényekkel, összefüggésekkel." A sorozat első,
Sorozatos kritikák érik a brit sajtóban a Bank of England által meghirdetett Funding for Lending Scheme (FLS) programot, mely az itthoni Növekedési Hitelprogram mintájául szolgált. A támogatás nem hogy nem hozott gazdasági növekedést, az indulás óta még a vállalkozói hitelek állománya is csökkent, ráadásul nem várt mellékhatásokkal is szembe kell néznie a kormánynak. Lehet, hogy érdemes lett volna várni az első visszajelzésekig a program lemásolása előtt?
A Magyar Nemzeti Bank biztosítaná a devizát a frank-, euró- és jenadósok hiteleinek forintosításához – egyre inkább egy ilyen elemet (is) tartalmazó devizaadós-mentő forgatókönyv tűnik kibontakozni az elmúlt hetek médiaértesülései alapján. Utánaszámoltunk: egy ilyen ügyleten az MNB több százmilliárd forintot is kereshet! Hacsaknem továbbadja ezt az összeget a devizaadósoknak.
A padlás tele van devizahiteles megmentési kísérlettel. De közülük melyiket vigyük le a nép közé?
Miután a miniszterelnök feladatul adta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a luxustermékek szuperáfájának beépítését a jövő évi adótörvényekbe (a családi adókedvezmény kiterjesztése mellett), nagyon komolyan kell venni a javaslatot, s érdemes várható hatását nagyító alá venni. Elgondolkoztató, hogy mire vezet, ha szinte teljes egészében a fogyasztás megadóztatására helyezzük a súlypontot?
Az idén kihelyezhető lakáshiteleket 140 milliárd forintra becsülte egy elemzés, azaz élénkülést várnak. Tényleg érdemes már spekulálni a lakáspiacon és ingatlanba fektetni? S lehet, hogy eljött a menekülés órája azok számára, akik képtelenek szabadulni ingatlanjuktól? A kérdéseket alább próbáljuk megválaszolni.
Utolsó kommentek