Mindig a rendesek járnak rosszul. Amióta világ a világ, azóta minden közteherviselés, közös felelősségvállalás és garanciaalap arról szól, hogy mindenki összedobja a pénzt, aztán ha a gondatlan vagy szándékos károkozó miatt baj lesz, a rendesek ebből majd kifizetik. A bérből és fizetésből élők adót fizetnek, az ingyenélők nem. A legszemetebbje pedig még ki is vesz a közösből, például visszaigénylős körhinta-csalásokkal. Különösen élesen jön elő ez a problematika a mostani brókercsődök, bankbalhék kapcsán. A brókercégeknél Befektető-védelmi Alap (BEVA), a bankoknál Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a neve a közös kártalanítási alapnak.
Ezeket azonban az elmúlt időszak bankbalhéi és a mostani brókerügyek úgy kiürítik, mint éhes medve a mézes bödönt. Az OBA tavaly apadt le nullára, míg a BEVA most fog, már az elsőként elszámolt Buda-Cash Brókerház csődje után teljesen el fog fogyni belőle a pénz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban azt szeretné, hogy a BEVA - ne csak a brókercégeknél 20 ezer euróig befektetéseket tartó ügyfelekért álljon helyt, hanem - legyen a fiktív Quaestor-kötvények tulajdonosainak is a mentőangyala. Ebből még egy igen bonyolult jogi perpatvar is kerekedhet, hiszen ez igazi „kincs, ami nincs” helyzet. A Quaestor Financial Hrurira nevű kötvénykibocsátó cég 150 milliárd forintnyi kötvényével kapcsolatban ugyanis nem pusztán az a gyanú, hogy ezek nem fognak fizetni, hanem az, hogy ezek nem is léteznek, fiktívek. Ember legyen a talpán, sőt nem is ember, hanem egyenesen jogászember, aki ebből ki tudja hámozni, hogy akkor ez most milyen ügy, sima csalás, értékpapír-csalás, esetleg a fogyasztók megtévesztése? Nem mindegy, hiszen ezen múlik, hogy ki fizeti a révészt. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy a nagy lakossági bankok.
A BEVA-ba ugyanis aszerint fizetnek be az egyes szolgáltatók, hogy mekkora a biztosított állományuk. Ha egy elitbrókercégnek néhány ügyféltől rengeteg vagyona van, akkor nem kell olyan sokat fizetnie, mert nála is csak ügyfelenként 20 ezer euróig tart a biztosítás. Ha azonban egy intézménynek sok kicsi ügyfele van, akkor probléma esetén jobban is számíthat a BEVA vagyonára, nagyobb lesz a befizetése. Ez persze azért igazságtalan, mert vele úgysem lesz baj (bármit is terjesszenek a kedves debreceni Erste-ügyfelek), de hát ő fizet. Ebből a képletből az adódik, hogy a BEVA-t a nagy lakossági bankoknak, az OTP-nek, a K&H-nak, az Erstének és a Raiffeisennek kell majd feltöltenie. Az MNB segít, igen ám, de a segítség nem ingyen pénz, hanem kölcsön. Vagyis a Buda-Cash, majd a Hungária és a Quaestor bedőlését sok-sok évig nyögi majd Bécsnek büszke vára (a versidézet annyiban helytálló itt, hogy az előbbiekből két bank tényleg osztrák a felsoroltakból).
A gigantikus hitel elméletileg 200 milliárd forint felett is lehet, ha összeadjuk a sajtóhírekből a brókerbalhékról megjelent mértékeket. Ez csak egy teoretikus összeg, de amennyire bőszen védi az állam a kisbefektetők pénzét, könnyen eljuthatunk az elméleti maximumhoz.
Imádhatják a bankok, a brókerek és a befektetési alapkezelők a csalárd társaikat. Hiszen ügyfélhiány csakis bűncselekmény révén állhat elő egy brókercégnél, ezeket a bűncselekményeket pedig a többi, vagyis a tisztességes tagok fizetik. A bűnös brókereket pedig vagy lecsukják, vagy nem, az mindenesetre biztos, hogy az ellopott pénzből igen jó ügyvédekre fog telni. 7-8 év alatt, majd a sokadik eljárásban talán születik valami döntés. Látható, hogy mire jutott a magyar igazság-szolgáltatás Kulcsár Attilával. Bezzeg az Egyesült Államokban Bernie Madoff befektetési piramisépítőt egy pillanat alatt el tudták kapni, elítélni és elzárni.
A BEVA-nak a Buda-Cash kártalanítás előtt 13-14 milliárd forintja van, normál üzleti éveiben a tagdíj-befizetések 1 és 2 milliárd forint közötti összeget jelentenek, lehet számolgatni, hogy akkor meddig is csapja pofán a pénzügyi szektort a brókercsalók tevékenysége. A brókercégeknél óriási károkról hallani, a Buda-Cash esetében eleinte akár százmilliárdos nagyságrendű hiányról, a Quaestornál 150 milliárd forintnyi fiktív kibocsátásról tett nyilatkozatot az MNB alelnöke. A Hungáriánál legfeljebb 6 milliárd forint lehet a kár, ez sem kicsi összeg, de a másik kettőhöz képest macskajancsi. Ekkora összeget talán nem kell a BEVA-nak kifizetnie, hiszen valamennyi eszköz biztosan van a brókercégeknél, pénz, értékpapírok, székház, fotelek, számítógépek, és az ügyfelek 20 ezer euró feletti megtakarításai nem biztosítottak. ám a sztori így is megdöbbentően megterhelő lesz, az amúgy sem éppen acélos banki világnak.
A kártalanítás menete még mindig zavaros. Az MNB kommunikációja szerint a Quaestor esetében a fiktív kötvényekért a BEVA fizet, de a nem-fiktívekért nem. Ez egy elég igazságtalan helyzet. Valószínűleg nem marad így. Akárhogyan is jön ki a matek, évtizedekig nyögheti a szektor a kártalanítást. Hihetetlen károkat okozott ez a pár gigacsalás. olyan mértékűt, amely a legnagyobbaknak is nagyon fáj.
Végül egyetlen sokkoló adat a kártalanításokról. Rengeteg brókercég ment már csődbe Magyarországon, a legtöbben 1998 után, de 1999 előtt, így a London Bróker, a LaSalle, a Diana, a Globex – sokan emlékezhetnek ezekre. Az összes BEVA-kártalanítás összege együttesen kisebb volt, mint a mostani háromból a legkisebbnél, vagyis a Hungáriánál fizetendő kártalanítás. Daliás idők! Az anyag nem vész el, csak átalakul. A pénz is ilyen anyag, ilyenkor látszik, hogy néha nagyon átalakul.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! |
Utolsó kommentek