Senkinek nem kívánunk gépjárműbalesetet, olyat pedig végképp nem, aminek következtében a Magyar Biztosítók Szövetségével (Mabisz) kell pereskednie. Akkor sem, ha hibásak vagyunk, s akkor sem, ha teljesen vétlenek, de autónk, motorunk kötelező biztosítási díjának fizetésével elmaradtunk. Akár egyszerű feledékenységből, akár anyagi gondok miatt történt mindez, az érvényes kötelező hiánya a vétlen sofőr számára is kellemetlen következményekkel jár.

A Mabisszal való jogi konfliktus legegyszerűbb változata, amikor nincs érvényes kötelezőnk. Ez bármiféle baleset nélkül is komoly következményekkel jár, miközben a vitás esetekben a pénzügyi felügyelethez (vagyis most már az MNB-hez) tartozó Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) majdnem mindig a biztosítóknak ad igazat.

A PBT legutolsó közzétett határozata is éppen kgfb-s ügy volt. A vita itt a szerződéskötés körülményeiről folyt, illetve arról, hogy mikor is lépett életbe a biztosítási szerződés. Az ügyfél állítása szerint az alkusz (aki elvileg az ügyfél érdekeit képviseli, de a gyakorlat azt mutatja, hogy üzletileg inkább a biztosítókkal való kapcsolata a gyümölcsözőbb) nem jól kötötte meg a szerződést, ami ezért nem lépett életbe az autó megvételével együtt. Az autós nem tudta bebizonyítani állítását a Békéltető Testület előtt, ezért végül ahhoz, hogy legyen érvényes kötelezője ki kellett fizetnie a vitatott időszakra járó borsos fedezetlenségi díjat.

Egy nappal korábban egy másik, ugyancsak az érvényes kötelező körül folyó vitát eldöntő határozat pontosan részletezte is a fedezeti díj nagyságát. Eszerint a fedezetlenségi díj a Mabisz által meghatározott napi összeg alapján kerül meghatározásra. Akkor az autós terhére 201 fedezetlen napra, napi 380 forint összegű fedezetlenségi díj figyelembevételével 76.380 Ft díjfizetési kötelezettséget állapítottak meg, amelyet a fedezetlenségi díjat terhelő 30 százalékos baleseti adóval, 22.914 forinttal együtt kellett megfizetnie. Ettől 100 ezer forintos tartozástól akkor sem szabadul a tulajdonos, ha eladta közben gépkocsiját.

A tapasztalat tehát az, hogy jobb, ha befizetjük a kötelezőt. Ennél jobban csak akkor bizonyosodhatunk meg erről, ha baleset is ér minket, érvényes kgfb nélkül. Ingünk, gatyánk is rámehet.

Egy hírhedt esetben a szó köznapi értelmében teljesen vétlen motortulajdonost perelt ki minden vagyonából a Mabisz. A történet röviden: az USA-ból származó chopper valamilyen szabványbeli különbség miatt nem volt használható. Nem volt kötelezője sem. A szerelő vontatóval elszállította, majd elég gyorsan üzemképessé tette, majd ki is próbálta – állítólag – a tulaj tudta nélkül. Szörnyű baleset történt, négyen haltak meg. Az első számú felelős a szerelő volt, aki maga is a baleset egyik áldozata volt. Mivel a motornak nem volt kötelezője, ezért a Mabisz által kezelt Kártalanítási Számla lépett be a jogi folyamatba a hiányzó biztosító helyett. A Mabisz az ártatlan áldozatok kártalanításáért nem a baleset első számú felelősének a családját (örökségét) hívta perbe, hanem a motor tulajdonosát, aki valószínűleg fizetőképesebbnek látszott. Mindent egybevetve 20 millió forinthoz közelítő összeget kell fizetnie a motor tulajdonosának, aki csak annyira volt vétkes a balesetben, mint e poszt bármely olvasója.

A Debreceni Ítélőtáblán nemrég jogerősen lezárult ügyben egy nő (a jobb hátsó ülésen) szenvedett balesetet úgy, hogy az autónak nem volt kötelezője. Harminc százalékos tartós egészségkárosodást szenvedett. Mintegy 10 millió forint kártérítést, és egyéb költségeket ítéltek meg a sértett számára. Az eljárás különösen érdekes része volt, hogy a Mabisz igyekezett a bekövetkezett károkért 50 százalékban a hátul ülő nőt felelőssé tenni, mondván, nem volt bekötve! Vajon hányan kötik be magukat a hátsó ülésen? A bíróságok azonban minden szinten elutasították a Mabisz érvelését, többek között azért, mert az oldalról történő ütközés esetében konkrétan teljesen mindegy volt, bevolt-e kötve a hátsó utas, vagy sem.

A Mabisz igyekezetét az magyarázta, hogy védte – az ilyen esetben terhelhető - Kártalanítási Számlát, amely a biztosítottak elkülönített pénze. Más kérdés, hogy azzal, hogy a védhetetlent védte, végül óriási perköltségeket vett a nyakába.