Kulcsfontosságú információk hiányoznak
Egyszerű lenne otthonról egy laptopról tájékozódni, ha éppen fogyasztási hitelt vennénk fel vagy hitelkártyát igényelnénk, csak éppen a megszerezhető információk hézagosak. Az Európai Unió által szorgalmazott fogyasztóvédelmi átvilágításon nemrégiben górcső alá vett 562 hitelt vagy hitelkártyát kínáló pénzügyi honlap 70 százaléka nem felelt meg az elvárásoknak, azaz nem adott teljes körű tájékoztatást, nem tette lehetővé az ajánlat összevetését egy másikkal, sőt sok esetben kulcsfontosságú információkat hallgattak el.
A pénzügyi fogyasztóvédelmet központi irányelvek szabályozzák az EU-ban, ám érvényesítésük a jelek szerint igencsak gyatra. Nemrég került fel ugyanis az Európai Bizottság honlapjára annak a tavaly végzett felmérésnek az eredménye, amelynek keretében 562 hitelt kínáló honlapot vizsgáltak meg az EU 27 tagállamában, Norvégiában és Izlandon. Kiderült, hogy csupán mintegy harmaduk felelt meg a vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak.
A leggyakrabban tapasztalt problémák a következők voltak:
- A hitelt népszerűsítő hirdetésekből fontos információk maradtak ki. Az ellenőrzött oldalak több mint felénél hiányzott a teljes hiteldíj-mutató, holott annak segítségével lehet összehasonlítani az egyik ajánlatot a másikkal. Azt sem lehetett sokszor megtudni, hogy a hitel teljes költsége tartalmazza-e a kötelező járulékos szolgáltatásokat, mint például a biztosítás költségét, továbbá, hogy milyen futamidőre szól a hitel, holott ezek közlését uniós direktíva írja elő.
- A hitelajánlatokat adó honlapok 43 százaléka nem tartalmazott egyértelmű információt a hitel teljes költségének egyes elemeiről. Például arról sem, hogy a hitel kamatlába változó vagy fix, s hogy milyen egyéb díjak kapcsolódnak a hitelfelvételhez.
- A honlapok ötödénél egyenesen megtévesztő volt a tájékoztatás. A költségeket hamis vagy félreérthető módon mutatták be az árkalkulációval, vagy egészen egyszerűen elhallgatták, hogy a hitel árát még egy kötelező jellegű biztosítás díja is terheli.
A zűrös weblapok üzemeltetőit - a brüsszeli tájékoztatás szerint - megbüntetik, ha nem javítják ki a hibát, sőt akár le is tilthatják az oldalakat, ha egyáltalán nem tapasztalnak együttműködést. Az intézkedéseket minden országban a nemzeti hatóságok végzik el, ezek Magyarországon a PSZÁF és a GVH, s ők jelentenek majd az Európai Bizottságnak is az elvégzett munkáról.
A vizsgálatba egyébként 16 magyar honlapot vontak be, amelyből 11 nem felelt meg az uniós előírásoknak. A legjobb arányt Európa keleti felén Bulgáriában mérték, ahol ugyan csak 6 honlapot néztek meg, de mindegyik kitűnően vizsgázott. A nagyobb nyugat-európai országok közül pedig Franciaország teljesített jól, ahol 50 átvizsgált honlapból csak 11-nél voltak további vizsgálódást kívánó tájékoztatási problémák. Az uniós átlagnál jobban teljesített Portugália is: itt a 40 nagyító alá vett weblapból 14 bukott meg. Van még mit behozni viszont Szlovákiában, ahol 10 honlapból mind a 10 fogyasztóvédelmi aggályokat vetett fel és Csehország sem domborított: 10-ből 9 oldalnál voltak gondok. A spanyol bankrendszerről pedig elég rossz bizonyítványt állított ki, hogy az uniós összesítés szerint 29 oldalból 29 nem felelt meg az elvárásoknak.
http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/sweeps_en.htm
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
Utolsó kommentek