Milyen biztonság vár rád a határon túl?
A kormányfő reggel nyugtatott, de a Fitch-től ma besepert – immár harmadik – bóvliminősítés bizony rossz időben jött a külföldi számlanyitások állítólagos elszaporodásának idején. Hogy pontosan mi zajlik ezen a téren, azt majd csak a február végén megjelenő banki statisztikákból, főképpen a lakossági devizabetétek sorokból fog kiderülni, ezek mutatják meg a napnál is világosabban, hogy volt-e a megszokottnál nagyobb pénzkivétel a bankoknál januárban. Addig is utánanéztünk milyen betétvédelmi környezet vár a pánikolókra a határon túl.
Ha be is pánikol egy ügyfél, minden bizonnyal nem a bankokkal szembeni bizalmát vesztette el, hiszen a végtörlesztés kapcsán keletkező deficitek ellenére van még elég tőkéjük és likviditásuk is a pénzintézeteknek. Ezt tegnap a pénzügyi stabilitási tanács tagjai is hangsúlyozták. Ugyanakkor meg lehet érteni azokat a betéteseket, akik a magán-nyugdíjpénztári vagyon megmaradt morzsáinak besöprése után idegesek lettek. Hiszen az a pénztártag, aki a megpróbáltatásokat és az anyagi hátrányokat is vállalva kitartott kasszája mellett, mert cseppet sem bízik abban, hogy az állami nagykalapból valamikor is kap majd látható összegű nyugdíjat, rendkívül rosszul élhette meg, hogy ezt a számlán megfogható pénzt végérvényesen elveszik tőle. Innen már csak egy kis lépés a betétek államosítása, gondolhatták, erre pedig egyes politikai erők is rátettek egy lapáttal, legalábbis nehéz másként értékelni a betétek államosítását megakadályozó népszavazás kezdeményezését.
Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy a magán-nyugdíjpénztári számlákon kötelező befizetésekből gyűltek – korábban - az összegek, (ezért pontosabb kifejezés a kötelező nyugdíjpénztár) tehát nem adózott pénzből, illetve magánjövedelemből halmozták fel, mint a betéteket. Aki tud olyan országot, ahol államosították a betéteket ne hallgassa el, de ismereteink szerint a legkirívóbb példa is csak a betétek megadóztatása volt.
Ez sem nyugtathat persze mindenki meg, így minél többször hangzik el Magyarországgal kapcsolatban a csőd, annál nehezebb lesz a bankokban tartani a pénzt. Talán ezért is szánta rá magát a kormányfő ma reggeli bejelentésére. Hétfőn majd kiderül volt-e hatása. A betétesek ugyanis egyre irreálisabban viselkednek. Aki betér egy bankfiókba láthatja sorakoznak a kasszánál, sőt egyik ismerős a kivett pénzt rögtön elhelyezte a banki trezorban. A határmenti bécsi bankoknál pedig pénzügyi portálok szerint sorszámot kell osztani a számlát nyitó magyaroknak, s ugyanez a helyzet egyes szlovák határmenti városban is.
Betétvédelem dióhéjban
De vajon tisztában vannak-e a betétesek egy-egy külföldi számlanyitásnál, hogy pénzük mennyire van biztonságban? Fel tudják-e mérni, hogy melyik bank, pénzintézet áll stabil lábakon, például hol nem veszélyes a görög kitettség, hogy csak egy példát hozzunk fel. A betétbiztosítási szabályokkal tehát nem árt tisztában lenni. A magyarországi betétgyűjtő pénzintézetek mind tagjai kötelezően az Országos Betétbiztosítási Alapnak, a védett összeg felső határa pedig – uniós direktíva alapján 100 ezer euró. Ekkora összeget fizet ki forintban Magyarországon is maximálisan az Országos Betétbiztosítási Alap bankcsőd esetén, bankonként és ügyfelenként, s a tőkét és a kamatot egyformán számítják bele a kártalanítási összegbe.
Az Unióban a betétvédelem nem tesz különbséget honpolgárok és a külföldiek, azaz a rezidensek és a nem rezidensek között, mindenkinek ugyanolyan szabályok szerint védett az adott ország bankjában lévő pénze. Ennek megfelelően kártalanítottak a Jógazda Takarékszövetkezetben befagyott betéteik után kínai, szingapúri, német és amerikai állampolgárokat is.
Értékhatár szempontjából az uniós direktíva alapján nem lehet különbség az EU-tagországok betétbiztosításában, viszont a szerint lehet, hogy milyen betéti formát véd a betétbiztosítás. Továbbá nem egységes a betétbiztosítás rendszere sem, vannak olyan uniós tagországok, ahol nemcsak egy betétvédelmi intézmény van, hanem több is. Magyarországon a magánszemélyek betétei és a vállalkozásokéi azonos összeghatárig biztosítottak, de ez nem feltétlenül igaz a többi uniós országban is. Az OBA által biztosított betétek kiterjednek a folyószámlabetétre, a lekötött betétre és a 2003. január elseje után kibocsátott banki letéti jegyekre és kötvényekre. A banki értékpapírok biztosítottsága is eltérhet az unió egyes államaiban.
Szlovák szabályok
A szlovák betétvédelem szinte tükörképe a magyarországinak. Az ottani alapot sem az állam finanszírozza, hanem a betétgyűjtő pénzintézetek. A betétbiztosítás itt is egyformán vonatkozik a magán- és a jogi személyek megtakarításaira minden olyan pénzintézetben, amely tagja a betétvédelmi rendszernek. Bankcsőd esetén itt is 100 ezer eurót fizetnek ki, a tagintézményekben.
http://www.fovsr.sk/en/about-the-deposit-protection-fund/
Kétszintes védelem Ausztriában
Az osztrák pénzintézeteknél betétvédelmi rendszer és a befektetőket kompenzáló biztosításból áll a védőháló. Minden betétet gyűjtő vagy megtakarításokat felhalmozó osztrák hitelintézet kötelezően tagja az egyik védelmi rendszernek. A betéteket itt is maximálisan 100 ezer euróig védik, akár természetes, akár jogi személy pénzéről van szó és a védelem itt is bankonként limitált a folyószámlákon a megtakarítási számlákon és betétkönyvben lévő tőkére és kamatra Garancia csak azokra a számlákra és betétkönyvekre vonatkozik, amelyeket euróban vagy az EGK-tagországok pénznemében tartanak a számlákon. A banki értékpapírokat már nem a betétbiztosítás, hanem a befektetői kompenzációs rendszer védi. A lakossági ügyfelek 20 ezer euró maximális kompenzációra jogosultak. Jogi személyek, illetve cégek követeléseik 90 százalékát kaphatják vissza kompenzációként, de a felső plafon itt is 20 ezer euró. (A különbség a biztosítás önrészeként értékelhető).
A betétbiztosítási és befektetői kompenzációs rendszer nem nyújt védelmet akkor, ha a betétben lekötött pénzösszeg devizaneme nem az Európai Gazdasági Közösség (EGK) tagországai, illetve Svájc pénznemében denominált. További kivételekről itt lehet olvasni:http://www.sparkasse.at/erstebank-en/Free-Professions/Saving/Deposit-protection-scheme, a takarékpénztári tagokat pedig a következő linken lehet megtalálni: http://www.sparkasse.at/erstebank-en/Downloads?chronicleId=0901481b80064292.pdf
Svájci betétvédelem
Svájc magántulajdonú betétbiztosítási rendszerrel rendelkezik, ez a Svájci Bankok és Értékpapír kereskedők Betétvédelmi rendszere. A védelem 100 ezer frankig biztosít ügyfelenként és bankonként. A tagság kötelező minden olyan bank és értékpapír-kereskedő számára, a melyek a svájci pénzügyi piaci felügyelet (FINMA) alá tartoznak. A garanciával biztosított tagintézmények listája megtekinthető a következő linken: http://www.einlagensicherung.ch/en/bankkunden-link/bankkunden-unterzeichner.htm
A betétvédelem alá tartoznak a nem svájci frankban denominált betétek is és a betétekkel kapcsolatos védelem független a betét vásárlójának állampolgárságától. Aki részletesebb információt kere, a következő linkeken bogarásszon:
http://www.einlagensicherung.ch/en/bankkunden-link/bankkunden-faq.htm
http://www.fma.gv.at/en/consumers/banking-supervision/investments-and-savings/deposit-guarantee.html
http://www.fovsr.sk/en/about-the-deposit-protection-fund/
http://www.sparkasse.at/erstebank-en/Free-Professions/Saving/Deposit-protection-scheme
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
Utolsó kommentek