Végleg illúzióvá vált, hogy egy új bank alapítása megoldja a devizahitelesek gondját.

Az ország bóvli kategóriába sorolása egyenes úton vezet – a kamatok emelkedésén át – a hitelek további drágulásához, az ország finanszírozási körülményeinek romlásához. Ez pedig még inkább illuzórikussá teszi azt a hitet, hogy egy közös állami-civil bank révén olcsó forinthitelhez juthatnának a bajba jutott devizahitelesek.

A Facebookon szerveződő devizahiteleseket képviselő Hiteltársulás vezetője a nemzetgazdasági miniszterrel e héten folytatott megbeszélés után úgy gondolta, hogy elvi egyetértés született egy – a devizahiteleseket segítő - webbank létrehozásáról. Kérdés persze az is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium valóban elszánta-e magát erre a lépésre. Elgondolkodtató ugyanis, hogy a tárgyalás után kiadott közleménye meg sem említi a webbankot. Ennek több oka is lehet:

1. Nem tartja fontos hírnek
2. El akarja hallgatni az elvi egyetértés megszületését
3. Mégsem állapodtak meg egy közös webbank létrehozásában.

Az éjszaka beütött leminősítés miatt tovább romló külpiaci körülmények között a tárgyalások várhatóan vakvágányra futnak. A Hiteltársulás már maga is megpendítette múltkori – különben sokféleképpen értelmezhető – Facebook-bejegyzésében, hogy bár szerintük a lehetetlent már egyszer legyőzték, a valóság előtt fejet kell hajtani.

Szándékuk kapcsán azonban néhány dolgot tisztázni kell. A társulás szervezője mozgalmukat Széchenyi István reformkori tevékenységéhez hasonlítja, amelynek szerinte a mozgatórugója az volt, hogy Széchenyi nem kapott hitelt a bécsi bankoktól. Ez lényegében elszántságuk érzelmi-történeti mozgatórugója. Csakhogy a képlet annak idején sem volt ilyen egyszerű. Széchenyi azért nem volt hitelképes, mert a földbirtokosok egy ősi jog alapján nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették meg azokat.

Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére. A Hitel ezért elsősorban a fejlődést gátló ősi jogok megreformálására született.
A devizahitelesek egészen más cipőben járnak. Korábban hitelképesek voltak, hiszen volt jelzáloggal terhelhető ingatlanjuk, talán még a törlesztéshez elegendő jövedelmük is, csak éppen a devizahitel miatt keletkező adóságuk mára a gyengülő forint miatt meghaladta a törlesztésre rendelkezésre álló jövedelmet és sok esetben a fedezet értékét is. Így mára már az adott feltételek mellett nem hitelképesek, hacsak nem tudnak maguk mellé még hitelképes kezeseket állítani.

A kedvezményes forinthitelt nyújtó webbank megvalósíthatóságával kapcsolatban pedig a következőket lehet kiemelni minapi bejegyzésünket felidézve: A hitelválság egyenes következménye, hogy nincs olcsó forrás a pénzpiacokon. Ha egy bankot valaki létre akar hozni, akkor ahhoz nem csak a 2 milliárd forintos minimális alaptőke szükséges, hanem – a Hiteltársulást tekintve - 329 milliárd forint kihelyezni szánt hitel esetén még 327 milliárd forintnyi addicionális forrás. Tekintettel arra, hogy a társulás a nettó hitelfelvevői pozícióban (több hitel, mint megtakarítás) lévő embereket tömöríti, a tagok bankbetétjeiből jó esetben a szükséges forrás 10-20 százaléka teremthető elő. Már csak 270 milliárd Ft hiányzik.

1. Fizesse ezt be a saját dósságának leépítésén ügyködő állam? Úgy, hogy közben saját adósságának finanszírozása is drágul, nézzük csak az állampapír-aukciókon folyamatosan emelkedő hozamokat.
2. Szerezzük be a piacról? A bankközi forrás nem olcsó, ha pedig magyarországi bank szeretne pénzt felvenni meg kell fizetnie az ország kockázati megítélésének romlásával jelentősen megnőtt kockázati felárat.
3. Menjen a bank tőzsdére? Európában számos bank értéke el sem éri könyv szerinti értékét, tehát rengeteg az olcsó vételi lehetőség. Ki venné meg a BÉT-en a webbank részvényeit?

Címkék: devizahitel hiteltársulás webbank