„Autószerelőként én is megtanultam a devizakereskedés rejtelmeit. Önnek miért ne sikerülne?” Valami hasonlót állít az egyik legaktívabb hirdetés az online devizakereskedési szolgáltatók piacán. Ezzel szemben mi a valós szaldó: 3.3 milliárd forint veszteség 2011 januárja és júliusa között. Jó ez nekünk?

Ráadásul ez nem minden; a vizsgált időszak végén a le nem zárt pozíciók (még nyitott befektetések) egyenlege további 3 milliárd forint veszteség.  Az év első hét hónapjában a lakossági ügyfelek 77%-a veszített a devizakereskedési platformokon.  Az adatok a PSZAF által most publikált jelentésből származnak 

Akik tehát nem veszítettek eleget a devizahitelen, azok a könnyű és gyors meggazdagodás reményében 6.3 milliárd Ft-ot veszíthettek el a devizapiacok friss „szakértőiként”.

(Csak összehasonlításként ez 240 forintos svájci frank árfolyamnál valamivel több mint a fele az egy havi teljes lakossági devizahitel törlesztésen elszenvedett veszteségnek.) Ma már szinte mindenkinek van olyan ismerőse, aki „büszke” szereplője a legnagyobb piacnak, a nemzetközi devizapiacnak és rövidebb-hosszabb ideig hirdeti, hogy ennél tutibb befektetés nincs. Ezzel szemben, ahogy a statisztika is mutatja, a lakossági próbálkozók több mint háromnegyede jelentős vérveszteséget szenved el szárnypróbálgatásai alatt.

A PSZÁF anyaga kristálytisztán megállapít két dolgot:

1., A lakossági befektetők tájékoztatása az ügyletek kockázatait illetően nem elegendő (önmagától ugyanis az átlagos hazánkfia nem jön rá, hogy amin hatalmasat lehet nyerni, azon hatalmasat is lehet bukni). A Felügyelet anyaga konkrétan a szerencsejátékkal teszi egyenértékűvé a deviza befektetések jelenlegi formáinak többségét.

2., a  problémák alapvető forrása a nagy tőkeáttétel. A tőkeáttétel annyit jelent, hogy mondjuk 1 millió Ft meglévő tőkével én létrehozhatok egy 50 millió Ft értékű befektetést (1:50-hez). A legagresszívabb esetekben ez 1:400-ig is fel tud menni. Ez magyarra lefordítva annyit jelent, hogy egy 400-szoros tőkeáttételű befektetésnél 0,25% kedvezőtlen irányú árfolyam elmozdulás esetén a teljes befektetett összeget elveszítette a bátor próbálkozó. Július óta nem ritka, hogy az egyes devizapárok napon belül 2%-ot elmozduljanak, ami pont 8-szorosa a 0,25%-nak. Ez azt jelenti, hogy az , 1:50-nel próbálkozó versenyző is elbukja egy átlag napon mindenét.

Nem utolsó szempont, hogy ezeken a befektetéseken a veszteség teljes mértéke akár nagy mértékben is meghaladhatja a befektetésre eredetileg szánt összeget. Ilyenkor az ügyfél jogi értelemben teljes vagyonával felel.

Fentiek a hazai deviza befektetési piacot követők számára jelentős meglepetést nem okoznak. A fő problémát egy dolog jelenti: a Felügyelet egy több éve fennálló probléma számszerű kimutatása után annyit állapít meg konklúzióként, hogy további intézkedések szükségesek…

Félreértés azért ne essék, a devizabefektetések nem ördögtől valók. Van létalapjuk, sőt helyük akár lakossági szinten is a megtakarítások kezelésében. Erre vonatkozóan vannak pozitív nemzetközi példák. Ami borzasztóan hiányzik az egy olyan szabályozás, mely megvédi a szolgáltatók túlkapásaitól a kezdőket, avatatlanokat és a szuper profitban reménykedőket.

Persze lehet hivatkozni a pénzügyi kulturálatlanságra, azt mondani, hogy „ezt a tanulópénzt ki kell fizetnie a társadalomnak”. Könnyen lehet pálcát törni felettük, mondván, hogy „a tudatlan minek próbálkozik, és ha kenyérre kell a pénz, akkor azt sosem illik tőzsdére vinni”. Ismerjük már a szokásos kommenteket, akár a Parlamentből is. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy van az a fokú kiszolgáltatottság, és az elkeseredettségnek az a foka, amikor az ember kényszerből kockáztatja kis megtakarítását, még ha adott esetben sejti is, hogy erre rámehet gatyája. Nem véletlen, hogy a legkomolyabb szerencsejátékipar éppen a kétpólusú társadalmakban virágzik: szegények tömege fordul a félkarú rablókhoz egy szebb jövő reményében. A legjobban hozó játékautomaták nálunk sem a Pasaréten találhatók, hanem jászsági települések utasellátóiban...

Ha az import kínai műanyagjáték sorjás, vagy túlmelegedéssel fenyeget az olcsó hajszárító, akkor a megfelelő hivatal haladéktalanul kivonja a forgalomból. Ha az import játék a teljes vagyonunkat veszélyezteti, akkor viszont az illetékes csak ajánlást tesz közzé, esetleg figyelmeztet a várható kockázatokra. Ön szerint rendben van ez így?

Címkék: árfolyam devizahitel