A Magyar Nemzeti Bank folytatja a monetáris lazítást, vagyis a kamatok csökkentését, amikor szinte minden más, velünk egy kalapban kezelt feltörekvő piaci ország, szigorít! Szembe megyünk a világgal! Szoktunk ilyet tenni, de ennek most nagyon nagy kockázatai vannak. 

Kezdjük gyorsan a tényekkel! Blogbejegyzésünk írásakor 310 forintot ér egy euró. Kétéves mélyponton van, és már nagyon közelítünk a 2012-es évkezdet 320 körüli szintjeihez. Eltolódott az ingerküszöb, ez most nem nagyon zavarja a döntéshozókat! A Magyar Nemzeti Bank legalábbis még bőszen csökkenti a kamatokat, még akkor is 15 bázisponttal, 2,70 százalékra vágta a kamatokat legutóbb, ha ennek az utolsó lépésnek semmi, de tényleg semmi pozitív nemzetgazdasági hatása nem volt. Félreértés ne essék, a rettentő intenzív jegybanki kamatcsökkentés eddig tagadhatatlanul sikersztori.

Sőt, visszatekintve már-már érthetetlen, hogy a nagy pénzbőség idején miért voltunk világrekorderek a kínált reálkamat tekintetében. Nem a nagy menetelés értelme megkérdőjelezhető, hanem csak az, hogy amikor hirtelen más szelek kezdenek fújni, akkor miért feszítjük tovább a húrt, egy nemzetgazdaságilag már káros vágással. Hiszen az a minimális hatás, amit 15 pont jelent, messze elrepül a gyengébb forint káraival.

E sorok írójának fogalma sincsen, hogy a forintgyengítés tudatos jegybanki politika-e, avagy csak sodródunk az árral. Ám a leosztás egészen elképesztő. Magyarország még a jegybank – pénzügyminisztérium (nálunk ez utóbbi a Nemzetgazdasági Minisztérium) klasszikus viszonyában is tud unortodox lenni. A világon ugyanis mindig ugyanaz a felállás, a pénzügyminiszter gazdasági növekedést akar, alacsonyabb kamatokra sarkalná, az óvatos és az inflációért felelős jegybankelnököt. Mi lejátsszuk fordítva! Matolcsy még mindig élénkítene, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter óvatosságra int.

Mi lehet a cél? Csak találgatni lehet? Talán az, hogy korábban Matolcsy György jegybankelnök sokszor nyilatkozta azt, hogy még mindig van tere a kamatok csökkentésének, hiteles maradjon az elnök kamatpolitikája? Vagy esetleg az, hogy regionális versenytársunk, Lengyelország még mindig stabilabb kamatszempontból, hiszen ott 2,5 százalék az alapkamat. Vigyázzatok polákok, jönnek a magyarok! Hű, nem lennék most a lengyelek helyében – gondolhatja Virág elvtárs a Tanúból.

Viccelünk, viccelünk, és természetesen mi is tudjuk, hogy ennél cizelláltabb lehet a kamatpolitika, de azért azt gyorsan szögezzük le: a helyzet most nem is annyira vicces. Ha az MNB mérlegelte volna a környezeti tényezők változásait és behúzza a kéziféket, akkor a forint elleni spekulánsok biztosan pozíciókat zártak volna. Utólagosan nem lehet tesztelni mindezt, de ide a rozsdás bökőt, hogy erősödött volna a forint. Örülhettek volna a devizahitelesek, akik közül sokan biztosan a hitelezőiket ekézik, mert megint emelkedett a törlesztő, de azért országunk nagyságai között is akad most felelős.

A kamatvágás elmaradásának örülhetett volna az ország egésze is. Sajnos nagyon régóta egyértelmű ugyanis, hogy sokkal több nemzetgazdasági kára van az 5-6 forinttal gyengébb forintnak, mint amennyi haszna lehet egy 15-25 bázispontos kamatcsökkentésnek, már ameddig volt haszna egyáltalán. Újabban ugyanis rendre Magyarország vezeti, Argentínával és Törökországgal karöltve, a feltörekvő piaci devizák gyengülési listáit. Nem egy akkora tragédia, tavaly mi voltunk az egyik legjobban teljesítő pénz, csak az a baj, hogy felesleges ez a veszteség, mert tehetnénk ellene.

Most éppen veszélyes világ van. Ukrajna ég, szakad, változik, ami még akkor is hozzáadódik a magyar kockázatokhoz, ha sajnos szegény kijeviek tőkepiaci szempontból lényegtelenek, a hrivnyának nincs is piaca, így nem is nagyon tud más piacokat mérgezni, még az ukrán külkereskedelmi kapcsolatok sem olyan izgalmasak.

Hogyan gondolkodnak eközben a forintot mozgató külföldi alapok? Valami tudatos történik most, vagy csak véletlenül találták meg a spekulánsok Magyarországot? Ha kifejezetten kipécézték a forintot az unortodox jegybank miatt. akkor nem lehetünk túl nyugodtak. Hiszen már egy kisebb hirignél is 7 forintot tudott egyetlen nap alatt gyengülni a forint, mi lesz akkor, ha nagyobb összeggel, keményebben odacsapnak a profitéhes devizapiaci befektetők?

A magyar gazdaságban amúgy tényleg sok a jó hír, hasít Németország, mi is növekedünk, alacsony az infláció, remek a külső egyensúly. Ugyanakkor Magyarországon már nem maradt reálkamat a nagy angolszász befektetőknek, akik most a gyengülő devizán is buknak.

Nem lehet tudni, hogy élesebb krízishelyzetben hogyan fog reagálni a jegybank. Lehet, hogy a világ legjobb monetáris szakemberei ülnek a Monetáris Tanácsban, de amikor balhé van, akkor már nem működnek az óvatos, a finomhangoló piaci beavatkozások.

Minek kísértjük a sorsot? A serpenyő másik oldalán ugyanis most nincsen semmi pozitívum.

Játszunk a tűzzel, pedig abban nem is sütögetjük a pecsenyénket!

Címkék: árfolyam mnb forint kamatvágás jegybanki alapkamat