„A munka becsületének visszaállítása”, „a termelő szektor ösztönzése”, „a működőtőke számára vonzó környezet megteremtése”… csak néhány példa a politikusi jelmondatok tárházából. Önmagukban egyikkel sincs baj, azonban riasztóan avítt felfogást tükröz, mikor csak a gépsor mellett eltöltött munkát tekinti valaki értékteremtőnek. Honnan hova szokás fejlődnie egy országnak?
Akár beugratós kérdés is lehetne egyetemeken, hogy vajon mit mond el egy országról az, ha a GDP-jében folyamatosan csökken az ipari termelés részaránya. A végzete felé halad? Vagy éppen ellenkezőleg, a globalizáció éllovasa? Vagy akár a kettő együtt? Van-e egyáltalán ideális arány?
A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán.
Utolsó kommentek