A frankhitelt a legtöbb hitelfelvevő megszívta. De kié lesz a torkos borz érdemérem?
 

Életbiztosítással kombinált lakáshitel. Hallott már róla? Ha nem, akkor szerencséje, van, ha igen és kötött is ilyet, akkor jó eséllyel indul a vesztesek vesztese díjért. A 180-as árfolyamon való előtörlesztés ugyanis betonból kiöntött mentőövként repül az arcunkba, ha ilyen típusú hitelterméket birtoklunk.

A 2000-es évek derekán, amikor a legjobban dübörgött a devizahitelezés, és az ember reggel a metrómegálló felé menet újabb és újabb lakópark-építkezésekbe botlott, felbukkant a magyar piacon is az életbiztosítással kombinált hitel. Lényege az, hogy a havonta fizetett részlet valójában nem a hiteltörlesztésre megy, hanem egy életbiztosítási befektetésbe (és annak kezelési költségeire). Ez az életbiztosítás aztán az 5. vagy a 10. vagy egyéb kerek évfordulón hozamot fizet, ami a befizetések egy részével egyfajta előtörlesztésként jelentősen csökkenti a hitel tőkerészét. Tehát egy 20 évre felvett 15 milliós hitel esetében az első 10 évben mondjuk 100-120 ezer forint körül perkál az ember havonta, aztán a 10. évben  fiallik a biztosítás, s ezt a summát előtörlesztésként benyel a hitel, mire a havi törlesztő leesik 50-70 ezerre. Ez nem hangzik rosszul. Az adott piaci környezetben ezzel a konstrukcióval akár 100-150 bázisponttal is kedvezőbb THM-eket tudtak kínálni a terméket beindító pénzintézetek.
Egy korabeli „kedvcsináló” ábra. Érdemes megfigyelni a kecsegtető piros oszlopot…:

Annyit azonban minden életbiztosításról tudni kell, hogy idő előtt feltörve szinte zéró hozamot fizet.
Na már most, a 180-as előtörlesztési akció a biztosítással kombinált hitelek tulajdonosainak éppen ezért inkább csak bosszúságot okoz, mint megoldást. Hiszen feltörnének egy olyan biztosítást, amire már évek óta irgalmatlan pénzeket költöttek (a frank miatt a fenti példában leírt havi részlet simán lehet 150-170 ezer is), majd a sok éves befizetéseiknek csak a nominális értékét kapnák vissza, és elő kéne törleszteniük egy olyan hitelt, ami még 180-as árfolyamon is magasabb, mint az eredetileg felvett hitel. Sőt ha garanciális elemek (tőkevédelem, hozamgarancia)k nélküli befektetéssel kombinált biztosításról van szó, akkor az is előfordulhat, hogy a befektetés aktuális értéke –  a tőzsdei áraktól függően– a befizetések összegét sem éri el.

Vigaszt jelenthetne viszont, ha a feltört,  azaz megszüntetett életbiztosításban felhalmozott frankot (még ha az nem is több  az eddigi befizetések nominális összegénél )  nem 180-as árfolyamon válthatnánk forintra, hanem –  miután ez nem képezi magát a hitelt – a piaci frankárfolyamon, 235-ön. Ha ez igaz lenne, akkor valamicskét visszanyerhetünk. Hiszen a kezdetek óta változatlan tőketartozású hitelt most 180-as árfolyamon lehetne előtörleszteni, részint 235 forintért beváltott frankból.

Ez utóbbira azonban kicsi az esély, hiszen a termék neve is „életbiztosítással kombinált hitel”, tehát hitelként az egész konstrukciót tekintik, nem csak a hitel-oldali lábát. Tehát jó eséllyel ezek a hitelfelvevők lesznek majd azok, akik nem fognak élni az előtörlesztéssel, még ha lenne is rá pénzük, mert egyszerűen nem éri meg nekik, viszont évekig fogják még szívni, hogy romlik a forint, emelkednek a kamatok, romlik a bankok hitelállománya, stb. Ők lesznek a hitelpiac igavonó barmai, hacsak ki nem dőlnek a sorból.
A termék veszélyeiről egy korabeli cikk ír részletesen, vajon akkoriban hányan olvasták?


SZAVAZUNK:

Címkék: hitel svájci frank forinthitel