A kérdés nyilvánvalóan költői. A tisztánlátás kedvéért megnéztük, mit tudunk felmutatni a tények alapján, ha a hazai egészségügyi kiadásokat és az általuk biztosított ellátás színvonalát mérlegre tesszük a nemzetközi mezőnyben az OECD adatsorai alapján.

Az egészségügyi kiadások finanszírozásának forrása jellemzően elsősorban az állam, a központi büdzsé, emellett kisebb részben privát források (magán-egészségügyi intézmények ellátásaira fordított magánkiadások, egészségbiztosítási pénztári források, privát egészségbiztosítások). A magyar egészségügyi finanszírozás 70 százalékban állami forrásokra támaszkodik, 24 százalékos a privát zóna (magán, vagy biztosítói források) aránya.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: egészségügy egészségbiztosítás egészségpénztár OECD

A hosszú táv helyett válaszd inkább a négyéves futamidőt!

A lakástakarék-pénztári szerződést jóformán mindenki ismeri. Az állam az éves befizetésünkhöz 30 százalékot hozzátesz, de maximum évi 72 ezer forintot. Látszólag tehát mindenképpen megéri lakástakarék-pénztári szerződést kötnt, hiszen ez az összeg talált pénz a számunkra. A helyzet mégsem ilyen egyszerű, egy átfogó kalkuláció után kiderül, érdemes belevágni, de csak annak, aki négy év után el is tudja költeni a lakáscélra gyűjtött pénzt.

A sietést azért ajánljuk, mert bár az általunk befizetett összegre valóban jár az államtól  további 30 százalék, ellenben a takarékpénztár a szerződés módozatától függően csak 1-3 százalék közötti kamatot fizet.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Lakástakarék-pénztár kalkulátorok itt.

Címkék: állami támogatás hozam lakástakarék

A minimálbér emelésének ellentmondásossága egy egyszerű példán keresztül is megközelíthető. Tegyük fel, hogy a magyar sárgabarackot a régió legerősebb és legelismertebb barackjává szeretnénk tenni. Vajon ésszerű lépés lenne, ha a magyar barack nívójának emelésére kilójára kötelező minimálárat szabnánk?

Időről időre előkerül a minimálbér folyamatos emelésének kérdése, legutóbb októberben kampányoltak ezzel, most pedig ismét felfestette elénk a miniszterelnök a százezer forintos minimálbér képét. Nem értjük, régen ennél bátrabb volt, miért nem mond rögtön egymilliót? Visszatérve a józan alapokhoz, van miről beszélgetni, hiszen szinte alig kérdőjelezi meg valaki ezt a lassan nagykorúságot elérő kampányelemet.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: munkaerőpiac munkabér

Meddig harapdálják az evát?

Azt mondják, az eva nélkül nem állna meg a 2013-as költségvetés, ezért egyelőre marad az ebben az évben éppen 37 százalékos adókulcs, amihez még hozzáadódik az iparűzési adó. Közben bejelentettek egy újabb meghatározott vállalkozásokra, illetve szakmákra szabott kisvállalkozói adónemet, holott tavasszal még azt ígérték, hogy lesz egy új kkv-adó, amely nemcsak egyes „elkülönült csoportok” számára lesz kedvező.
 
Jelenleg hozzávetőlegesen 100 ezer evás vállalkozó és cég működik Magyarországon; ezek 40-50 százaléka tevékenykedik szakmai, tudományos, műszaki területeken - első pillantásra nagyrészt ők lehetnek azok, akik más vállalkozások beszállítóiként működnek. Természetesen lehet átfedés azokkal a szakmákkal, melyek képviselői mind cégeknek, mind magánszemélyeknek szolgáltatnak (mint például a könyvelők), de nagy valószínűséggel a fennmaradó 50-60 százalék az, akik számára lehet értelme a tételes kisvállalkozói adózásra váltásnak. Amikor az új adózási formát a Széllben előzetesen bejelentették, arról szólt a fáma, hogy átláthatóbb, egyszerűbb, kedvezőbb adólehetőséget vezetnek be kisadózók számára. Jól is csengett a havi 50 ezres, minden jelentős adó- és járulékfizetést kiváltó fix adó és az egyszerű adminisztráció, de túl szépnek látszott ahhoz, hogy igaz legyen. Mégis igaz lett, egy csavarral: az új forma szerint adózó vállalkozó szolgáltatásának árát nem lehet költségként elszámolni. Sarkítva: lecsíptek a minden bizonnyal eddig evás adózói körből néhány szakmát, mint például a fodrászt, a kozmetikust, a cipészt és a sarki zöldségest,s nekik adták a tételes adót.

Címkék: adó költségvetés eva

Igazi roham várható az elkövetkező időszakban az árfolyamgátért a devizahitelesek részéről - akár százezrek is csatlakozhatnak a rendszerhez-, sok család számára ugyanis az állami mankó maradt az utolsó lehetőség, hogy megmentsék a nemfizetés felé sodródó hitelüket. Kérdés azonban, hogy a rendszer nem csupán a későbbre állítja-e a devizahitelesek ketyegő időzített bombáját, hogy azzal a következő kormánynak kelljen majd foglalkoznia. Sok esetben valószínűleg tényleges segítséget jelenthet az ötéves „lélegzetvételnyi” idő.

A deviza alapú lakás – és egyéb – hitelek terheinek enyhítése továbbra is a magyar pénzügyi szektor egyik központi kérdése. A kiélezett helyzet súlyosságát jól mutatják a PSZÁF legfrissebb adatai is, amelyek szerint az első negyedévben már csak a kihelyezett kölcsönök nem egészen 65 százalékát teljesítette szerződésszerűen a lakosság, míg egy évvel korábban még mintegy 73 százalékát. Hasonló a helyzet a lakossági jelzáloghiteleknél is: 65 százalék körüli a jól teljesítő, 20 százalék feletti a 90 napon belül csúszásban lévő, és 15 százalékos a 90 napon túli késedelmű tételek aránya. Látszik tehát, hogy a probléma egyre égetőbbé válik, a végtörlesztéssel élni nem tudó, de fizetési nehézségek felé csúszó tömegek számára pedig már gyakorlatilag csak egy állami mankó maradt, az árfolyamgát.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: devizahitel végtörlesztés árfolyamgát PSZÁF

Az eurózóna szorongató adósságválsága meglepő ötletekre ragadtatja a német gazdaságkutatókat is. A Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) szerint a magas államadósságok leépítését segíthetné, hogyha a költségvetések szanálásába közvetlenül vonnák be a legmagasabb jövedelemmel rendelkező polgárokat, szellőztette meg ma a német Handelsblatt. Az ötletet egyes uniós politikusok gyorsan hátborzongatónak bélyegezték.

Két megoldást, illetve ezek kombinációját képzelik el. A vagyonokat egy egyszeri elvonással terhelnék meg, amelyet azután szép lassan visszafizetnének, de megoldhatónak gondolják a DIW szakértői azt is, hogy a leggazdagabbak körében kötelező „kötvényjegyzés” révén osztanák szét az államadósság egy részét. A kényszerű hiteleket később, ahogy konszolidálódik a költségvetés, szép lassan – kamatostul -  visszafizetnék.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: költségvetés államadósság magánvagyon békekölcsön GDP

A klímaváltozás és a bankszektor

A klímaváltozás sajnos szezonális téma. Bár az extrém nyári forróság csak egyetlen tünet a sok közül, és nem is feltétlenül fenyegeti a bolygó minden lakóját azonos mértékben, mégis ez szinte az egyetlen, ami figyelmeztet a Föld védelmére. Mert ezt mindenki a bőrén érzi. Mi is ilyen gyarlók vagyunk, s csak most gondoltunk arra, milyen szerepe van a bankoknak a klímaváltozás elleni harcban, s hogyan hat a klímaváltozás a bankszektorra?

Bizonyára mindenkinek ismerős a szokásos marketinges hozzáállás: bejön valami új „buzzword”, társadalmi felelősségvállalás, fenntarthatóság, felelős vállalatirányítás, ökológiai lábnyom, stb, ami azután beindítja a gépezetet. „Nem maradhatunk ki mi sem”, vallják a cégeknél, s  minimum 10, de inkább 50 oldalas jelentést írnak arról hogy mit tettek, mit tesznek, és mit fognak tenni a bolygóért, a pandákért, az ügyfelekért.  A jó sablonok sokat segítenek.  Így aztán jönnek sorra a jámbor vállalások, mint a „papírmentes iroda”, a „lekapcsoljuk a villanyt” program, meg valami a szemléletváltásról, belső képzésről, 360 fokos érzékenységről, jótékonysági akciókról, egyebekről. Vannak néha nagyszabású elképzelések is ezek között, például az, hogy a beszállítókkal, érintettekkel szemben is ilyen elvárásokat fogalmaz meg a társaság, még akkor is, ha ezzel a legolcsóbb beszállítókat esetleg kizárja. Persze a válság aztán sok helyütt felülír mindent, háborúban hallgatnak a múzsák.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: bank klímaváltozás megújuló energia zöld bank zöld számla

Tíz teljesen új adónem bevezetése, hat-hét további új adónem lebegtetése és tucatnyi adómérték-változtatás, ez az Orbán-kormány adópolitikai mérlege. A hatások vitathatók, az viszont kétségtelen, hogy a többség megkopasztva érzi magát.

„Olyan adórendszert alakítunk ki 2013. január elsejére, amelynek elemeivel tartósan számolni lehet
” – ezekkel a szavakkal igyekezett befektetőbarát képet festeni az országról Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara májusi közgyűlésén. Aligha hihető viszont, hogy az Orbán-kormány szándéka szerint jövő év elejére végleges formába öntött adószisztémát kormányváltás esetén a következő kabinet is megfelelőnek találja majd. Így fogadásokat lehet kötni, hogy a „stabil” jogszabályok várható élettartama végül mekkora is lesz.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: költségvetés dugódíj tranzakciós adó mobildíj

Úgy fest, végre megállapodott a kormány és a Magyar Bankszövetség az államilag támogatott lakáshitelezés új feltételeiről, azaz az eddig csak papíron létező helyett végre hamarosan megjelenhet a bankok által valóban kínált forint alapú lakáshitel. A Pénzkérdés számításai szerint az új konstrukció milliós nagyságrendű könnyítést jelenthet a lakást vásárlóknak a teljes futamidő alatt a jelenleg elérhető kölcsönökhöz képest.

A márciusi bevezetése óta egyetlen árva szerződést sem kötöttek az új Otthonteremtési Program kamattámogatott lakáshitelére, ami miatt még a realitásérzékéről nem kimondottan híres Matolcsy György is le tudta vonni azt a következtetést, hogy „lássuk be, nem működött”. A kudarcnak pedig egyszerű oka volt: a jelenlegi rendszer annyira alacsony marzsot biztosított a bankok számára, hogy azok egész egyszerűen nem kívántak beszállni a hitelezésbe, nem kínálták a terméket, ami nélkül csoda kell ahhoz, hogy bárkivel leszerződhessenek rá. Nem is csoda, hogy a lakosság túlnyomó része még csak nem is hallott az Otthonteremtési Programról és kamattámogatott kölcsönéről.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 

Címkék: lakáshitel államadósság Államadósság Kezelő Központ

Avagy megerőszakolhatók-e a közgazdaságtan alaptörvényei?

Nem lenne meglepő, ha egyes közgázos szakkollégiumokban már kurzust hirdettek volna a heti Matolcsyzmus tudományos igényű cáfolatára, s a magyar szakértelmiség csütörtökönként azért olvasná a Heti Válaszban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter rendszeres könyvismertető rovatát, (melyből valahogy mindig az sül ki, hogy az adott heti olvasmány is alátámasztja az igazát), hogy borzonghasson egy kicsit, majd szellemi agytornaként megpróbálja fejben cáfolni azt.  A kritikusok sorába most mi is beállunk.

Kiválasztottunk öt olyan közgazdasági törvényt, amelyekkel a miniszter nézetei látványosan szembe mennek, vagy legalábbis félreértelmezik a bennük rejlő lehetőségeket. Választásunk nem olyan elméletekre esett, mint a laissez-faire kapitalizmus, vagy mondjuk a Keynes-i gazdaságélénkítés, esetleg a neoliberálisok által istenített Hayek állami szabályozás ellenes gondolatai. Ezek ugyanis máig megosztják a véleményeket, s akár ezekben a percekben is érdemi elvi vita folyhat róluk Brüsszelben, vagy Washingtonban. Inkább olyan tudományos alapvetéseket választottunk, amelyeket épelméjű ember nem von kétségbe. Ezek a közgazdaságtan bemelegítő tételei, mint mondjuk Newton törvényei a fizikában. Egyetemen az első éves mikro és makro ökonómia tananyaga.

Címkék: közgazdaságtan Matolcsy György unortodox gazdaságpolitika