Nem volt hibás termék, mégis 40 százalékánál gondot okoz a törlesztés

A devizahitelesek problémájára végleges megoldást jelentő mentőcsomag kidolgozása gőzerővel folyik, Lázár János tegnap egy lakossági fórumon úgy nyilatkozott, december 31-ig mindenképp megszületik a megoldás. Egyelőre azonban csak a határidő van meg, mert azt még nem lehet tudni, hogy végül kiket mentenek meg, és kik azok a százezrek, akik az „út szélén” maradnak. Mivel a program a választások előtt indul, ez fontos szempont lesz majd.

Nem világos egyelőre, hogy pontosan kiket is kíván a kormány megmenteni a bankárok idegeit borzoló, ám – az adósok családtagjaival együtt – milliók által várt adósmentő akcióval. Lázár János - a vasarhely.hir24.hu tudósítása szerint - kijelentette, hogy a mentőcsomag "nem terjed ki a gépjármű és egyéb áruhitel konstrukciókra", ám ebből nem derül ki, hogy a lakáscélú jelzáloghiteleken túl segítenek-e azokon a szabad felhasználású jelzáloghiteleseken is, akik jellemzően ingatlanra - vásárlásra, felújításra, bővítésre - fordították a felvett kölcsönt.

Címkék: hitel jelzáloghitel devizahitel

Négy százalék alá csökkent augusztus végén a jegybanki irányadó kamat. Érdemes-e már nekifutni a forinthitel felvételének, s ha igen hogyan? Úgy látjuk, hogy a kamatszint, a kedvezmények és az ingatlanpiaci árak együttállása kedvező, de a régi  hitelbőség világa már soha sem jön vissza, érdemes tehát  felkészülni az új körülményekre.

Ha valaki úgy dönt, hogy lakáshitelt vesz fel, nem lehet elég körültekintő, hiszen egyrészt évekre, évtizedekre meghatározza a családi büdzsé helyzetét, másrészt ajánlat és ajánlat között összességében százezres, akár milliós különbség is lehet. Lássuk tehát, milyen az aktuális banki gyakorlat!

Címkék: hitel lakás forint THM

Nem csak az árcédulától és a rendelkezésre álló pénztől függ, hogy mi mennyibe kerül és mit mennyire engedhetünk meg magunknak. Kevesebb rossz pénzügyi döntés lenne, ha az értékcsökkenés fogalma nem csak a főiskolai oktatás keretében bukkanna fel először, hanem már alsóbb szinteken.

Ki gondolná, hogy az értékcsökkenés mint számviteli fogalom még nincs is száz éves? Bár az első könyvelésről szóló emlékek a görögök és rómaiak idejéből maradtak fenn, majd az olasz reneszánszban újabb szintre lépett ez a tudomány Pacioli szerzetesnek köszönhetően, a mai értelemben vett profit csak a 19. században lett először kimutatva. Az elhasználódás, mint könyvelési fogalom pedig még később került elő, onnantól, hogy felbukkantak a tőkét termelőeszközzé alakító vállalatok. Ekkortól jöttek rá, hogy az elhasználódást, a pótlást,azaz a működő tőke ezzel összefüggő költségeit is kalkulálni kell, különben torz kép születik. A huszadik század első felében pedig egyértelművé vált, hogy olyan tételeket is el kell számolni az adott évben költségként, amelyeket a gyakorlatban nem fizettünk ki.Nézzük a világot ezzel a szemmel, és rájövünk, hogy olyan többlettudás került a birtokunkba, amely sok végzetes hibától menthet meg minket:

Címkék: pénzügyek ár költség értékcsökkenés

A devizahitelek forintosítása nem új ötlet, a második Gyurcsány-kormány is tett erre egy kísérletet 2008 őszén. Ám az kudarcba fulladt a magas forintkamat és az előnytelen feltételek miatt. Pedig akkor a svájci frank átlagos árfolyama 180 forint alatt volt.

 A már széltében hosszában tárgyalt ötlet, a devizahitelek 180 forintos svájci frank árfolyamon való forintosítása, s az efölötti tőketartozás részbeni vagy teljes elengedése a portfolio.hu számítása szerint évi több mint 80 milliárd forintba kerülne az államnak és/vagy a bankoknak. Mivel a teherelosztásról nincs végleges döntés, egyelőre csak találgatni lehet mennyit vállal ebből az állam. Pontosabban az adófizetők, s közöttük azok is, akik a válság előtt forinthitelt vettek fel, s ezért több éven át (legrosszabb esetben 2012 őszéig) rosszabbul jártak, mintha devizahitellel adósodtak volna el.  Erről részletesen vendég bloggerünk múlt heti bejegyzése szólt. Nem árt azonban felidézni azt sem, hogy a devizahiteles probléma azért dagadt ekkora mértékűre a válság, illetve a 2010 óta folyamatosan gyengülő forint következtében, mert a válságot megelőző években mindenki megfeledkezett a forinthitelről. 

Címkék: hitel forint deviza

Cikksorozatot tesz közzé a honlapján az MNB, mert: "fontosnak tartja, hogy a devizahitelek - mind gazdasági, mind szociális szempontból kiemelt jelentőségű - problematikájával kapcsolatban a közvéleményt megismertesse a főbb tényekkel, összefüggésekkel." A sorozat első, 21-én publikált részéhez vendégblogger elemzőnk több kiegészítést tett, s volt amivel egyáltalán nem értett egyet.

Az MNB cikksorozatának bevallott célja, hogy segítsen kialakítani a megfelelő szempontrendszert a devizahiteles probléma rendezéséhez. Ez az alábbi elemzés célja is. A 21-én publikált cikkben dr. Balog Ádám az MNB alelnöke, és Nagy Márton az MNB ügyvezető igazgatója azt vizsgálják, hogy a devizalapú jelzáloghitelt felvett adósok helyzete hogyan alakult ahhoz képest , mintha forint jelzáloghitelt vettek volna fel. A kérdés aktuális, hiszen a tervezett kormányzati mentőcsomag kapcsán több ízben elhangzott, csak olyan csomag jöhet szóba, hogy „a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak”.

Címkék: hitel mnb deviza mentőcsomag

Sorozatos kritikák érik a brit sajtóban a Bank of England által meghirdetett Funding for Lending Scheme (FLS) programot, mely az itthoni Növekedési Hitelprogram mintájául szolgált. A támogatás nem hogy nem hozott gazdasági növekedést, az indulás óta még a vállalkozói hitelek állománya is csökkent, ráadásul nem várt mellékhatásokkal is szembe kell néznie a kormánynak. Lehet, hogy érdemes lett volna várni az első visszajelzésekig a program lemásolása előtt?

A Bank of England, vagyis az Egyesült Királyság központi bankja tavaly júliusban indította el a Funding for Lendnig Scheme (FLS) nevű programot, amelynek célja, hogy a jegybank a bankokon keresztül olcsó hiteleket jutasson a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság számára, ezzel segítve elő az évek óta rosszul teljesítő gazdaság növekedését. A célkitűzések ismerősen csengenek, az FLS mintájára hívta életre a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogramot, amelyre még bő egy hónapig lehet jelentkezni.

Címkék: hitel jegybank hitelezés Növekedési Hitelprogram

A Magyar Nemzeti Bank biztosítaná a devizát a frank-, euró- és jenadósok hiteleinek forintosításához – egyre inkább egy ilyen elemet (is) tartalmazó devizaadós-mentő forgatókönyv tűnik kibontakozni az elmúlt hetek médiaértesülései alapján. Utánaszámoltunk: egy ilyen ügyleten az MNB több százmilliárd forintot is kereshet! Hacsaknem továbbadja ezt az összeget a devizaadósoknak.

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a lakáscélú devizahitelek állományának teljes forintosításában gondolkodik a kormány. A részletek ugyan még nem tiszták – valószínűleg e rendkívül komplex kérdés kapcsán a kormány és a devizaadós-mentőcsomag kidolgozásával megbízott szakapparátus is a sötétben tapogatózik –, ám az egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az ehhez szükséges devizát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogja biztosítani (az MNB devizát ad majd a bankoknak, azok pedig abból átváltják forintra a hiteleket).

Címkék: mnb devizahitel portfolioblogger devizaadós-mentés

A padlás tele van devizahiteles megmentési kísérlettel. De közülük melyiket vigyük le a nép közé?

Mi járhat vajon azoknak a banki szakértők fejében, akik lázas igyekezettel próbálják megtalálni azt a megoldást, ami végre rendezheti a devizahitelesek ügyét, de közben a bankszektort sem dönti be? Vajon mire gondol majd Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, amikor a tervek szerint augusztus végén leteszi ezt a javaslatot a kormány asztalára? És vajon mi alapján bólint rá a kormány (mondjuk ki, Orbán Viktor) a javaslatra, vagy veti el azt, és intézkedik saját hatáskörben? A jó ég tudja, de tíz, olykor kissé szakmai pontban érdemes felvetni, hogy egyáltalán milyen szempontok is merülhetnek fel a fejekben.

Címkék: kormány devizahitel bankszövetség devizahitelesek

Miután a miniszterelnök feladatul adta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a luxustermékek szuperáfájának beépítését a jövő évi adótörvényekbe (a családi adókedvezmény kiterjesztése mellett), nagyon komolyan kell venni a javaslatot, s érdemes várható hatását nagyító alá venni. Elgondolkoztató, hogy mire vezet, ha szinte teljes egészében a fogyasztás megadóztatására helyezzük a súlypontot?

A luxusáfa kapcsán az elemzők  figyelmeztettek már az inflációs veszélyekre és elmondták, hogy a másik oldalon viszont csekély lesz az új adó költségvetési hozadéka. Az ellenzék is jelezte, hogy a legmagasabb uniós ÁFA-kulccsal dolgozó Magyarországon már eddig is luxusszintű volt a 27 százalékos forgalmi adó, és kártékony ennyire kilógni az uniós harmonizációs törekvésekből.

Címkék: adó áfa luxuscikk portfolioblogger

Az idén kihelyezhető lakáshiteleket 140 milliárd forintra becsülte egy elemzés, azaz élénkülést várnak. Tényleg érdemes már spekulálni a lakáspiacon és ingatlanba fektetni? S lehet, hogy eljött a menekülés órája azok számára, akik képtelenek szabadulni ingatlanjuktól? A kérdéseket alább próbáljuk megválaszolni.

A lakáspiacon tapasztalható minimális élénkülés oka első helyen a megállíthatatlannak tűnő kamatvágások sorozata. Az irányadó kamatlábból alig egy év alatt három százalékot faragott le a jegybank, így az egy évvel ezelőtti 7 százalék helyett az most 4 százalék, ez pedig már érzékelhetően olcsóbbította a forinthiteleket. Az elemzők szerint leginkább ennek köszönhető, hogy az idén akár nőhetne is a normál lakáshitelpiac. Azért a normál, mert tavaly év elején a végtörlesztési hajrában bőven akadtak kiváltó lakáshitelek, amelyeket azért vettek fel a lakástulajdonosok, hogy segítségükkel kedvezményesen végtörleszthessék a devizahiteleiket, s ez átmenetileg felfújta a hitelpiacot.

Címkék: ingatlan befektetés lakáshitel