Aki követte az elmúlt egy évben az ukrán és az orosz devizák helyzetét, azt láthatta, hogy folyamatosan, összességében brutális mértékben gyengül a hrivnya és a rubel. Volt a háttérben minden, de legfőképpen kockázat és nemzetközi bizalomvesztés, valamint Ukrajnában magas gázár, míg Oroszországban meg éppen az olajár eséséből fakadó gazdasági problémák. Mára odáig fajult a helyzet, hogy Ukrajna az államcsőd szélére sodródott, gyakorlatilag bármelyik nap bekövetkezhet a vég, Oroszország esetében meg egyszerre kell örülni és rettegni, hogy térdre kényszerül a nagy mackó.

Természetesen nem vonható egy kalap alá a két történet, hiszen az oroszok sokkal jobb helyzetben vannak. Erősek a devizatartalékaik, nem kell a keleti szomszédtól drágán gázt venniük, hiszen éppen ők maguk az a bizonyos keleti szomszéd, de mégis, a rubel valamiért még a hrivnyánál jobban is meg lett az idén tépázva. Sem Kijevben, sem Moszkvában – hát még a végeken – nincs megfelelő mennyiségű áru. Minden eszeveszett drága, de a cégek még így sem mernek eladni, szállítani, raktározni, mert nagyon nagy a pénzügyi kockázat, ami elsősorban az árfolyamok kiszámíthatatlanságából ered, valamint abból, hogy a helyi devizás bevételek nem könnyen válthatók át értékálló pénzzé. Az ukrán kormány ráborítja a kínokat a lakosságra, mi mást tehetne források nélkül. Az orosz kormány beavatkozik, bizonyos alapvető fogyasztási javakat támogat. Ez azonban rengeteg költségvetési forrást emészt fel, mert a legszegényebbek szükségleti cikkei piaci áron 25-30 százalékkal emelkedtek volna, de az állam az egészet ellensúlyozza, amihez nagyon sok állami dotáció szükséges.

Az oroszok többsége eközben szinte extázisban van, Vlagyimir Putyin elnök népszerűsége kikezdhetetlen, „végre valaki megmutatja Amerikának” – gondolják az elnök gyarapodó létszámú hívei. Az Egyesült Államok pedig talán ideges, hiszen mégiscsak egy lényeges katonai hatalomról van szó, de az is lehet, hogy csak nevetgél valahol jó messze, hiszen tevékeny része volt abban, hogy az olaj ára 120 dollárról, 70 dollár alá ment le hordónként. Mindez az orosz költségvetésnek (amelyet 100 dolláros olajárral terveztek) végzetes. Még akkor is, ha rubelben számolva - a rubel óriási gyengülése miatt - az orosz szénhidrogén-export bevételei majdnem szinten vannak. De hangsúlyozottan csakis rubelben!

Mielőtt valaki nagyon beleélné magát Putyin elnök sanyarú sorsába, azt sem szabad elfelejteni, hogy az olajár-csökkenésnek a legtöbb olajimportőr állam, Magyarország is ilyen, csak örülhet. Aki viszont a benzinkútnál messzebb tekint, az aggódhat, hiszen mégis lehet annak geopolitikai kihatása, ha Oroszországban és egyes arab államokban komoly belpolitikai bizonytalansághoz vezet a helyi költségvetés összeomlása. A lokális elégedetlenségből pedig könnyen lehet globális kockázat, elég csak az arab tavaszra gondolni, amikor pillanatok alatt megkérdőjeleződtek az addig viszonylagos jólétet biztosító arab autoriter rendszerek.

Putyin is évek óta sikeresen tudta azzal „betömni” az orosz emberek száját, hogy sok mindenre volt pénze az olajból, a gázból. Ha azonban az árak leesnek, akkor nőhet az elégedetlenség. Most éppen abban az ördögi körben járnak a nyersanyagtermelő országok, hogy esik az olajár, de az exportáló országoknak kell a költségvetési bevétel, ezért nem csökkentik, hanem inkább növelik a kitermelésüket, amitől akár tovább is eshet az olaj ára.

Innentől a forgatókönyvek már szétágaznak és ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy mi a jó. Örüljön a józan világ az alacsony nyersanyagáraknak, mert ez térdre kényszeríthet egy erőszakos politikust? Vagy féljen az alacsony nyersanyagáraktól, mert ha nő a Putyin-ellenes elégedetlenség, akkor az elnök saját népszerűségét agresszív katonai támadásokkal igyekszik majd ellensúlyozni? Azt már a legkisebb gyerekeknek is el szokták magyarázni a vadasparkokban, hogy ha sarokba szorítják az anyamedvét, elég sok kellemetlenséget tud okozni.

Oroszország súlyos kockázat, regionálisan is, hiszen ki tudja mi lesz például a térség államainak gázellátásával. De globálisan is, mert minden, ami Oroszországgal kapcsolatos, lehet még rosszabb. Még durvább szankciók, szigorúbb korlátozások. vajon ez a nagy medve tud-e tolatni, tud-e józan maradni, hátrébb lépni egy kicsit, vagy nincs mese és biztosan elmegy a falig.  

Címkék: olajár Oroszország Putyin ukrán válság