A devizahitelezés, ebben aligha van ellenvélemény, igazi horror történet, hiszen családok százezreit vitte csődbe,  de aki tudja fizetni az akár megduplázódott havi törlesztőket, az is sokszor nélkülözések árán képes csak erre.

A devizahitelezésnek azonban nem csak az olcsó hitel ígéretének bedőlő több százezer adós a kárvallottja, hanem bátran kijelenthetjük, maguk a bankok is. Egyrészt ott az őket övező közutálat, ami lehet, hogy elsőre bagatellnek tűnik, de higgyük el, egy szolgáltató cég számára bizony ez is kényes kérdés. De gond a hitelektől való társadalmi méretű rettegés is, ami miatt az elmúlt öt évben 14 százalékkal csökkent a lakosság hitelállománya, ami a forintgyengülést nem számítva még nagyobb, 29 százalék lett volna. Az új hitelek iránt is alaposan megcsappant a kereslet; tavaly például egész évben annyi új lakáshitelt vettek fel a magyarok, mint 2008-ban másfél hónap alatt.

De nem elég, hogy a bankok egyik fontos terméke, a hitel iránt csökken a kereslet, a bankok számára a napokban elfogadott jogszabályból eredő kötelezettségek a Moody’s hitelminősítő szerint 2,6 milliárd euró (nagyjából 800 milliárd forint) kiadást jelenthetnek, ha a bíróságok előtt nem tudják majd megfelelően igazolni, hogy az egyoldalú kamatmódosítás lehetőségéről előre tájékoztatták ügyfeleiket. Ha ehhez hozzászámoljuk korábbi végtörlesztés miatti 1 milliárd euró (kb. 300 milliárd forint) veszteséget is, akkor bizony már bőven 1000 milliárd felett járunk. A 2,6 milliárd eurónyi visszatérítés egyébként a magyarországi bankok teljes sajáttőke-állományának 28,3 százaléka, kifizetésével pedig a bankok stabilitását jelző tőkemegfelelési ráta (teljes tőke/kockázattal súlyozott eszközök) 12,5 százalékra csökkenne a 2013 végi 17,4 százalékról. Ez pedig komoly kivéreztetés!

Így persze a bankok erősen visszafogják tevékenységüket, és ha nem lenne az MNB által indított Növekedési Hitelprogram, gyakorlatilag sem a lakosságot, sem a vállalkozásokat nem hiteleznék, inkább csak kivárnának, vegetálnának. Ez pedig nem jó a gazdaságnak, mert egészséges gazdasági növekedés piaci hitelezés nélkül aligha képzelhető el. Így azután a devizahiteles polémia nagy vesztese általában véve az egész magyar gazdaság, közvetve pedig az adókból élő államháztartás és a gazdasági toporgás miatt munkát nem találó tömegek. Vagyis mindenki veszít.

Ebből következik, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő, vagyis ne adósodhassanak el milliók úgy 15-20 évre, hogy a hosszú távú kockázatokat nem mérik fel kellőképpen. Ez vonatkozik az államra, a cégekre, az önkormányzatokra és persze a lakásukat általában részben hitelből megvásárló magánszemélyekre. Kockázata pedig – bármennyire is a devizahitel és a svájci frank lett kikiáltva mumusnak – bizony a forinthiteleknek is van. A jelenlegi kamatszintek ugyanis extrém alacsonyak, így soha nem látott kedvező feltételekkel lehet ma kölcsönhöz jutni forintban, sokszor olcsóbban, mint anno svájci frankban. Az ingatlanok ára is sokat esett az elmúlt években, így aztán a kettő együttes hatása az, hogy újra megjelentek a hitelt keresők. Egy lakáshitel kalkulátor segítségével gyorsan összehasonlíthatjuk a különböző ajánlatokat.

De mit tehet egy hitelt felvevő, ha be akarja magát biztosítani, hogyan készülhet fel egy a 2008-ashoz hasonló válságra; amikor elszáll a jegybanki alapkamat és vele együtt a hitelkamatok is? A legjobb, amit tehet, ha megpróbálja szimulálni, hogy a hitelére milyen hatással lenne egy jelentősebb válság, akár egy olyan, mint amit épp magunk mögött tudhatunk. A tudatoshitel.hu alkalmazásban például gyorsan kiszámolható, hogy mi történhet válságban a felvenni kívánt forinthitelünkkel. Ha egy kétkeresős, összesen 320 ezer forintos havi nettó jövedelemmel rendelkező család például felvesz 20 évre 8 millió forint lakáshitelt 6 millió forintos önrésszel, akkor a havi törlesztője a tudatoshitel.hu alkalmazás szerint 54 ezer forint lesz. Ha a család a KSH által számított fogyasztói kosár szerint költ, akkor ebből havi 230 ezer forint az összes kiadása, vagyis bőven marad miből fizetniük a havi törlesztőket.

A legtöbben azonban a svájci frank hitelek esetében anno ugyanebbe a csapdába estek bele. Ugyanis, ha a 2008-as krachoz hasonló ütne be ismét, akkor az 54 ezer forintos törlesztő egyik hónapról a másikra 102 ezer forintra nőne, majd ezt követően körülbelül másfél év alatt csökkenne vissza csak 65 ezer forintig. A példánkban szereplő család azonban havi 102 ezer forintot már csak komoly áldozatok árán tudna kigazdálkodni, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy magasabb kamatok idején nő az infláció és csökken a reálbér, vagyis még nehezebb megtakarítani, kigazdálkodni a magasabb törlesztőket.

Érdemes tehát mindenkinek számolhatnia, mert újra nem eshetünk bele ugyanabba a csapdába. Arra ugyanis mérget vehetünk, hogy nem lesz újabb adósmentés! Ha nem akarsz a hitelhez ingatlan fedezetet felmutatni, akkor itt találsz személyi hitel kalkulátort is.