Egyfelől érdekes, másfelől roppant kiábrándító olvasmány az interjú a Raiffeisen küldöttével, aki rendbe tette Szentendre költségvetését. Érdekes, mert jó látni, hogy lépésről lépésre hogy hozzák egyenesbe egy olyan város gazdálkodását, amelyről már a lakói is lemondtak. Ugyanakkor kiábrándító,hiszen ennek eleve így kellene mennie mindenhol. S nem szenzációkén kellene értékelni azt a tényt, hogy ha odaengednek egy közgazdászt a város büdzséjéhez, akkor az talál is ott tartalékokat.
Aki nem emlékezne, röviden a történet: Szentendre képviselő testülete „forradalmi” lépésre szánta el magát, mikor a várost hitelező Raiffeisen küldöttét alpolgármesterként beültették a testületbe. Elsőre komoly felhördülést keltett a dolog, hiszen ennél jobban semmi sem igazolja azok kétségeit, akik meggyötört nemzetünkön a karvalytőke uralmát vizionálják. Másfelől nyilvánvaló, hogy ennél jobb nem történhetett volna a várossal. Még ha mindkét fél ragaszkodik is ahhoz a puha forgatókönyvhöz, amely szerint ez csak egy opció, egy javaslat volt a bank részéről. Biztosra vehető ugyanis, hogy a bank kőkeményen ragaszkodott ahhoz, hogy saját irányítású csődbiztossal felügyelje a bukó milliárdjait – ha már egyszer úgy alakult a törvény, hogy ilyen funkcionális, választáson kívüli szereplők is bekerülhetnek egy város irányításába.
A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán.
Utolsó kommentek