A válság óta kevésbé cseng jól a MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter neve. Ki merné azt gondolni, hogy ha a pesti tőzsde patinás nevei is kínlódnak, akkor éppen a kisebb társaságok részvényeire lesz majd érdemes odafigyelni? Ha kapkodós, napon belüli ügyletekhez nem is feltétlenül jók, a hagyományos „vedd meg, és ülj rajta” harcmodorhoz találhatunk jó célpontokat.
A Budapesti Értéktőzsdét kb. két év alatt küldte teljesen padlóra a jelenlegi kormány. Igaz, hogy előtte sem volt az a kimondott sikersztori, de legalább infrastruktúráját tekintve korszerű és életképes volt: elvben minden adott volt ahhoz, hogy akinek komolyak voltak a szándékai, az ennek segítségével tőkét vonjon be a tőkepiacról, felépítse saját történetét, lojális közönséget és befektetőket építsen maga köré, és kölcsönösen élvezzék ennek előnyeit, osztalékban, növekvő árfolyamokban, újabb rábocsátásban. Persze a négy nagy részvény dominanciáját semmi sem veszélyeztette, de pont ezeknek a papíroknak a kielégítő napi forgalma tartotta az emberekben a lelket: érdemes komolyan venni a BÉT-et. Sajnos a nyugdíjvagyon államosításával a napi likviditás erősen leesett, a befektetési alapok népszerűsége a tovagyűrűző hatásoknak (és például az állampapírok kiszorító hatásának) köszönhetően tovább romlott, így ilyen jellegű kereslet sem táplálja a forgalmat.
A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán.
Utolsó kommentek