A nap legfontosabb pénzügyi hírei.
 

A mostaniakhoz hasonló sötét órákat utoljára 2008 októberében éltünk meg, és még ki tudja, hogy hol, vagy egyáltalán mi lesz a vége. Ráadásul a reggelek sem a régiek, már kávé sem kell, hogy felébredjen az ember, elég, ha rápillant a hírekre. A Magyar Nemzeti Bank például ma tette közzé a GDP-arányos államadósságot, amely az elmúlt negyedévben 82 százalékra emelkedett, a megelőző három hónap 76,7 százalékához képest. A maastrichti kritériumok szerinti számolt adósság ennél  nagyobb mértékű az elmúlt három évben csak 2009 és 2010 első negyedévében volt. Az 1647 milliárd forintos adósságnövekedés 65 százaléka a forint árfolyamgyengüléséből adódik. Az azóta eltelt időszakban pedig tovább romlott a kép, mivel szeptember vége óta további 7,5 százalékot gyengült az EURHUF kurzusa a 293-as szinthez képest.

Azért némi derű vegyülhetett a szmogos reggelbe, ha valaki figyelemmel kísérte tegnap este óta a forint árfolyamát: a viszonylagos optimizmusnak köszönhetően a délelőtt folyamán határozott kilengést mutatott be a kurzus, és egészen a 311 forintos sávig erősödött az euróval szemben. A léggömb azonban hamar kipukkadt, és dél körül ismét elindult a 316 forint körüli tartományok felé.

Az optimista hangulat lerombolója részben az a Világbanki jelentés lehetett, amely szerint a 10 volt szocialista EU-tagország között jövőre Magyarországon várható a legalacsonyabb, 0,5 százalékos GDP-növekedés. Mondjuk ilyenkor jó a káröröm, hogy legalább mi még nem csődöltünk be, ellentétben az USA-beli, alabamai Jefferson megyével, amely 4,5 milliárd dolláros adósságot halmozott fel. A megye csődjét alapvetően a szennyvízhálózat fejlesztésére felvett 3,1 milliárd dolláros adósság okozta, amelynek finanszírozása a válság után nehézkessé vált. Ráadásul némi botrányszag is keveredett a történetbe miután a JP Morgan eddig tisztázatlan körülmények között jutott a programhoz tervezett kötvénykibocsátási és swap ügyletekhez.

De térjünk vissza kis hazánkba. Az amerikai kormánynak és a New America Foundationnak is dolgozó Daniel Alpert szerint a világot olyan válság sújtja, amely egyetlen korábbihoz sem hasonlítható, és minden próbálkozás ellenére az euróövezet vesztét okozhatja. Véleménye szerint Magyarországon a következőket kellene cselekedni: „a gazdaságukat, beleértve a munkaerejük árát, le kell értékelni, hogy versenyképességüket növelni tudják. A valuta leértékelését a piac amúgy is elvégzi. Csökkenteni kénytelenek a béreket, a gazdaságot az eddigieknél sokkal olcsóbban kell működtetniük, takarékoskodniuk kell”.

Végezetül ne felejtsétek, hogy a héten jelent az OTP! A rákészüléshez egy érdekes adalék: több bank is a végtörlesztésekkel kapcsolatban megképzett céltartalékokkal indokolthatalmas veszteségről számolt be. Ugyanakkor a Magyarországon működő bankoknak nem kell feltétlenül előre tartalékolniuk, a jogszabályok ugyanis nem kötik meg a pénzintézetek kezét. Az OTP például a „kényelmesebb” utat választotta, nem céltartalékolt előre, így azonban a későbbi negyedévekben szembesülhetnek komolyabb kockázati költségekkel.
 

Címkék: árfolyam államadósság világbank magyar nemzeti bank