„A kormánynak nem dolga, hogy eldöntse az emberek helyett, mit csinálnak a pénzükkel: fogyasztanak, megtakarítanak vagy adósságot törlesztenek” – mondta a Kossuth Rádió ma reggeli műsorában Orbán Viktor, utalva arra, hogy folyik a diskurzus, mire költötte a lakosság a személyi jövedelemadózás rendszerének átfazonírozása révén a zsebében maradt 200 milliárd forintot. A miniszterelnök talán nem is gondolt arra, hogy a megnevezett három tétel szinte forintra pontosan ugyanakkora. A Pénzkérdés blog ugyanis utánaszámolt: az említett összeg harmadát elfüstölte a frank, harmadát megtakarításba raktuk, harmadát pedig a fogyasztásba forgattuk.
Szinte fillérre pontosan 200 milliárd forintnyi személyijövedelemadó-bevétel maradt a lakosság zsebében az idei év első hat hónapjában. A Nemzetgazdasági Minisztérium által publikált államháztartási adatokból gyönyörűen kiolvasható a szám. Hiába azonban a kormány által a gazdaságpolitika egyik sarokkövének tekintett tehercsökkentés, a 200 milliárd – az elemzők, szakértők egyöntetű vélekedése szerint – alig-alig jelent meg a gazdaságban.
Hogy hová tűnt a pénz? Megérzés, szubjektív meglátás szintjén sok véleményt hallhattunk, ám a Pénzkérdés blog kiszámolta: szinte fillérre pontosan harmadát elfüstölte a frank, harmadát megtakarításba raktuk, és csak harmada áramlott vissza a gazdaságba.
Ami a hiteleket illeti, a lakossági törlesztés – az MNB statisztikái szerint – jó ideje 350 milliárd forint körül ingadozik egy félévben. 2009 első félévében 352 milliárd volt az érték, 2010 első hat hónapjában 344 milliárd, az idén pedig 343 milliárd. Ezek azonban tranzakciós adatok, vagyis a törlesztéshez kapcsolódó – realizált, tehát véglegesen elbukott – árfolyamveszteség nincs bennük. Igen ám, de a hiteleken belüli nagyjából 60 százalékos frankarány, illetve a 160 forint/frankos átlagos hitelfelvételi árfolyamhoz képest durván egyharmados 2011. első félévi átlagos forintgyengülés alapján megbecsülhető: 65-67 milliárd forintot bukott a lakosság az év első hat hónapjában.
Pontosabban láthatók a megtakarításokba áramló pénzek. Az MNB statisztikáiból rögtön kihámozható, hogy 2011 első félévében nagyjából 40 milliárd forinttal nőtt a lakosság pénzügyi vagyona. Érdekes módon különösen a banki kötvények, jelzáloglevelek állománya ugrott meg, de betétbe és befektetési jegybe is sok pénz áramlott. A részvényekből viszont menekült a lakosság, és készpénz-állománya is érezhetően csökkent. Piaci információk szerint további 10-12 milliárd forint áramolhatott fizikai aranyba, és a külföldre jobbára tavasszal kitalicskázott pénzek összege is hasonló szinten mozoghatott. Összességében megállapítható tehát, hogy a 200 milliárd második harmadát félretettük.
Kizárásos alapon marad tehát a harmadik harmad, ez áramolhatott a gazdaságba. Ami a fogyasztást illeti, a KSH adataiból kiolvasható, hogy 2011 első félévében mintegy 180 milliárddal költött a lakosság többet (reálértéken ez visszaesésnek tekinthető!), mint egy évvel korábban. Ennek a növekménynek tehát bő harmadát adhatták az szja-változásból adódó pénzek. A maradék 110 milliárdot nagy részét pedig magyarázza a nominális bérnövekmény, amely számításaink szerint 80-85 milliárd lehetett az első félévben.
Hogy a kérdés mennyire aktuális, mutatják a miniszterelnöknek a Kossuth Rádióban ma elhangzott szavai az szja-megtakarítással kapcsolatban. Orbán Viktor talán nem is gondolt arra, hogy a megnevezett három tétel szinte forintra pontosan ugyanakkora. Egy mindenesetre biztos: immáron feketén-fehéren látható, hogy a válság valóban kijózanító hatással bírt társadalmunkra. A megtakarítások képzése elsőrendű prioritássá vált. Más kérdés, hogy ez az egyébként pozitív fordulat a megtakarítási attitűdben most éppen nem jön jól a gazdasági növekedés szempontjából.
Utolsó kommentek