A Kúria döntött: tisztességtelen az árfolyamrés, vagyis az, hogy a bankok más árfolyamon folyósították a devizahiteleket, illetve más árfolyamon számoltak a törlesztéskor. A testület azt is kimondta, hogy az árfolyamkockázat áthárítása és az egyoldalú szerződésmódosítások is problémásak lehetnek, amennyiben az ügyfeleket nem tájékoztatták szerződéskötéskor megfelelően. A kormány már be is jelentette, hogy ez alapján hamarosan indul a törvénygyár, és elkészülhet az újabb adósmentő csomag. De miközben a csapból is a devizahiteles probléma folyik, alig esik szó a forinthitelesekről, pontosabban közülük arról a pár százezer emberről, aki már 90 napon túl képtelen fizetni.

Mert a fizetési nehézségek nem a devizahitelek sajátjai, egyre többen csúsznak a forinthitelükkel is. A támogatott lakáshiteleknél a legjobb a helyzet, ott mindössze 4 százalékos az ilyen késés, de a nem támogatott lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél már 15 százalékos a problémás szerződések aránya. De nem csak az a kérdés, hogy mi lesz velük, az talán még izgalmasabb, hogy akik most vesznek fel forinthitelt,azok vajon tudják-e ennek kockázatait? Vagy nekik lesz majd egy újabb, immár forinthiteleseket mentő csomag?

Tegyük fel, hogy a világ, pontosabban a minket magába foglaló európai régió nem lesz mindig olyan nyugodt hely, mint mostanság, és visszatér a pesszimizmus, a gazdasági recesszió, esetleg jön egy újabb pénzügyi krach. Ne áltassuk magunkat, az európai gazdaságok még nincsenek túl a nehezén, sőt egyre szembetűnőbb a különbség a prosperáló északi, valamint a közös valuta fogságában vergődő déli országok között. És közben a világgazdaságban is gyűlnek a sötét felhők, Felix Zulauf svájci befektető nemrég egy előadásában egyenesen globális gazdasági recessziót prognosztizált, ami leginkább a hatalmas és jelenleg is részben kihasználatlan gyártói kapacitásokkal rendelkező Kínát érintheti érzékenyen. Zulauf szerint ez a jüan gyengítéséhez vezethet, ami akár értékének ötödét is elvesztheti a dollárhoz képest 5-7 éven belül.

De a lényeg nem is ez, hanem az, hogy a mostani áldott állapot hosszú távon aligha tart ki, és a nagy optimizmus inkább vihar előtti csöndnek látszik. Ha pedig kitör a vihar, ha a befektetők jó hangulata elpárolog, akkor Magyarország az elsők között lesz, ahonnan eltűnik a pénz, a likviditás. A jegybank ilyen helyzetben nem egyszerűen leáll az alapkamat csökkentésével – amire túl nagy tér már egyébként sincs – hanem ha kell, akár radikális emelésről is dönthet. Volt ilyenre már példa, hiszen a 2003. január végi 6,5 százalékról kicsit több mint egy év alatt 12,5 százalékra nőtt az alapkamat, de 2006. június és 2008. október vége között is csaknem megduplázódott, pontosabban 6,25 százalékról 11,5 százalékra nőtt.

Mivel a kereskedelmi bankoknak bizonyos összegeket mindig a központi banknál kell elhelyezniük (tartalékolási kötelezettség), illetve a központi bank nyújt számukra hitelt, ezen a kamaton keresztül az egész bank- és pénzügyi rendszerre tudnak hatni, ami a reálgazdaságra is befolyással bír. Ezért aztán a forinthitelek kamatai többségében követik az alapkamat változásait, hogy milyen gyorsan, az attól függ, az adott hitelszerződés havi, negyedéves vagy éves kiigazításról szól.

Az alapkamat és a hiteltörlesztés ilyetén kapcsolatának jelenleg az előnyeit élvezik az adósok, hiszen általánosságban elmondható, hogy az alapkamat egy százalékos csökkentése 7,5 százalékkal csökkentheti egy 20 éves futamidejű hitel törlesztőjét. Vagyis a 2011 végétől folyamatos alapkamat-csökkentésnek (-4,6 százalék) köszönhetően két év alatt 34 százalékkal is mérséklődhetett egy 20 éves futamidejű forinthitel törlesztője. Persze az állami kamattámogatású hiteleknél az adós nem tapasztal ekkora változást, ott az állam nyer elsősorban, mert kisebb támogatást kell adnia.

De ugyanez fordítva is igaz, vagyis ha valaki most vesz fel lakáshitelt, akkor egy radikális kamatnövelés bizony egekbe repítheti a havi törlesztőket is. Jelenleg például az államilag támogatott lakáscélú forinthitelek drágábbak a piaci kamatozású hiteleknél, ezek THM-je (az összes költséget tartalmazó Teljes Hiteldíj Mutató) az előbbieknél akár 2 százalékkal is magasabb lehet az utóbbiaknál, de az olcsóság egyben nagyobb kockázatot is jelent. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy havi 100 ezer, vagy havi 140 ezer forintot kell kigazdálkodni a családi büdzséből, ráadásul mindezt akár évekig, rossz esetben évtizedekig.

És akkor megint ott vagyunk, mint most a devizahitelek esetében: vajon az emberek tisztában vannak ezekkel a kockázatokkal, amikor kölcsönt vesznek fel. Tudják vajon, hogy az alapkamat és a hitelük kamatai meddig emelkedhetnek extrém esetben? Felkészültek vajon arra, hogy ilyen kiélezett helyzetben mit is fognak csinálni, van netán vészforgatókönyvük? Mert például Fehéroroszországban már most is 21,5 százalékos az alapkamat, de Törökországban is 9,5 százalék. Persze nálunk nincs válsághelyzet, az elemzők pedig további kamatcsökkentést várnak, de a devizahitelezés fénykorában is nagy volt az optimizmus.   

Címkék: hitel forint kamat