Magyarországon az államigazgatást egyáltalán nem érdekli a "Complience költség", az elöírásoknak megfelelés költsége.

Eszementnél eszementebb ötleteket foglalnak törvénybe, amiket a gazdasági szereplöknek kell megvalósítania, a NAV-nak meg elvileg ellenöriznie.

Az adórendszer mára olyan bonyolult lett, hogy az ügyvezetök egy részét már csak elkerülik. Arra ügyelnek, nehogy olyasmibe keveredjen a cég, amire vonatkozik valami idiótizmus. Ha mégis kell, akkor inkább megy külföldre az egész üzletág.

Egy ügyvezetö arra mindig nagy súly helyez, hogy soha az életben ne kelljen semmilyen Magyar hivatallal ügyet intéznie.

dornyeij.blog.hu/

Ez van amikor a bürokrácia igazítja magához az országot,a szolga diktál a gazdának.

Mint friss cégvezető, teljesen egyetértek a poszttal. Nevetséges mennyiségű papírt kell kitölteni minden piszlicsáré dologhoz. Természetes személytől akarsz venni szellemi tulajdont (pl. digitális képet)? Olé, nem olyan egyszerű az! Külföldre számlázol? Húbazeg, ellenőrzést, kockázati elemzést ide! Paypal számlázást használnál? Majd ha fagy, kispofám!

Nevetséges, komolyan, nem csoda, hogy sok ember "megoldja okosban" a kisebb ügyeit, én is kezdek hajlani rá.

"mintha csak ez lett volna a terv"

szerintem ez volt a terv...

az országot legyengíteni tönkretenni...

@Dörnyei József: szándékos

magyarországon az elnyomás eszköze: jogszabályi káosz+közhivatalok

a haveroknak pozitív értelmezés,
ez ellenségnek megtorlás és kib@szás

@sírjatok: ""megoldja okosban" a kisebb ügyeit"

ez a rencer célja... hogy ZSAROLHATÓ KISZOLGÁLTATOTT céltablaként tengesd az életed !

Én ezekhez a dolgokhoz nem értek, de eléggé mellbevágó ezeket az összehasonlításokat olvasni...:-(
Valahol olvastam, (lehet, hogy kamu de ezek után simán el tudom képzelni), hogy Mo-n az erdőkkel/erdészettel, erdő gazdálkodással, tulajdonlással kapcsolatos törvények párszáz oldalt tesznek ki, miközben Svédországban kb. 20 oldal úgy, hogy tízszer nagyobb ország kb 300szor annyi erdőterülettel...

Indíthassak egy céget, olyan gyorsan, hogy mire megszárad a tinta az aláírásomon már be is döntöm, hagyok pármillió adósságot és már indítom is a másik céget, hogy ott is maradjon pár milka az ablakban. Nehogy már ne futtathassak meg 100 céget egy nap alatt!

Micsoda szemét bürökrácia van itten kérem szépen!

Sajnos Mo-n a bürokrácia önálló hatalmi ággá vált. Mára a polgár van a hivatalért s nem fordítva. Európai összehasonlításban a népességhez mérten majdnem nálunk dolgozik a legtöbb ember a hivatalokban.
Az egészet ki kéne dobi a szemétbe, és csak a szükséges minimumot visszaépíteni. Sajnos ez rengeteg elbocsátással jár, de amíg ez nem történik meg (vagy nem leszünk elég gazdagok ahhoz, hogy ezt a "luxust" megengedhetjük magunknak) ez csak a gazdaság amúgy sem szédítő növekedését hátráltatja.

300 m2 iroda épület (gyakorlatilag egy nagyobb családi ház) engedélyezési eljárása: 10 hónap, 400.000 Ft.
Használatbavételi engedély: 350.000 Ft, 8 hónap.

Áram bekötés: 5 hónap kilincselés, ügyfélszolgálatokon töltött fél napok, 820.000 Ft.

Az árakban csak az illetékek, eljárási díjak, okmánybélyegek és hasonlók vannak.

Ez az ország ebbe a saját maga által előállított híg fosba fog hamarosan beledögleni, az értelmetlen és feleslegesen időt pazarló törvényeibe.

Vogonképző...

Ami a cégeljárásról van a cikkben, az egyszerűen valótlan.
Az elektronikus aláírás egyáltalán nem bonyolult, tény, hogy van.
Nem kell bankszámlát nyitni a cégalapításhoz. Nem kell befizetni az alaptőkét még részben sem. A tb- és NAV-bejelentkezést a cégbíróság intézi, a vonatkozó kérelem a cégbejegyzési kérelem-nyomtatvány része. Mindez úgy, hogy a legsötétebb Gyurcsány-diktatúra viszonyaihoz képest direkt lassították és bonyolították a cégeljárást.

@afaszombamáncsakugyan: Szerinted internetes cégregisztrációnál nem lehet ugyanazt az ellenőrzést elvégezni, amit Mancika csinál a Cégbíróságon? Számítógépen lekérdezi az adataid adószám alapján, teljesen automatizálható rutinfeladat. A különbség csak a pár másodperces vagy pár hetes várakozásban van...

@Dr. No: Már nem kell előre bankszámla és befizetés, elég az ügyvéd előtti nyilatkozat, viszont a cégbejegyzést követő 8 napon kötelező bankszámlát nyitni és a törzstőke meghatározott hányadát arra befizetni.

@Dr. No: Megbízható forrás a cégalapításról blog.rsmdtm.hu/2011/09/a-cegalapitas-elso-tiz-lepese/

Nem tudom honnan vették hogy egy évben egy vállalkozás 12-szer fizet adót. Ennél biztosan többször. Egy normál vállalkozásnak vannak alkalmazottai, tehát minden hó 12-én utal kb. 7 számlára. Egy valamicske üzemméretet elért vállalkozás havi áfás, és általában áfa befizető tehát minden hó 20-án utal áfát. Negyedévente pedig társasági adó előleget fizet (szintén 20-ig). Ez ugye 24 nap, ha csak a napokat nézzük amelyeken adót kell utalni, és csak az itt írtak 100 utalást tesznek ki (havi 8, az 96 meg még 4 a tao előleg). Legalább.

@ga: Nem akartunk nagyon részletekbe menni a posztban, a megidézett kutatás metodológiája ad választ arra amit felvet. Az adófizetés gyakoriságát nem az utalások számában méri a kutatás. Például ami intézhető neten, azt 1-nek veszi, még ha egy évben rendszeresen havonta kell is intézni. Azokat az adókat, amik közös űrlapon jelenthetők,és egyben utalhatók NAV számlára, azokat is csak egynek veszi. Tény, hogy sokan boldogak lennénk, ha csak 12 adófizetés lenne egy évben. :) További részletek a metodológiáról: www.doingbusiness.org/methodology/paying-taxes

@ga: Amúgy ami igazán árulkodó az adófizetéshez kapcsolódó adminisztrációs túlterhelésről, az az ezzel töltött órák száma, ami 270óra per év átlagosan egy KKV-nak! Tehát nem is egy nagyvállalatból, hanem egy KKV-ból indult ki a kutatás! Ez a borzasztó, brutális szám.

@dr. Balta$ár:
Pontosan!
Minél nagyobb a szemétdomb, annál büszkébb a kis kakas...

@afaszombamáncsakugyan:
Ja, meg több eltávot is kérhetsz a diliházból egy nap alatt...

@Pénzkérdés blog: Belenéztem, bár persze ettől még nem lettem szakértője a kérdésnek... :-) Eszerint is nem legalább 24? A 12-ékeket és a 20-ákat nem hiszem hogy egyben intézhetőnek lehetne tekinteni! Mindegy is, ezzel is csak romlana és nem javulna a helyezésünk!

@ga:

És ott vannak még a 15-ig fizetendő adók, járulékok, IPA-előlegek, szakképzési hozzájárulás, stb.

Nagyjából 13-15 fős létszám fölött már egész egyszerűen képtelenség kezelni azt a döbbenetes mennyiségű irat- és papírhalmot, amit egy vállalkozásnak el kell készítenie...Kimutatások a bérekhez, igazolások, adatszolgáltatások, bevallások, stb.
13-15 fő fölött egy főt csak azért kell alkalmazni, hogy ezeket az iratokat nagyjából(!) kezelje.

De mivel a jogszabályok sokszor egymásnak is ellentmondanak, bírságolásra még a legpatikább vállalkozás is számíthat - afféle adótörvényben nem jegyzett adóként, tehát amikor kivezénylik a munkaügyi, munkavádelmi, NAV, ÁNTSZ, Tűzoltóság, stb. ellenőreit, hogy szedjenek be X milliót.

@Dr. No: Igazad van Doki!!! Jó nagy demagóg post szinte semmi se igaz belőlle!!!

Az elektronikus cégalapítás nálunk a következőt jelentette. Az ügyvéd megszerkesztette a társasági szerződést, kinyomtatta, aláíratta, majd beszkennelte és emailen elküldte a cégbíróságnak.

Még szó sem esett az alábbi dolgokról, amit havonta fizetni kell egy termelő vállalkozásnak, akár 1 alkalmazottal is:
- környezetvédelmi megbízott
- üzemorvos
- termékdíjas megbízott
- tűz és munkavédelmi megbízott
- stb.
Ezeket havonta fizetni kell vagy embert alkalmazni a feladatokra, havi, negyedéves, éves bevallást beadni, miközben a rájuk vonatkozó törvény évente kétszer változik és az ellenőrző hatóság sem tud válaszolni a kérdésekre, csak kimegy és büntet.

Akinek esze van az feketén dolgozik, azzal nem tudnak továbbra sem mit kezdeni.

Ennek a kormánynak a célja a vállalkozók teljes tönkretétele.

@roli101:

És a cégalapítással még nincs vége...Aztán kezdődhet a működési-, vagy telephelyengedély utáni rémálom..."Kockázatelemzés", Túzoltóság, stb...Egy ötven négyzetméteres irodára 70.000-ért készítik el csak a tűzvédelmi besorolást! És hol van még a többi engedély, irat, és a többi baromság?!

És még csodálkozunk, hogy a 18-22 évesek nem kezdenek vállalkozni, hanem inkább kimennek Londonba mosogatni és letelepedni, vagy az alakuló cégek 95%-a már csak számlagyár...

@afaszombamáncsakugyan: a burokracia eddig is megvolt es semmit sem segitett az altalad vazolt problema megoldasaban. Aki egy frissen alakult ceggel uzletel hitelbe, amibol behajthatatlan koveteles tamad, akkor szerintem magara vessen. Ne masokat okoljon erte...

sziasztok! örülök, hogy megtaláltam ezt a posztot, mert én most szeretnék indítani egyet.

azonban nagyon lehangolt az itteni poszt. eddig is tudtam, hogy vannak költségei, de én azt hittem, hogy csak a pénz a szopás, a többit lezsírozza a könyvelő és ügyvéd, minden mást megolok magamtól.

Tanácsot szeretnék kérni tőletek:
A cég alapvetően (egyelőre) nem foglalkoztatna senkit, csak magamat.

Három fő tevékenységem lenne:
- Szoftverfejlesztés
- Szoftver kereskedelem
- Szórakoztató szolgáltatás

Ez utóbbi egy kis pincehelységben lenne, ilyen társasjáték szerű.

Azt mondta nekem mindenki, hog KFT -t érdemes alapítani.

Viszont külföldi piacon akarom árulni a szoftveremet, így paypal fizetés mindenképp kell.

A telephelyem a saját lakásom lenne, tehát azt nem kell külön kialakítani.

A kérdéseim:
Érdemes -e külföldön vállalkozást csinálnom?
- Ha igen, akkor hogyan juthatok itt magyarországon a pénzemhez, hogy a NAV ne csesztessen? Leadózom én amit kell, csak erre milyen szabályok vonatkoznak?

- Lehet -e magyarországi telephellyel külföldi céget alapítani?

- Hogyan számlázok külföldi cégről magyarországra, mennyire fogadják el itthon ezt?

- Kell -e adóznom külföldön is és itthon is?

- Milyen járulékokat kell fizetnem magam után külföldön?

Lehet, hogy buta kérdések, de nem értek hozzá, itt biztos több hozzáértő van.

Ezen kívül minden tanácsot szívesen várok, mert ahogyan látom, az első időkben egyrészt biztosan nem tudom kitermelni a havi 60e -t a járulékokra, hitelt nem tudok felvenni, csak jelzálogot, arra nem akarok, gondolom induló cégre nem adnak, csalni sem akarnék, de kapja be az állam, hogy ennyi akadályt gördít elém, miközben közép-hosszú távon munkahelyeket is szeretnék teremteni, nem csak a napi betevőt megszerezni.

Megtisztelnétek, ha nem fikáznátok, hanem rendes válaszokat kapnék.

@karacsi_maci:
"első időkben egyrészt biztosan nem tudom kitermelni a havi 60e -t a járulékokra,"

Ne haragudj, de szerintem ne kezdj el vállalkozni hivatalosan.

A havi 60.000.- járulék fölött még legalább ennyi a könyvelő.

Emellett a pincehelyiségedet írtad, gondolom az lenne a telephelyed, a lakásod pedig a székhely, bár szerintem induló cégnél nincs ennek sok értelme, mindenesetre a pincét garantáltan engedélyeztetned kell; pl. tűzoltóságnál, aztán telephelyengedélyhez kockázatelemzés, munkaügy, stb., minimum 2-300.000 Ft.

PayPal-re viszont egyszerűen nincs megoldás Magyarországon, mivel ha a cégednek bevétele van, akkor azt bizonylatolnod kell. A bizonylaton viszont fel kell tüntetned a vásárló nevét, a PayPal viszont anonim, úgyhogy róka fogta csuka.

Vagy azért büntetnek meg, mert nem adtál számlát, vagy azért, mert adtál, de nem felel meg a NAV követelményeinek.

@karacsi_maci:
Látszólag egyszerűnek tűnik, de nem lesz az. Én abban adok tanácsot, hogy miként tudj megélni.
A szoftver írás nincs helyhez kötve, tehát érdemes külföldön "csinálni", valamilyen adóparadicsomban. Legyen ott is egy céged és attól vegye meg a az itthoni céged és rögtön nem kell adót fizetned utána. Az itthoni céged is legyen mindenképpen külföldi, pl. szlovák és itt béreljen irodát, ha muszáj, de a legjobb, ha hivatalosan nem is lenne magyar irodád. A harmadik tervedet szerintem ne hivatalosan csináld, ha nagyon akarod, hanem klub szerűen, fizeni paypalon fizessenek a külföldi bankszámládra, akik igénybe veszik.
Itthon legyél úgymond munkanélküli és fizess magad után kb. 6000 forint tb járulékot, hogy ellátást kapjál. A külföldön szerzett jövedelmed ott adózik, itthon nem és egy bankkártyával ott veheted fel vagy fizethetsz, ahol akarsz.

Csak néhány tanács, hogy a éhen ne haljál, miután dolgoztál.

roli101-nek igaza van, inkább külföldi cégben érdemes gondolkodnod.

Egy óra alatt kint vagy Párkányban és ott kb. fél óra alatt alapítanak Neked egy szlovák céget. Nyitsz hozzá egy bankszámlát és tizedannyi gonddal megúszod az egészet, mintha magyar céget alapítanál...Utána rád száll az összes hatóság, ami csak létezik az országban és van belőle jópár.

@roli101: köszönöm, ez már kezd érdekes lenni. a járulékot amúgy is fizetem magam után.

És milyen országan tudnék én itthonról vállalkozást csinálni? És hol lenne érdemes?

Nem kell nekem feltétlen szájbarágni, ha linkekkel tudtok segíteni, nekem az is jó.

Ahogy előttem írták a szlovák jó, bár adót ott is fizetni kell.
Az alapelv az, hogy Magyarországon, csak az itthon végzett tevékenységed után kell adóznód. Szoftver pedig a világ bármely pontján lehet írni, nem kell fizikailag itthon tartózkodni hozzá. Akár egy amerikai céget is alapíthatsz, ott csak az a kikötés, mint a legtöbb adóparadicsomban, hogy nem kell adót fizetned, csak NE ott végezz munkát. A szlovák céged megveszi az amerikai céged által írt szoftvert, amit tovább ad számlával bárkinek. A szlovák számlát elfogadják az unióban bárhol, pláne mert eurós (nem vesztesz a váltáson), az amerikai számlát elfogadják Szlovákiában. A NAV-osok és Orbán V. pukkadjon meg.

A roli101 által leírt módszer tud működni, egyedül a szlovák cég alapítására és az ottani bankszámlanyitásra kell rááldoznod egy napot.

Amerikai vagy bármely más, tipikusan offshore-államban működő cég alapításához pedig nem kell kimozdulni Pestről. Ha rákeresel az "offshore alapítás"-ra a Google-ban, találsz jópár budapesti irodát, ahol ezt elintézik neked.

Hidd el, talán elsőre soknak tűnnek az 1.200-1.400 eurós offshore-alapítási költségek, de egyrészt az első NAV-ellenőrzésnél is megbírságolnak ennyire, ha magyar céged van, találnak rá okot az egymásnak ellentmondó, betarthatatlan jogszabályok dzsungelében, másrészt viszont így legalább heti egy nap "ügyintézést" megspórolsz magadnak, amikor az önkormányzatnál, NAV-nál, meg a többi hatóságnál kell sorbaállnod egy-egy nyomtatvánnyal, ami generál majd egy újabb nyomtatványt, aztán majd beidéznek egy harmadik nyomtatvánnyal, bevallással vagy adatszolgáltatással...

@roli101: no, most kicsit nézek körbe a neten.

egyelőre ennyi idő alatt sokat nyilván nem tudhattam meg, a Szlovák cégalapítást néztem, és tényleg vonzó.

Itt már csak pár kérdésem van, a többit megpróbálom összeszedni magam:

- Az 5 000Eu törzstőke itt hogyan működik, mert hát, ennyi pénzt én még életemben egyszerre kb. 2x láttam, de most nem vagyok ilyen helyzetben.

- Magyar könyvelők vágják a Szlovák szitut, vagy mindegy, mert EU-s állam?

@karacsi_maci: illetve azt jól értettem, hogy egy Szlovák cégbe nem feltétlen kell, hogy akárki is be legyen jelentve? (nyilván ez csak az indulás utáni pár hónapig).

És magyarországon lehet -e telephelyem?

@karacsi_maci:
A szlovák cég működését sajnos nem ismerem, általában ahol alapítják, ott a könyvelésre is tudnak megoldást. A magyar könyvelőket el kell felejteni. Csak szlovákiai könyvelőt kell fogadni. Lehet magyar telephelyed, az ott szerzett bevételed után itthon kell adóznod, úgyhogy gondold meg.

@karacsi_maci:
Nekünk angliai cégünk (is) van, a látványtervezéseket és a külföldi munkákat azzal csináljuk.

Megalapitás került olyan 150e Ft-ba, és egyszer ki kell menni bankszámlát nyitni.
Ha csak cégtulajdonos vagy, akkor semmi járulékot nem kell fizetned, csak a kivett osztalék után kell adózni.
Ha alkalmazott leszel a saját cégednél, akkor pl 250e Ft fizetésnél a TB, nyugdij, stb összesen kb 30e, és van eu-s eübiztositásod ezzel, valamint angol nyugdijad (majd egyszer).
Nem basztat halálra az adóhatóság, és mindent el lehet intézni neten keresztül, nem kell kiutazni semmiért.
A könyvelési dij 30 font/hó, a székhelyszolgálat és egyebek kb 200 font/év.

Azt még tudni kell, hogy ha alkalmazott vagy a saját cégnél, akkor angliai lakcimed lesz (ezt is biztositanak).

@Kőmíves Kelemen: köszönöm szépen.

Ide kapcsolódó írásom:
emel.blog.hu/2012/11/12/burokracia_a_xi_szazad_buvoleteben

Bürokrácia a XI. század bűvöletében

Elsőként a címről. Nem, nem elütés a XI. századra utalás. Jó parafrázisnak ígérkezik a XXI. századra. Persze írhattam volna Római Birodalmat vagy Fáraók korát is, a lényegen nem változtatna.
Nem a bürokrácia ellen szólok. A bürokrácia valójában hasznos és célszerű eszköz a jogállamiság betartásához és a demokrácia szolgálatában. Csak hát a szép eszmék és dolgok a gyakorlat posványában szoktak elcsúnyulni.
A bürokrácia alapvetően az egyenlő elbírálás, egyforma eljárások, szabványosított ügyintézés formája. Ahol a hivatalnokoknak kicsi az egyéni elbíráláshoz a joguk és alapvetően az egységes joganyagra támaszkodva hoznak egyértelmű, kiszámítható döntéseket.
Vagyis egy jól szervezett, hatékony, rugalmas és jól működő bürokrácia segíti az életünket. És pont itt a probléma. Szerintem a bürokrácia megrekedt a múltban. Valamikor az írás kezdetének korszakában. Persze amellett, hogy a mai napig megőrizték a „kőkorszaki” módszereket, fejlődtek is. Minden hivatal tele van számítógépekkel. De ezt leginkább csak az adatok tárolására, visszakeresésére és intelligens írógépként használják. A bürokráciában a kommunikáció legfőbb formája ma is a kinyomtatott és aláírt papíros. Ahogy ezt ezer éve is tettük.
Csak hát a premisszák alapvetően megváltoztak. Ezer éve kevesen tudtak írni, leginkább csak a hivatalnoki réteg, és az írásbeliség technikai feltételei (papír, íróeszköz, pecsét, pecsétviasz) is csak az uralkodó osztály szűk körének állt rendelkezésére.
Így a dokumentumok száma is igencsak kicsi volt, a hamisításuk pedig igen nehéz.

A régmúlt időkben a dokumentumok (oklevelek, passzusok, kiváltság levelek stb.) használata nélkülözhetetlen volt, hiszen az ország másik végében szolgáló hivatalnok csak a dokumentum tartalma alapján tudhatta meg a hatalom más ágának, pl. királyának óhaját, döntését. Nem voltak hatékony kommunikációs csatornák, így maradt a (nehezen hamisítható) papír, rajta aláírás, mint hitelesítő eszköz.

Csak hát a technika fejlődése a kommunikáció terén is nagy változásokat hozott. Meg persze mellette az adatok tárolásának, hitelesítésének módja is robbanásszerűen megváltozott. A számítástechnika alapjaiban változtatta meg a világot. Ez persze a hivatalokban is tükröződik, de csak kis lépéseket, hatékonyság javító intézkedésekre futotta. Alapvetően paradigma váltáson kellene átesnie a bürokrácia egészének. Ez persze természetes módon a jogi keretek teljes átdolgozását jelentené. Ennek felismerése és megvalósítása meg már a politikai réteg tevőleges feladata lenne.

A technikai fejlődés lehetővé tenné, hogy egyszerű példát hozzak, egy oklevél hitelességét, ne a különleges papír, az aláírás és mindenféle drágán létrehozható hitelesítő elemek garantálják, hanem csak a tartalma. Ma már nem nagyon lehet létrehozni olyan iratot (beleértve értékpapír és pénz), amely hamisítása ne lenne megvalósítható.
Amíg a ’tipikus’ államigazgatási ügyintézés úgy zajlik, hogy az ügyfél elmegy az egyik irodába, ahol kikér egy papírt, amit átvisz egy másik hivatalba, és ott feldolgozzák, addig ez nem csak hogy kevéssé hatékony, de igencsak hamisítható, hiteltelen eljárási rend is.
Példa kedvéért egy oklevél (pl. iskolai végzettséget igazoló irat) esetében bőven elegendő lenne egy szabadon másolható papírlap, a fontosabb adatokról: ki, mikor, milyen vizsgát tett és az ennek az eseménynek adott azonosító szám. Ezt követően nem a bizonyítvány felmutatása a hitelesség bizonyítéka (hiszen könnyen hamisítható), hanem egy közhiteles nyilvántartás felhívása, ahol nyugtázzák, hogy ez a bizonyítvány szám (ehhez a névhez, időponthoz és vizsgához) érvényes. Ez már a telefon vagy a fax korában is tökéletesen végrehajtható lett volna, de ma a titkosított, hitelesített számítógépes kommunikáció korában már luxus nem használni. Ugyan nagy átállást jelent, de ennek hardver igénye már jórészt kiépített. A legfontosabb feladat a politikusok és hivatalnokok gondolkodás módjának átállítása lenne.
Csak az a hiteles, amit közhiteles adatbázisban tárolnak. A hitelesség ellenőrzése meg csak úgy lehet, ha személyesen valaki meggyőződik az adatbázisban tárolt és az általa ellenőrizni kívánt adatok egyezéséről. Mint mondtam, ez ma a számítógépes hitelesítés korában nem lehetne akadály. Persze egyszeri nagyobb költséget jelent, de aztán folyamatosan olcsóbban üzemeltethető a rendszer. Valamint, ami még fontosabb is lehet, egy hatékonyabb és rugalmasabb bürokratikus rendszer bevezetése hallatlan versenyelőnyt jelenthet. Ez pedig nem csak a kezdeti beruházás megtérülését befolyásolja, de nélkülözhetetlen lépés a továbbélés, a versenyben maradás mellett.

Természetesen az állam feladata lenne a közhiteles nyilvántartások vezetése és sajnos (nekünk polgároknak) még a mai napig figyelni kell, mert az állam nem is igazán érti, hogy egy nyilvántartás (adatbázis) csak akkor lehet hiteles és elfogadott, ha minden módosítása naplózott (ki, mikor, mi okból, mit, mire, milyen dokumentum vagy tény alapján, kinek az engedélyével) módosított és az érintettek folyamatosan ellenőrizhetik és kikényszeríthetik a hibás adatok korrigálását.
Ahhoz hogy hatékonyan működjön az államszervezet, minden hivatalnak, hivatalnoknak, de minden cégnek, szervezetnek, sőt állampolgárnak rendelkeznie kell elektronikus azonosítási eszközökkel és hitelesítéssel. Ezt is az államnak kell biztosítania a polgárai, vállalkozásai számára (ingyen) hiszen a jogképesség alapja lenne.

Ha pedig minden szereplő hitelesítheti magát elektronikus formában, akkor minden adattár, dokumentum, bejelentés és ügyintézés végezhető számítógéppel, helyszín függetlenül, kényelmesen és olcsón.

Mindez kis lépés lenne egy-egy politikusnak vagy hivatalnoknak, de nagy lépés a hazánk egészének.