Mindent tudunk az olimpiáról, például 150 ezer óvszer állt rendelkezésre, hogy vizes lufi bajnokságot játszhassanak az olasz nyeles labdás fiúk a brazilgyantás talajtornás lányokkal… ugyanakkor nem esett még elég szó idehaza az érem két oldala közötti részről: a belsejéről. Mert az bizony nem arany.
A britek felettébb hangsúlyozták, hogy a 2012-es Londoni Olimpián osztott érmek minden eddiginél nagyobbak. Nem csoda, hiszen egy nemzet, amely a teára alapozza identitását, magától értetődően választja a csészealjat etalonnak az érmekhez, illetve a záróünnepség ufó-elemeihez is. A pekingi érmekhez képest dupla lett a súly, 400 gramm!
A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán.

Drága, de legalább nem használjuk, viszont jól tejel, a külső gazdasági hatások fölött pedig hunyjunk szemet – így állunk a magyar fizetős autópálya hálózattal. Mennyi is valójában az összköltsége a gyors közlekedés lehetőségének?
Javában dúlnak a szezonvégi leárazások minden üzletben és minden kedvenc online bevásárlóhelyünkön. Akárhová nézünk, ajándékötleteket kapunk, amihez az ihlet karácsony előtt valahogy soha nem jön – most kellene vásárolni. Munkatársainkkal webcímeket és tippeket cserélünk a legjobb akciókhoz. Egymás után landolnak a postaládában a csábító hírlevelek. Minden, amire az utóbbi fél évben vágytunk, hirtelen pofátlanul olcsó, A leárazások szezonjának idején a megtakarításhoz rengeteg pénz kell – vagy óriási akaraterő. A túlélést segítő tippek következnek, hogy az ősszel együtt ne jöjjön el a pénzügyi depresszió is.
Morzsának számít a Befektető-védelmi Alap (BEVA) mintegy 7 milliárd forintos vagyona az Országos Betétbiztosítási Alapban (OBA) levő, – a soltvadkerti takarékban befagyott betétek kifizetése előtt – 100 milliárd forintra rúgó pénzhez képest, de ezért is lehajolna az állam.
A vízió hiánya, a mindenkinek való megfelelési kényszer, és a minden problémát pénzzel megoldani akarás: ez a cégtulajdonosok és vállalatvezetők által leggyakrabban elkövetett három hiba, amely garantáltan tönkretehet bármilyen céget.
A magyar euró sorsa jó időre elbukni látszik a Fidesz-kormány eurószkepticizmusán. Az euró bevezetésének legkorábbi dátumát is az évtized végére, azaz 2020 körülire tette Orbán Viktor egy - a választásokat követően adott - interjújában, később pedig a kormánypárti honatyák az alaptörvényben is rögzítették, hogy magyar ember forinttal fizet. A jelek szerint a kormány ebben a kérdésben éppenséggel nem megy szembe egyes külföldi bankvezérek véleményével. Sőt. A régióban domináns osztrák Erste Bank vezére ugyanis a napokban éppen lebeszélte a cseheket arról, hogy csatlakozzanak az eurózónához.
A hitelkártyák reklámjait látva-hallgatva az ember azonnal kedvet érez, hogy ő is kiváltson egy mindentudó plasztikot és a bank pénzét használva hatalmas visszatérítéseket vegyen igénybe. Hiába zsebelhető be azonban akár több ezer forint is a bankkal való kapcsolat elején, hamar csapdába kerülhet az óvatlan kártyabirtokos, s kiderülhet az is, hogy a reméltnél jóval kevesebb jóváírás jön be a vásárlások után. A bankok is tudják, kuncsaftjaiknak csak 12 százaléka jár jól, mert okosan használja a kártyát.
Megjelent a rendelet az
A unit-linked biztosítást szinte mindenki ismeri, sokan úgy vannak vele, hogy bár ne így lenne. Egy ügynök rábeszélésére (aki gyakran a család régi ismerőse volt, aki pár hétig ügynökösködésből próbált megélni) sokan beleugrottak egy-egy ilyen szerződésbe, aztán sehogy nem értették, miért nem akar gyűlni a pénz a számlán.
Utolsó kommentek