Szoktak még magyar részvényekkel foglalkozni? Közepes magyar cégeket is vesznek néha, vagy csak a blue chipeket? Sajnos, biztosan nagyon kevesen vannak, akik erre a két kérdésre igennel válaszolnak, és ha elolvassák ezt a posztot, nem lesznek többen, az biztos. Mi a baj ezekkel a magyar hátterű, közepes méretű tőzsdei próbálkozókkal? Mindenki csak a gyors meggazdagodásra hajt, hát, senki nincsen, aki valami értelmes dologra használná a börzét?
Három cégnél van, többé-kevésbé a sajtó által is követett sztori mostanában. Megjelent a börzén a Norbi Update, hál’istennek eddig a kibocsátási ára felett forog. Tizedére olvadt az idén a mindenféle hatósági ejnye-bejnyével illetett BTel. És sajnos egyre alacsonyabb árfolyamok mellett vegetál a Synergon. Máshogy is ki lehetne osztani a szerepeket, de legyen a felosztás sorrendben: a jó, a rossz és a csúf.
Norbi cége már megjelent a tőzsdén és bár eddig sokat nem lehet a papír mozgásáról kinyilatkoztatni, de annyi volt a rosszakaró, hogy már csak ezért is érdemes drukkolni neki! Na, meg persze azért, hogy ne legyen minden tőzsdei debütálás egy rémdráma. Van akinek szimpatikus a fitneszguru, van akinek nem, van aki esküszik a kajájára, más szerint ehetetlen és meghajt. Szinte teljesen mindegy azonban, hogy ki, miként ítéli meg a céget és a gazdáját, a részvénypiac ítélete fog számítani.
A Norbi Update Lowcarb Nyrt. papírjainak tőzsdére menetelét nagyon sok, részben jogos, részben elég idétlen okból próbálták egyesek elgáncsolni. Az valóban nagyon fontos volt, hogy a cég vezetői tegyék tisztába, hogy mikor, kié lesz a sok értékes licenszjog. Ezt végül pontosan meghatározták, a részvényesek megnyugodhattak, Norbiék a cégnek engedik át a jogokat. Azok a támadások, amelyek szerint a cég nem tudja, hogy hány alkalmazottja van, nem tisztázza, hogy Andre Agassi teniszcsillag tulajdonostárs, vagy csak reklámarc, azonban elég feleslegesek voltak, ám a sajtó azonnal úgy tálalta ezeket, hogy óriási büntetésre számíthat Norbi. Büntetés végül nem lett, tőzsde igen. Lehet majd siker és lehet nagy kudarc, mert azt már most látni, hogy a részvény forgalma nem lesz túl magas, és ugrálni fog a részvényár.
Mindenki számára fontos ismerni a kockázatokat, nem is kétséges, hogy két „cölöb”, Norbi és Réka személyes értékére épül ez a tőzsdei vállalkozás, ami sérülékeny.. Andre Agassi lehet, hogy túl drága a kis magyar kkv-nak, lehet, hogy nem sikerül majd a nemzetközi terjeszkedés, lehet, hogy eleve drága a részvény. De a serpenyő másik oldalán ott van a sok pozitívum, a valós üzleti sikerek, a jó személyes brand, valami üzletileg sikeres vállalkozást építettek egy sokszereplős iparágban.
Más a helyzet a BTel nevű céggel. Rövid, két évet alig meghaladó pályája során végig az volt a fő kérdés a távközlési cégnél, hogy náluk mi a bizonyíték. Egy olyan távközlési cégről van szó, ahol vannak eredmények, árbevétel, sikeres tőkepiaci akciók, részvény-kibocsátások, kötvényeladások. De mit tud ez a társaság, amelyet más telekom-cég nem? Ha pedig nincs ilyen, akkor miért lehet sikeres a rendkívül sok versenyzővel működő távközlési szektorban? Az eddigi pályafutás vége felé már megkülönböztető jegy is érkezett, a reklámfogyasztás fejében ingyenes szolgáltatás.
De valami mégsem volt az igazi. Az E-Star (majd Enefi) csúfos sztorija után veszélyesnek tűnnek azok a cégek, amelyek nagyon berobbannak egy piacra, túl nagy finanszírozási kitettséget vállalnak az árbevétel generálásáért. Ma az ár a tizedére olvadt, a befektetők védelmében csak remélni lehet, hogy lesz még feltámadás.Aztán jöttek a bajok, híre kelt, hogy akadozik az egyik partner-kapcsolat, nem olyan fényes a likviditás, sőt, az ügyfelek még az internetszolgáltatás részleges, illetve teljes leállását tapasztalhatták és az MNB emiatt közzétételre szólította fel a társaságot. Végül pedig még a BUX-ból is repült a papír.
Van tanulság is! Mindig óvatosan kell kezelni az olyan cégeket, ahol győzelmi jelentések születnek akkor, ha a társaság kifizet egy esedékes kötvényekhez kapcsolódó tartozást. Ez a normál ügymenet, ez a business as usual, ha ennek örülni kell, ott már komoly bajok vannak.
A legérdekesebb és a legkevésbé ismert talán a Synergon esete. Nem foglalkozik vele igazán senki, sem a sajtó, sem az elemzők, pedig régen milyen sokat elemzett részvény volt. Fogy az árbevétele, ahogy az alkalmazotti létszáma is, olvad az árfolyama. Pontosan nehéz megítélni, hogy mi történik. A csoport néha duzzad, szakmányban vásárolja fel a cégeket, aztán olvad, elad mindent, ami mozdítható, ha lehet a piacon, ha máshogy nem megy akkor az érintett cég menedzsmentjének.
Finanszírozási, pénzügyi zavar észlelhető. Furcsa konfliktusok látnak napvilágot, elnyert tenderek részleges átadása, felvett előlegek korai felhasználása jellemzi mostanában a túlélésért küzdő társaságot. Akár meg is maradhat, a magyar informatikai cégek sokszor változnak. Más lesz a gazda, valaki, aki tud üzletet hozni, valaki, aki helyzetbe hozza a céget. Már olyan mélyen van az ár a Btelnél is, a Synergonnál is, hogy a spekulánsok akár nyerhetnek is majd valamit a felpattanások idején.
De ez nem az igazi. Olyan sztori sajnos kevés van, vagy egyáltalán nincs is, amelyik a tisztán magyar tulajdonú közepes méretű részvénytársaságok közül nem csak pár bennfentes tulajdonosnak, de a szélesebb tőkepiaci közvéleménynek, vagyis a befektetőknek is hozott volna szép sikereket. Pedig de jó lenne néhány ilyen sztori is. Akkor van értelme a Budapesti Értéktőzsdének, ha van esély ilyen pozitív tanmesékre is!
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! |
Utolsó kommentek