Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adósság (8) adosság (1) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) Bank (1) bank (48) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) bitcoin (1) Bitcoin (4) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztosító (3) biztositó (1) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) bloomberg (1) Bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) Brüsszel (2) brüsszel (1) BTel (2) buda-cash (2) Buda-Cash (6) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) EU (12) eu (1) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurozóna (1) eurózóna (1) eva (3) EVA (1) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) fed (2) Fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) fidesz (2) Fidesz (1) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) GDP (9) gdp (4) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) Görögország (3) görögország (2) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) hiteltársulás (1) Hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) horvátország (1) Horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) imf (10) IMF (5) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) INA (3) ina (1) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) kata (1) KATA (3) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) kína (1) Kína (5) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztosítás (3) kötelező biztositás (1) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) magyar posta (1) Magyar Posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) Matolcsy György (6) matolcsy györgy (1) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) mnb (8) MNB (5) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) MOL (4) mol (1) Mol (2) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) NHP (2) nhp (1) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) orbán (1) Orbán (1) Orbán 10 pontja (1) orbán viktor (1) Orbán Viktor (2) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) otp (2) OTP (1) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) pszáf (3) PSZÁF (7) pszichológia (1) Putyin (2) Quaestor (1) quaestor (3) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) Spanyolország (1) spanyolország (2) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) SZJA (1) szja (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) takarék (1) Takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) THM (2) thm (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) Világbank (1) világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

jó bank.jpgMiután elszámoltatták a bankokat, jön egy új törvény a fair fogyasztói hitelezésről. Mi is az a fogyasztói hitel? Mitől fair egy bank? Olcsóbb lesz-e a hitel jövőre? Lesz-e egyáltalán hitel jövőre? Megpróbálunk válaszolni.

A kormány előbb elszámoltatja a tisztességtelen bankokat, jövő január 1-jén pedig hatályba léphet a fair bankokról, azaz a fogyasztói hitelek szabályozásáról szóló törvény. Ezt maga Orbán Viktor miniszterelnök harangozta be nemrégiben Nyíregyházán, kárpátaljai útja előtt. Sok részlet még nem ismert, Rogán Antal, a bankok megregulázásában különösen aktív fideszes politikus azóta még annyit árult, hogy a tervezett jogszabály szerint nem lehet majd a fogyasztóknak olyan banki hitelterméket kínálni, amelynél a kamatmódosítás szabályai nem világosak. Októberben már elkészülhet  egy törvénytervezet, novemberben a kormánypárti politikusok megvitatják azt, állítólag mindehhez egy német szabályozás lehet a példa.

A fogyasztói hitel sokféle lehet, gyakorlatilag minden ide tartozik, amit a magánember felvehet egy pénzügyi intézménytől. Például a fogyasztási hitelek, amelyben legalábbis négy csoportot biztosan elkülöníthetünk: a folyószámlahitelt, a személyi kölcsönt, a hitelkártyánk hitelkeretének használatát és az áruhitelt. De fogyasztói hitel a lakásvásárlásoknál leginkább használt jelzáloghitelek csoportja is.

A jelenlegi helyzet

A devizahiteleknél már évekkel ezelőtt bejött a szabályozás. A vadnyugati „mindenkire tukmáljunk rá mindent” időszak után előbb jött egy sokkal szabályozottabb, részben önszabályozottabb, magatartási kódex-szel és törvénnyel megregulázott időszak, majd gyakorlatilag a teljes tiltás. 2010 júliusa óta már csak nagyon extra esetekben nyújtható a lakosságnak devizahitel.

Miért ne szabályoznánk most egyéb hiteleket is? Hurrá, szabályozzuk, de az igazság az, hogy az elmúlt években több lépésben történt már jó néhány korlátozás! Sőt, talán meglepő, de a világ más részeihez képest sokkal szabályozottabbak, igaz, máshol meg abban lehet reménykedni, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája talán magasabb. Régebb óta ismert fogalom például a fogyasztási hitel és a hitelfelvevők talán kicsit megfontoltabbak, kicsit konzervatívabbak, mint Magyarországon. Az is igaz viszont, hogy itthon meg annyira szitokszó lett a hitel, hogy mostanában mintha átestünk volna a ló túloldalára, már az sem vesz fel hitelt, akinek az alacsony kamatkörnyezetben ez racionális döntés lenne.

Mindenfélét lehet szabályozni a hitelnyújtás folyamatában: költségeket, kommunikációt, felelősségeket, panaszkezelési eljárásokat, de azt mindenki érzi, hogy a legeslegfontosabb kérdés e tárgykörben a kamat. Az pedig már ma is szabályozva vagyon, igaz mindig lehet szigorítani egy-egy szabályozáson.

Nézzük az aktuális szabályokat! 

A pénzügyi intézmény a fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója (THM) meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Ez az első plafon, nevezzük ezt alapszabálynak, ami természetesen azért van, hogy aztán legyenek alóla kivételek. Például azért, mert vannak az átlagosnál kockázatosabb hiteltípusok. A vonatkozó törvény ezt szabatosan kifejti, csak a leírásból nem feltétlenül ismerünk rá a fogalmakra, mindenesetre a hitelkártya, az áruhitel, a személyi kölcsön esetében a kamat elérheti a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. Az alapkamatot ismerjük - ha nem, megnézzük a Magyar Nemzeti Bank nyitóoldalán (most egyébként 2,1 százalék) -, gyors matek, és adódna két valódi plafon.

Szándékosan nem írjuk le ezt a két számot, mert valójában mégsem ez a mérvadó. A törvény szerint ugyanis nem az aktuális alapkamatból kell kiindulni, hanem mindig az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján (esetünkben 2014. június 1-jén) érvényes jegybanki alapkamatból. Az adott naptári félév teljes idejére ezzel kell számolni, vagyis 2014. december 31-éig 26,4 százalék az egyik plafon (ezt kell alkalmazni általában a fogyasztói hitelekre), és 41,4 százalék a másik plafon (a kockázatosabb fogyasztói hitelekre). A fejszámolók ebből már tudhatják, hogy 2,4 százalék volt az említett napon az alapkamat.

Uzsora? Nem uzsora?

Jogosan dolgozik-e a miniszterelnök ennek a szabálynak a megváltoztatásán? A 41,4 százalék így első hallásra bőven kimeríti az uzsorakamat fogalmát. Nosza szabályozzunk! Valójában az igazság az, hogy az angolul personal finance (személyi hitelezés) termékcsalád általános kategóriájában vannak olyan nagyon rövid futamidejű termékek is, ahol a THM nem a legmegfelelőbb mutató.

Ezeknél a magas THM nem feltétlenül azt jelenti, mint egy borsodi tudósításban a „kamatos pénz” szörnyűsége, amikor is egy kiszolgáltatott család kér a gyerek gyógyszerére kölcsön 5 ezer forintot a környék tehetős családjától; ha másnap megadják, akkor 7 ezret kell visszafizetniük, ha holnapután, akkor már 10 ezret. Az ilyen kölcsönnek mind a THM-je, de főleg a követelés-behajtási módszertana erősen kifogásolható. Ez az uzsora.

A fogyasztói hitelek, a gyorskölcsönök sokkal inkább szabályozott piaca éppen ezeket válthatja ki. Kimegy a cég (reklámot nem csinálunk) munkatársa az atyafihoz, ad 50 ezer forintot, majd minden héten kimegy, és visszakér 2 ezer forintot 30 hétig. Ha már a jövő héten jön, akkor brutálisan magas a THM, ha egy hónap türelmi idő után kezd jönni, akkor talán vállalható a mértéke.

Természetesen csökkenthető a THM - valamiképpen azt is túlélte ez az üzleti műfaj, amikor kiirtották a korábban több száz százalékos hiteldíj mutatókat, és a fent ismertetett korlátok közé szorították a kamatokat. De az mindenképpen elkerülendő cél, hogy éppen a legkiszolgáltatottabbak essenek el az utolsó legális hitelhez jutási lehetőségektől. Ha ugyanis csak nagyon alacsony, a kockázatokat nem fedező THM-mel lehet gyorskölcsönt nyújtani, akkor sajnos a magasabb kockázatot képviselőknek maradnak a rokonok (ez jó), és maradnak az uzsorások (ez nagyon nem jó).

Máshol

A fogyasztási hitelek Magyarországon már ma is sokkal szabályozottabbak, mint például az angolszász világban, ahol a rövidtávú, a nehéz helyzetben levő, hónapról, hónapra élő emberek kiszolgálására egy hatalmas iparág szakosodott. Ott az iparág neve is beszédes: payday loan, salary loan, small dollar loan, short term loan; ilyen neveken fut a szakma, vagyis kevés pénzt, rövid időre adnak kölcsön az intézmények, amit jellemzően akkor ad meg a kliens, amikor megkapja a fizetését.

Végül egy megfontoltságra felhívó mondat. A fogyasztási hiteleket egyesek úgy szokták megkülönböztetni a többi fogyasztói (lakossági) hiteltől, hogy előbbieknél az ügyfél nem ad közvetlen fedezetet, míg utóbbinál fedezetként adja a lakását, autóját, és így tovább. Ez többé-kevésbé igaz is. De van egy rossz hírünk. A jelzáloghiteleknél a bank, vagy az a követeléskezelő, amelyik átveszi a rossz hiteleket, viszonylag gyorsan és könnyen érvényesítheti a jelzáloghoz fűződő jogát (a viszonylag hangsúlyozandó, mert még akkor is többéves lehet a folyamat, ha nincsen éppen árverezési vagy kilakoltatási moratórium). Ám egy végrehajtási folyamat során - bármilyen fogyasztói hitelről van is szó, amelyet nem törlesztünk -, ha a nevünkön lakás vagy autó van, akkor minden hiteltartozásunkért egyszer ezekkel is felelni fogunk. A folyamat összetettebb, de ha nem közvetlen a fedezet, akkor is minden, ami a miénk, végső soron fedezetnek számít.

Pár jó tanács 

Pontosan mérlegeljük, hogy szükségünk van-e az adott (sokszor egyáltalán nem olcsó) hitelre, és ha igen a válaszunk, akkor jól lőjük be, hogy mekkora összegben!

Ne csak a megszokott bankunkban kérjünk ajánlatot, ne dőljünk be az első remek reklámanyagnak, ha kártyáról, személyi kölcsönről van szó. Inkább használjunk olyan internetes portálokat, amelyek össze tudják hasonlítani a számunkra releváns piaci kínálatot!

Ne kerüljünk időzavarba! Időigénye lehet, amíg kifolyósítanak egy, a reklámok szerint szuperegyszerű hitelt, de amíg ez nincs meg, ne vállaljunk erre a forrásra alapozott kötelezettséget.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


Címkék: bank hitel pénzkérdés

A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr536755903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Esetleg a Fair kiskereskedőkről mikor lesz szó, vagy az teljesen rendben van hogy a gyártónál megvásárolt 50 forintos termék 200 forintért kerül eladásra?
Az alacsonyabb árak növelnék a keresletet, ezért a cégeknek bővíteni kellene, és dolgozókat felvenni hogy meglegyen az 5 millió szorgos ember az országban.
Csak majd a fejlesztéshez nem igazán kapnak hitelt, mert bármilyen az a szerződés 4 év múlva választás és valami kampánytéma akkor is kell.
A háztartások és kisvállalkozások gazdasági-pénzügyi műveltségéhez nem szólnék bővebben. Elég annyi, hogy meglehetősen kilátástalannak tűnő munkát végzek azért, hogy legalább egy picit növekedjen.

A "fair" jelzőről: Csak aztán nehogy valaki ott fenn úgy gondolja, hogy ez azonos a "nonprofit" jelzővel! Mert aztán megnézhetjük magunkat, ha kimarad az amortizáció, a fejlesztés, és a piac által normálisnak tekinthető profit a játékból. Mert soha nem a bank és a multi "szívja meg"! Nekik ugyanis megvan a megfelelő kiszállási stratégiájuk (amit persze nem vernek nagydobra).

Mi meg mint fogyasztók benne maradunk a ... lekvárban.

További kellemes kulturált vitázást kívánok:
Szalai János
Tökmindegy, mennyibe kerül majd a hitel.

A lakosság kétharmada nem hitelképes, a maradék egyharmada meg nem hülye, hogy hitelt kérjen.
A Gyurcsány kormány alatt volt olcsó hitel, úgy hívták, hogy devizahitel.
@polyvinyl: Majdnem.
Nézd úgy hogy 2/3 nem hitelképes 20%-ék nem vesz fel hitelt a maradék meg olcsó hitelhez akar jutni, hogy ne saját erőből finanszírozzon.

Erre intenék én be karlandítéssel, könyökhöz behelyezve a másik kézfejem, azok után amit a kormány csinált. De a bankok dolga, hogy hajlandók e finanszírozni.
Es mikor lesz fair állam? 27% ÁFA, tranzakciós adó, tengernyi másfajta adó, burjánzó, pazarló, korrupt államaparátus, stb. amit velünk fizettetnek meg....Ez mikor szünik meg?
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...