Az elmúlt időszak legnagyobb horderejű távközlési híre kétségtelenül az volt, hogy jövőre életbe lép az a szabályozás, amely szerint a telekommunikációs cégek szolgáltatási területét az előfizetőik lakhelye szerint határozza meg az EU, és így akkor is az adott ország ÁFA-ját kell ráterhelni, ha egyébként a szolgáltató máshol székel. Hagyományosan ez a hír alig érdekelne valakit, azonban kiváló RTL-gyalázó cikket lehet kanyarítani belőle. Lett is aztán ne mulass. De nézzük a tényeket!
„Mit képzelnek? Éveken át nem fizetnek áfát, és akkor még nekik áll feljebb?”; „Na most hogy az EU is kimondja, amit Orbánék régóta feszegetnek, most egy szavuk sem lehet a liberálisoknak!”
Ezek még a legszalonképesebb olvasói kommentárok, azt követően, hogy a Magyar Nemzet reggel robbantotta a bombát: Az RTL-nek jövőre már a magyar államkasszába kell befizetnie a forgalmi adót. A Heti Válasz online verziója, a Válasz.hu egy csavarral még a stadionavatást is belekeverte az ügybe, megemlítve, hogy az RTL-nek lesz nagyobb gondja, mint hogy nem jutott be Fradi pályára, hiszen milliárdokat kell majd fizetnie Magyarországon.
A cikk a valósághoz hűen közölte, hogy ez egy uniós döntés, amely szerint áfát nem a bejegyzés helye, hanem a szolgáltatási terület, azaz új értelmezésben a fogyasztók országa szerinti mértékben kell fizetni. Azonban ez is elég volt ahhoz, hogy a cikkekre hivatkozó további másodközléseknél elszabaduljon az olvasók fantáziája. Mindenki eltitkolt milliárdokat vizionált, és triumfált, hogy végre az unió is belátta, hogy a multik a nap huszonnégy órájában adót csalnak. Különösen az RTL, amelyik ráadásul azt a gonosz híradót csinálja mostanában.
Persze az volt igazán olaj a tűzre, hogy a Magyar Nemzet azt állította, „Ez többletbevételt hozhat Magyarországon is, mert a Luxemburgban bejegyzett, többmilliós magyarországi ügyfélkörrel bíró RTL és a UPC is várhatóan több milliárd forinttal gazdagítja majd a magyar államot.”
Az RTL-re zúduló össztűznek persze leginkább a UPC volt a kárvallottja, mely ugyan rendelkezik luxemburgi kötődéssel, azonban másfél évtizedes fennállása óta rendes áfa-fizető, lévén magyarországi székhelyű társaság szolgáltatja előfizetői legjavát. Igaz ugyan, hogy létezik egy teljesen más, UPC Direct nevű cég, amelyik egy „tányérostévé” szolgáltatást működtet, azonban annak az előfizetői száma jócskán elmarad a UPC Magyarország Kft. helyi netes, telefonos, kábeltévés stb. ügyfélkörétől, akik természetesen 27 százalékos áfát fizetnek.
A vérszomjas közönséget persze azért lehetett könnyen feltüzelni, mert negyedszázaddal a rendszerváltás után még mindig nincs százból egy ember, aki értené, hogy mi fán is terem az ÁFA. Azt mindenki magabiztosan tudja, hogy ÁFA-t nem befizetni, hanem elsősorban csalni szokás, és a lakásfelújítás olcsóbb, ha nem kérünk számlát. De hogy egyáltalán mi az ÁFA elve, vagy hogy határokon átnyúló szolgáltatásoknál melyik ország szerinti áfát logikus fizetni, illetve hogy magánszemélyeknél vagy cégeknél miben különbözik az eljárás, azon jó eséllyel még a közgáz-jellegű végzettséggel bíró emberek jelentős része is elhasalna.
Az alapvető félreértés, hogy nem a társasági adóról van szó, hanem az áfáról. Az áfa nem a nyereség elrejtésének, az adóoptimalizálásnak, az offshore-ozásnak az eszköze, hanem szimplán egy mesterséges adózási konstrukció, aminek egyre több kritikusa van, mégis az állami költségvetés finanszírozásának egyik legfontosabb eszköze. Szögezzük le: áfát alapvetően a végfelhasználó, a fogyasztó fizet. Más kérdés, hogy a közvetítő vállalkozások révén jut el egy adott állam kasszájába: a vállalkozások a fizetendő és másoknak fizetett áfáik egyenlegét, a nettó áfát vallják be, és fizetik be, vagy igénylik vissza. Ha magánszemélyként olasz cipőt rendelünk neten Olaszországból, akkor az olasz áfát fogjuk fizetni. Ha cégként egy konténer olasz cipőt rendelünk továbbértékesítésre, akkor nem kell áfát fizessünk, de ha eladjuk Magyarországon boltoknak, akkor már 27% lesz az áfa, és a másoktól beszedett áfát az államnak kell bevallanunk és megfizetnünk. Minket terhel? Nem. A lábbelik tulajdonosát. Cipő esetében az ÁFA mértékét mi határozza tehát meg? Az eladó társaság bejegyzésének helye. Természetesen az áraink versenyképességét befolyásolja, hogy ha magas ÁFÁt kell továbbhárítani a fogyasztókra, ezért is igyekszik sok cég Szlovákiába. Erről azonban legkevésbé sem Szlovákia, vagy az oda átköltöző cégek tehetnek…
A bejegyzés helye szerinti adómérték elvét értékeli másként az unió távközlési szolgáltatások esetében. Erre kiváló szakmai magyarázatok születtek még akkor tavasszal, mikor ez az egész felmerült. Talán az RSM DTM összefoglalója áll legközelebb blogunk olvasóinak lelkivilágához.
Örüljünk-e, ha most az unió, az eddig kellemesen alacsony áfájú tányéros tévére a fogyasztó lakhelye szerinti áfát várja el kivetni? Leleplezett ezzel bármit is? Jobb lesz a világ ezáltal? Nem tudhatjuk. Egy dolog biztos: vaskos magyar áfa terhel egy olyan szolgáltatást, amihez alig tartozik magyarországi tejesítés: az égből kapjuk, immár drágábban. Ha a szolgáltató benyeli, és a magasabb áfatartalmú szolgáltatást változatlan áron adja, akkor nem ér kár minket, csak őt. Ha áthárítja, akkor együtt sírunk. Ide fog költözni a sok luxemburgi cég? Nem. Több embernek lesz munkája? Nem.
Adózási témákban könnyen hajlik a szentnek maga felé a keze. Érdekes volt nézegetni a kommenteket akkoriban, mikor Horváth András a zöld dossziéját lengetve állította, hogy ezermilliárdtól fosztja meg az államot a tej, a cukor, a liszt stb. termékkörre szakosodott áfacsalók láncolata. Két részre szakadt az ország: az egyik azt feszegette, hogy mennyivel kell neki többet adóznia, amiért ez az ezermilliárd hiányzik az államkasszából, az emberek másik fele viszont bőszen figyelmeztetett: az adócsalóknak köszönhetően olcsó a cukor és a tej a közértben, nehogymár drágább cukrot és tejet akarjon a sok igazságpárti!
Ha leleplezett a Magyar Nemzet a telekomszolgáltatások áfája ügyében bármit is, akkor leginkább azt, hogy az emberek nem értenek az áfához, de örömmel fújnak a multikra, a külföldiekre, és általában mindenre, ami majdnem olyan, mint a rezsi.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! |
Utolsó kommentek