Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adosság (1) adósság (8) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) Bank (1) bank (48) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) bitcoin (1) Bitcoin (4) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztositó (1) biztosító (3) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) Bloomberg (1) bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) Brüsszel (2) brüsszel (1) BTel (2) buda-cash (2) Buda-Cash (6) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) eu (1) EU (12) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurozóna (1) eurózóna (1) EVA (1) eva (3) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) fed (2) Fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) fidesz (2) Fidesz (1) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) GDP (9) gdp (4) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) Görögország (3) görögország (2) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) Hiteltársulás (1) hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) Horvátország (1) horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) IMF (5) imf (10) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) ina (1) INA (3) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) KATA (3) kata (1) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) kína (1) Kína (5) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztosítás (3) kötelező biztositás (1) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) magyar posta (1) Magyar Posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) matolcsy györgy (1) Matolcsy György (6) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) MNB (5) mnb (8) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) MOL (4) Mol (2) mol (1) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) nhp (1) NHP (2) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) orbán (1) Orbán (1) Orbán 10 pontja (1) orbán viktor (1) Orbán Viktor (2) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) OTP (1) otp (2) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) pszáf (3) PSZÁF (7) pszichológia (1) Putyin (2) Quaestor (1) quaestor (3) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) Spanyolország (1) spanyolország (2) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) szja (1) SZJA (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) Takarék (1) takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) THM (2) thm (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) Világbank (1) világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

eu-jog.jpgEmlékszik még valaki arra, hogy miért vártuk az Európai Bíróság véleményét a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatban? A hazai sajtó most kizárólag az árfolyamrés problémájával foglalkozik, ám a Kúria tavaly decemberi jogegységi határozata nem csak ezt a kérdést hagyta nyitva. Hogyan értelmezhető a főtanácsnoki vélemény az egyoldalú kamatemelések vonatkozásában? Világosak és érthetőek voltak-e a szerződésmódosítás feltételei? Alaposan áttanulmányoztuk a luxemburgi főtanácsnoki indítványt.

Egészen elképesztő, hogy két hónapja még a csapból is az folyt, hogy a Kúria az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások kérdésében megvárja az Európai Bíróság állásfoglalását, ám amikor megérkezik a főtanácsnoki vélemény, mindenki csak az árfolyamréssel foglalkozik, és a kamatemelés még csak említés szintjén sem kerül elő.

Pedig a luxemburgi főtanácsnok jogszakmai állásfoglalása ebben a kérdésben is iránymutatást ad, csak végig kell olvasni a nem kevesebb mint húsz oldalas dokumentumot.

Na, de haladjuk szépen sorban, kronologikus rendben.

A Kúriától az Európai Bíróságig

Történetünk a Kúria december 16-i jogegységi határozatával veszi kezdetét, amely nyitva hagyta az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdését. Nem ugyanolyan mértékben, tegyük hozzá gyorsan: amíg ugyanis a kamatemelésekről szinte szót sem esett, az árfolyammarzs kapcsán a legfelsőbb bíróság megjegyezte, hogy ha az ügyfél a szerződés rendelkezései alapján ki tudta számolni, hogy mekkora a deviza vételi árfolyamán folyósított forint összeg és az eladási árfolyamon számolt törlesztőrészlet, a szerződés a Ptk. szerint nem ütközhet jogszabályba.

Ugyanakkor a tisztánlátás érdekében a Kúria a luxemburgi bíróság állásfoglalását kérte, lényegében két fő kérdést téve fel:

- vizsgálhatják-e a nemzeti bíróságok az árfolyamrés tisztességtelenségét, illetve a tisztességtelenség esetén belenyúlhatnak-e a szerződésekbe?

- a szerződési feltételeknek csak nyelvtanilag kell-e világosaknak és érthetőeknek lenniük, vagy az ügyfeleknek érteniük kell a kölcsön gazdasági hátterét is?

Néhány kormánypárti politikus, jelesül a jogszakmai kérdésekben felülmúlhatatlan Kövér László házelnök, gyávaságnak nevezte, hogy a Kúria Luxemburghoz fordult, ám erről persze szó sincs. Egyrészt a Polgári Törvénykönyvnek a tisztességtelenségre és az átláthatóságra vonatkozó paragrafusait egy uniós fogyasztóvédelmi irányelv alapján alkották meg, amelynek értelmezésben magától értetődően az Európai Bíróság a kompetens. Másrészt a Kúria egy az árfolyamrés tisztességtelensége miatt indított konkrét per, Kásler Árpád ügyével kapcsolatban kérte a luxemburgi véleményt, és mivel Kásler maga is fordulhatott volna az Európai Bírósághoz, a Kúria ki akarta zárni annak a lehetőségét, hogy jogegységi határozata ellentmondjon egy esetleges luxemburgi ítéletnek.

Megszületik a főtanácsnoki vélemény a Kásler-ügyben

No, jó, eljutottunk január 13-ig, amikor a svéd főtanácsnok, Nils Wahl közzéteszi állásfoglalását.

De miről is van szó a húszoldalas dokumentumban? Szinte kizárólag az árfolyamrésről, amiben semmi meglepő nincs, hiszen a Kúria Kásler Árpád ügyében kérte az Európai Bíróság értelmezését, aminek fő kérdése az, hogy tisztességes-e az árfolyamrés, azaz, hogy miközben az ügyfél az adott deviza vételi árfolyamon kapja a kölcsönt, eladási árfolyamon kell törlesztenie. Ám Wahl szóba hozza a kamatemelés problémáját is, miután az uniós fogyasztóvédelmi irányelvnek nem csupán a világosságra és érthetőségre vonatkozó passzusaira hivatkozik, de azokra a helyeire is, amelyek szerint a banknak joga van a „kamatláb vagy a pénzügyi szolgáltatás nyújtásáért fizetendő bármilyen más összeg értesítés küldése nélküli megváltoztatására, ha erre érvényes indoka van”, azzal a kikötéssel, hogy erről az ügyfelet a lehető legrövidebb időn belül értesíti, és az ügyfélnek joga van a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

Tehát a hivatkozott uniós irányelv sem rendelkezik másként, mint a hazai paragrafusok: ha van érvényes indok, például nő az országkockázati felár vagy a bankközi kamatláb, netán nem fizet az ügyfél, a bank egyoldalúan megemelheti a kamatokat, hiszen csak így valósulhat meg az értékegyensúly elve; miközben az ügyfél az árfolyamkockázatot vállalja, a bank az ügyfél nemfizetésének kockázatát, ez így fair az Európai Unió szerint is.

Így önmagában az egyoldalú kamatemelés intézménye jogilag támadhatatlannak tűnik, a kérdés inkább csak az lehet, hogy világosak és érthetőek voltak-e azok az indokok, amelyek alapján a bankok megemelték a költségeket?

Wahl a világosságról és érthetőségről azt írja, hogy annak „nem tisztán formai vagy nyelvi szempontokra kell korlátozódnia, hanem figyelembe kell vennie az információk egyenlőtlenségét, ami a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltatásnyújtó közötti kapcsolatot jellemzi”. Vagyis hogy a szerződési feltételeknek nem csupán grammatikai szempontból kell érthetőeknek lenniük, de lehetővé kell tenniük azt is, hogy az ügyfél mérlegelni tudja a szerződés megkötésekor rögzített jogokat és kötelezettségeket. A világosság és érthetőség követelményét Walh szerint – mind az árfolyamrés, mind az egyoldalú kamatemelések tekintetében – vizsgálhatják a bíróságok.

Merre tovább?

A főtanácsnoki állásfoglalást értelmezve egyes elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy a devizaadósoknak nem a Kúria kiegészített és kötelező érvényűnek vizionált jogegységi határozatában, hanem az egyedi bírósági döntésekben érdemes reménykedniük. Ez valószínűleg így is van, már csupán azért is, mert ha a Kúria – ellentmondva az uniós és a hazai szabályozásnak– tisztességtelennek nyilvánítaná például az egyoldalú szerződésmódosításokat, és a kormány ennek megfelelően módosítaná a törvényt, a bankoknak olyan nagyságú kezdő kamatlábat kellene meghatározniuk a megborult értékegyensúly helyreállításáért, hogy a jövőben csak alig valaki venne fel hitelt, és teljesen összeomlana a lakossági és vállalati hitelezés.

Az egyedi bírósági döntésekre azért lehet szükség, mert a tapasztalatok alapján valóban vannak hiányos hitelszerződések, amelyekben – világosan vagy egyáltalán – nem rögzítették a kockázatokat és a kamatemelések indokait, illetve olyan is előfordult, hogy a bank nem a szerződésben rögzített indokok valamelyike miatt emelt meg a kamatot. Ezeket az eseteket – a főtanácsnoki iránymutatást követve – külön-külön meg kell vizsgálni, és ha a magyar bíróságok hiányosságokat találnak, érvényteleníteniük szükséges a kérdéses feltételeket.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozatok, illetve a hitelszerződések nagyjából egy kaptafára készültek, és túlnyomó többségükben érthetően és áttekinthetően voltak rögzítve a kockázatok és az egyoldalú szerződésmódosítás okai, azaz biztosítva volt az információk egyenlősége az ügyfél és a bank részéről. Ilyen dokumentumok birtokában sem a Kúriánál, sem az Európai Bíróságnál nem nagyon érdemes arra hivatkozniuk az ügyfeleknek, hogy ők nem olvasták el figyelmesen, vagy nem értették meg, mit írtak alá; elvégre a személyi jövedelemadózás kötelme alól sem mentesülhetünk, ha nem értjük az adózási szabályokat.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


Címkék: kormány bank devizahitel svájci frank Kúria Európai Bíróság devizahiteles válaszai

A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr485822653

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

" az ügyfél az árfolyamkockázatot vállalja, a bank az ügyfél nemfizetésének kockázatát, ez így fair az Európai Unió szerint is."
Nem arra van a jelzálog-fedezet, hogy biztosítsa a bankot az ügyfél nemfizetése esetén?
Ugyanez a mondat szúrt szemet egy másik szemszögből.

"miközben az ügyfél az árfolyamkockázatot vállalja, a bank az ügyfél nemfizetésének kockázatát, ez így fair az Európai Unió szerint is."

Csakhogy pár mondattal korábban:

"... ha van érvényes indok, például nő az országkockázati felár vagy a bankközi kamatláb, netán nem fizet az ügyfél, a bank egyoldalúan megemelheti a kamatokat ... "

Namost ha a bank az "ügyfél nemfizetésének kockázatát" a fizető ügyfelekre hárít(hat)ja egyoldalú kamatemelés formájában, akkor mégis milyen kockázatot is vállal az ügyletben?
"Wahl a világosságról és érthetőségről azt írja, hogy annak „nem tisztán formai vagy nyelvi szempontokra kell korlátozódnia, hanem figyelembe kell vennie az információk egyenlőtlenségét, ami a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltatásnyújtó közötti kapcsolatot jellemzi”. Vagyis hogy a szerződési feltételeknek nem csupán grammatikai szempontból kell érthetőeknek lenniük, de lehetővé kell tenniük azt is, hogy az ügyfél mérlegelni tudja a szerződés megkötésekor rögzített jogokat és kötelezettségeket. A világosság és érthetőség követelményét Walh szerint – mind az árfolyamrés, mind az egyoldalú kamatemelések tekintetében – vizsgálhatják a bíróságok."

ha én közjegyző előtt nyilatkoztam, hogy megértettem a szerződést, értem a kamat és árfolyam kockázatot, akkor utána hivatkozhatok arra, hogy hülye vagyok és mégse értettem meg?
@Rodolfo63:
Nem, azzal nincs is gond ami a szerződésben le van írva, azzal van gond ami nincs leírva.
Azzal van a baj, amit előtted írt: " az "ügyfél nemfizetésének kockázatát" a fizető ügyfelekre hárít(hat)ja egyoldalú kamatemelés formájában".

Lehet indokolt az emelés, de akkor írják le SZÁMSZERŰEN miért-mennyit, a "válság van, legyen 3%" nem szabadna, hogy elég indok legyen.
Az előttem hozzászólók csak szerencsétlen nyeretlen kezdők!
Ha nem azok lennének, tudnák, a bíróságok bevett módszere, hogy arra nem válaszolnak, ami a bíróság által favorizált peres fél részére hátrányos. Azt egyszerűen agyonhallgatják.
Na most, mindaddig, amíg ennek a jogsértő viselkedésnek nincs semmilyen következménye, addig a bíróságok ezt folytatják. Kérdés, hogy az adósok meddig fognak birkaként viselkedni?!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...