Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adósság (8) adosság (1) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) Bank (1) bank (48) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) bitcoin (1) Bitcoin (4) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztositó (1) biztosító (3) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) bloomberg (1) Bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) brüsszel (1) Brüsszel (2) BTel (2) buda-cash (2) Buda-Cash (6) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) EU (12) eu (1) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurozóna (1) eurózóna (1) eva (3) EVA (1) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) fed (2) Fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) fidesz (2) Fidesz (1) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) GDP (9) gdp (4) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) Görögország (3) görögország (2) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) Hiteltársulás (1) hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) Horvátország (1) horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) imf (10) IMF (5) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) INA (3) ina (1) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) kata (1) KATA (3) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) Kína (5) kína (1) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztositás (1) kötelező biztosítás (3) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) Magyar Posta (1) magyar posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) matolcsy györgy (1) Matolcsy György (6) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) mnb (8) MNB (5) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) MOL (4) Mol (2) mol (1) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) nhp (1) NHP (2) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) orbán (1) Orbán (1) Orbán 10 pontja (1) orbán viktor (1) Orbán Viktor (2) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) otp (2) OTP (1) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) PSZÁF (7) pszáf (3) pszichológia (1) Putyin (2) Quaestor (1) quaestor (3) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) Spanyolország (1) spanyolország (2) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) SZJA (1) szja (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) Takarék (1) takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) thm (2) THM (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) világbank (1) Világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

Bűnbankok

2014.01.14. 17:48

bomba.jpgNem tudjuk, hogy ki és mi okból követte el a Béke téri robbantást a bankok előtt hétfő reggel Budapesten, de sok minden leszűrhető abból, hogy rögtön az első reakciók szerint figyelemfelkeltés, vagy bosszú volt az indok, semmint bankrablás.

„Valami elkeseredett devizahiteles bankot robbantott” – ilyen és ehhez hasonló kommentek lepték el a közösségi és az elektronikus médiát. Jelen helyzetben tehát egy banknál elkövetett robbantás ennyire éri csak el az ingerküszöbünket. Kirabolni sokkal inkább trafikot érdemes, a bankokról már mindenki tudja, hogy nem sok pénz van ott – a Raiffeisen is csak 1 forintot ér, ugye – ráadásul ezek a sóherek még mindig őrült pénzeket költenek bankbiztonságra, a mi pénzünkből! Azt pedig, hogy van-e értelme a BRFK/ORFK központtól 200 méterre ATM-et lopni, és ez utal-e más célú elkövetésre, illetve hogy az ott dekkoló hajléktalanok elküldése a robbantás előtt mélyen humanista elkövetőkre utal-e, azt mindenki döntse el maga. A tettes remélhetőleg hamar meglesz, s akkor majd kiderül az is, hogy mi sarkallta erre a tettre, s szándékozott-e más módon is felhívni a nyilvánosságot elégedetlenségére – már ha ez volt a cél egyáltalán.

Igazából nem a robbantás a fontos, hanem - ha valóban a devizahitelezés áll mögötte - az ide vezető út. Ezzel összefüggésben három kérdést kell kiemelni, amelyekre hosszú évek óta, többszöri nekifutásra sem sikerült egyértelmű választ adni.
1. Szabályosak voltak-e a devizahiteles szerződések?
2. Morálisan ki a felelős a kívánatosnál sokkal nagyobb mértékű elterjedésükért?
3. Ha már ennyi kihelyezés történt, milyen módon mentsük a menthetőt, tekintettel a gazdasági és szociális következményekre?

Jelen helyzetben a válasz nagyjából ez: a bankárok az okai mindennek.

Blogunk több tucat különböző bejegyzésben próbálta árnyalni a képet, alkalmanként ráirányítva a figyelmet a rendszer igazságtalanságaira, néha védve a pénzügyéri mundér becsületét is, számokkal alátámasztva, konstruktív javaslatokkal kiegészítve. A fenti kérdés mindegyikéről írtunk nagyon részletesen, úgy érezzük, objektíven. Mi megengedhetjük magunknak, hogy kapjunk hideget-meleget mindkét oldalról, mert mindig is úgy éreztük, hogy jobb az igazságot kimondani, mint a népszerűséget célozni.

Sajnos sokkal könnyebb a kisebb ellenállás irányába menni, és jelen helyzetben úgy tűnik, hogy a bankokra rakni extra terheket sokkal kisebb ellenállásba ütközik, mint részletesen kidolgozni egy mentőcsomagot, elmondani az érintetteknek, hogy ki mire jogosult. Könnyebb a különadó, mint kiábrándítani tízezreket, hogy nem tudnak egy tollvonással megszabadulni egykori rossz döntéseiktől. Ezek a lépések elmaradtak, s alapos kormányzati kommunikációval biztosítják be, hogy ne kelljen őszintén szembenézni a problémával. A piac azonban így is áraz: minden erőfeszítés ellenére, vélhetőleg a folyamatosan adott kétes üzenetek miatt, a forint annyira leértékelődött, hogy 2013-ban mégis többet költöttünk hiteltörlesztésre, mint korábban, árfolyamgát, Ócsa, szabadságharc, miegyebek ellenére is.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


Címkék: bank hitel deviza robbantás

A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr95758390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"A piac azonban így is áraz: minden erőfeszítés ellenére, vélhetőleg a folyamatosan adott kétes üzenetek miatt, a forint annyira leértékelődött, hogy 2013-ban mégis többet költöttünk hiteltörlesztésre, mint korábban, árfolyamgát, Ócsa, szabadságharc, miegyebek ellenére is."

Kedves Szerző ! Már aki annyira buta, hogy nem perel, hanem fizet. Mindenkinek felhívom a figyelmét, hogyha fizet, azzal csak a mindenkit megzabáló szörnyet erősíti ! Tehát ne fizess, hanem perelj!
'A fentieket figyelembe véve számításaink szerint 2012-ben 618 milliárd forintot, tavaly pedig 591 milliárd forintot fordított a lakosság devizahitel-törlesztésre. Amennyiben nem lett volna az árfolyamgát, 622 milliárd forintra emelkedett volna a hiteltörlesztés. Ha sem az árfolyamgát, sem pedig a végtörlesztés nem lett volna, 2012-ben 813 milliárdot, tavaly pedig 818 milliárdot költöttek volna a háztartások devizahitel-törlesztésre.'

@bankvezér: Ez van a poszt linkje alatt....

Ez meg a posztban...."A piac azonban így is áraz: minden erőfeszítés ellenére, vélhetőleg a folyamatosan adott kétes üzenetek miatt, a forint annyira leértékelődött, hogy 2013-ban mégis többet költöttünk hiteltörlesztésre, mint korábban, árfolyamgát, Ócsa, szabadságharc, miegyebek ellenére is."

Khmm, khmm
@bankvezér:
Naná, ez az út a járható! Kizárólag
Gonosz bankok és bankárok! Ez az! Akkor most mindenki azonnal vegye ki az összes megtakarítását is és fizesse vissza a kamatokat, amiket kapott.
Könnyű ellenségnek kikiáltani valakit, de ez nem ilyen egyértelmű. Nem csak a bankok üzleteltek inkorrektűl, sokszor megteszi ezt más, jó magyar vállalkozó is!
Zárjuk be a bankokat és lássuk mi lesz.
@bankvezér: Ha perelsz, akkor is fizetni kell, csak max. kevesebbet. Olyan a világon nincs, hogy a felvett hiteledet majd nem kell visszafizetned.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):

Senki sem vitatja, hogy a kölcsönt vissza kell fizetni. Az összeg és annak jogossága van vitatás alatt.

S a hitelsikerek.hu-n található ítéletek alapján sikerrel vannak vitatva...
@bankvezér: Naná hát persze. Hiszen én is láttam amikor a bankfiókban csőre töltött fegyverrel kényszerítették ki a szerződés aláírását...
Az persze jó volt, hogy más pénzéből lakást vettél de mikor vissza kéne fizetni akkor meg hőbörögsz meg perelsz. Tudod én kurvára örülnék ha a bíróság kimondaná, érvénytelenek a szerződések és kötelezően visszaállítaná az eredeti állapotot. Tőled elvennék a lakást, mehetnél vissza a putriba, a bank visszakapja a kölcsönzött tőkét. Ugye milyen jó lenne? Megsúgom, nem volt kötelező hitelt felvenni, nem volt kötelező olvasás nélkül aláírni a szerződést. A bank felelős persze hiszen olyan szerződést ajánl ami az érdekeinek megfelel és a hatályos jogszabályoknak megfelel viszont simán lehet erkölcstelen. A kormány felelős hiszen nem hoz megfelelő keretszabályokat amik megakadályozhatnák az ilyen szerződések létrejöttét. Felelős az ügyfél hiszen semmi mást nem néz csak a kamatot, nem olvas, nem értelmez, nem kérdez. Nem lehet csak az egyik nyakába varrni a felelősséget.
@DevizaAdós: Nem azért de jelenleg elsöprő többségben sikertelenül vannak vitatva. Nézz más oldalakat is.:)
@paaj: Nézz már utána a dolgoknak. Amit mondasz, már tavaly is lejárt lemez volt ;)
Alapesetben, ha egy szerződést a két fél aláírja,akkor az azt jelenti, hogy egyetértenek a szerződésben foglaltakkal, és azokat teljesítik. Ennyi.
Mellékesen, 2005-2007 időszakban elég sok devizahiteles röhögött a markába, hogy még nem is törlesztenek,de a hitelállományuk forintban már csökkent. A nyereségen valahogy nem akartak osztozkodni senkivel, és tüntetés sem volt, hogy ez egy erkölcstelen nyereség.
Még az igazán uzsorakölcsönnél is - ahol nincsenek szabályok, akár lehet a kamat heti 100% is - előre közlik a feltételeket, amit vagy el lehet fogadni, vagy el lehet utasítani és le lehet mondani a kölcsönről. A devizahitelesek esetében is pont így történt - az árfolyamkockázat - az KOCKÁZAT. Lehet nyerni és lehet veszíteni. Ha a svájci frank összeomlott volna és ma csak 40 forintot érne, akkor is tüntetnének, bankot robbantanának? Ha emiatt bankok mennének tönkre, hullajtanának könnyeket? Sietnének-e megmenteni őket?
@niklex: Tehát ha aláírok egy szerződést a szomszédommal, hogy raboljon ki Téged, akkor ezt neked tétlenül tűrni kell, mertháthogy alá lett írva vagy mi?

Hogy értsd: az egy dolog, hogy ezek alá lettek írva, viszont a törvény meghatározza, hogy ezekben minek kell benne lennie törvényileg. S ezek egy része hiányzik. Így amit aláírtunk az nem szerződés. Legalábbis jog szerint nem.

Mint ahogyan például az anyakönyvvezető szerint sem lesz a házasságod érvényes, ha pl a neved lehagyod ...

Érted már vagy folytassam még?
@DevizaAdós: Persze, és ezt pont így kell csinálni. Ami aggályos a szerződésben, azt bíróság elé vinni. Ha mindenki ezt most megtenné, akkor 2-3 év múlva már messze kevesebb köcsög lépést merne meglépni a bank, mert nem érné meg nekik anyagilag.

Ez egy sokkal jobb megoldás, mint hogy az állam bankadóztat és belenyúlkál a szituációba.

Csak hát nem "fizetsz, vagy perelsz" a helyzet, erre kívántam rámutatni.

Mert sok ember azt hiszi, hogy egyszer csak el fog jönni a nap, hogy neki nem kell fizetni, mert állambácsi, vagy valaki megmenti.

P.S.:
Az, hogy bejelented, hogy amit Paaj mondott, az tavaly is lejárt, az nagyon gyengusz. Fejtsd ki, hogy miben téved, és miért, vagy bizony nem túl hiteles a mondanivalód.
@Szűcslaci: Az megvan, hogy nem az ÁRFOLYAM a probléma?

Hanem a bankok hasraütésszerű és egyoldalú kamatmódosításai, amelyeket a törvény tilt és a szerződésből egyáltalán nem levezethetőek ...

Az árfolyamot minden devhiteles vállalta. A banki indokolatlan kamatváltoztatást nem!
@DevizaAdós: "Tehát ha aláírok egy szerződést a szomszédommal, hogy raboljon ki Téged, akkor ezt neked tétlenül tűrni kell, mertháthogy alá lett írva vagy mi?"

Semmilyen szerződés nem tartalmazhat törvénysértést.
A banki szerződések sem (minden esetben) tartalmaztak, a legtöbb probléma nem is az eredeti szerződésekkel van, hanem a szerződés-módosításokkal, amit a bankok egyoldalúan követtek el.
@DevizaAdós: "Az árfolyamot minden devhiteles vállalta."

Ezzel a mondatoddal nagyon sok devizaadós nem értene egyet, és hangosan skandálni kezdené, hogy "előre tudták, hogy a CHF nőni fog".
@paaj
" A bank felelős persze hiszen olyan szerződést ajánl ami az érdekeinek megfelel és a hatályos jogszabályoknak megfelel ..."

Na ez itt a baj, hogy a hatályos jogszabályoknak sem felelt-felel meg!
Mert ha megfelelne, akkor nem lenne mit perelni. Csakhogy a szerződések 20-30 pontban is sértik a jogszabályt.
Úgyhogy a bank,ahol csicska vagy, nagy vesztességet fog szenvedni, ezért leépítések lesznek, és te is mehetsz 47 ezer forintos közmunkáért jelentkezni. Ja, és vegyél minél előbb egy nőstény kecskét, - amíg nem megy fel nagyon az ára.. :))
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):

'Az persze jó volt, hogy más pénzéből lakást vettél de mikor vissza kéne fizetni akkor meg hőbörögsz meg perelsz. "

Kurvára nincs közöd hozzá, hogy azon a pénzen ki és mitt vett. A hőbörgés meg azért megy, mert a bank INDOKOLATLANUL emeli a kamatot. Gondolom Te is spontán zokszó nélkül fizetnél, ha pl a távhőd ára 3xosa lenne az eddiginek, mert hát ugye enyhe a tél (ahogy a múlt héten ezt olvasni lehetett ...) Ugye?

"Tudod én kurvára örülnék ha a bíróság kimondaná, érvénytelenek a szerződések és kötelezően visszaállítaná az eredeti állapotot."

Mi is!

"Tőled elvennék a lakást, mehetnél vissza a putriba, a bank visszakapja a kölcsönzött tőkét."

Ilyenkor a ház nem cserél gazdát, hanem pénzügyileg kell elszámolni.

"Ugye milyen jó lenne?"

Abszolúte. Mivel a tartozás sokkal kisebb lenne, mint amit most a bank "vetít".

"Megsúgom, nem volt kötelező hitelt felvenni, nem volt kötelező olvasás nélkül aláírni a szerződést."

Érdekes, hogy abból a pénzből - mint belső fogyasztás - anno Te is jól jártál. Nem akarod visszaadni az így befizetett ÁFÁ-kat, SZJA-kat és egyebeket? Ha már mindent vissza mellett kardoskodsz, akkor kérnénk mi is vissza ezeket!

"A bank felelős persze hiszen olyan szerződést ajánl ami az érdekeinek megfelel és a hatályos jogszabályoknak megfelel viszont simán lehet erkölcstelen. "

Pontosan, hogy ezek nem feleltek meg a hatályos jogszabályoknak. Ezért mennek a perek, sikerrel.

"A kormány felelős hiszen nem hoz megfelelő keretszabályokat amik megakadályozhatnák az ilyen szerződések létrejöttét."

A kormánynak ehhez semmi köze. Ha a PSZÁF anno tette volna a dolgát ...

"Felelős az ügyfél hiszen semmi mást nem néz csak a kamatot, nem olvas, nem értelmez, nem kérdez."

Tehát te mindennap a tesco-ban vegyelemzed a kenyeret, a tejet a joghurtot vásárlás előtt?

Az állam - elvileg - szavatolja, hogy a területén működő intézmények mindenben megfelelnek a törvényeknek. Ha nem, akkor büntet, a további ténykedést megakadályozza.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): "Semmilyen szerződés nem tartalmazhat törvénysértést."

Érdekes, mégis teli pofával ugatod itt, hogy alá van írva, akkor fizessetek.

Mi erre mondjuk, hogy nem fizetünk, mert törvényt sért.

Erre tovább ugatod, hogy az aláírás fontosabb!
@DevizaAdós
Amit te írsz, ott a két fél egy harmadik terhére szerződne...a devizahitelnél a két fél saját terhére és kockázatára szerződött. Ha a hitelfelvevő akkor úgy gondolta, hogy a szerződés nem felel meg valaminek, akkor esetleg nem kellett volna aláírni.Ha meg akkor jó volt neki úgy, sőt még X évig jó volt neki úgy ,csak amikor a körülmények már nem neki kedveznek,akkor kiabálni segítségért, hááát...
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):

CHF nőni fog:

Utólag látszik, hogy a bankok tudták, hogy nőni fog. Felvételkor viszont elfogadtuk, hogy nőhet is, de egyben azt is elfogadtuk, hogy a kamat ELLENSÚLYOZZA az árfolyamot.

Na ez az, ahol át lettünk verve. Mert CHF alap HUF kamattal az mind a két fajta kölcsön rossz részét hozza át (legalábbis az adós számára).
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
"Ezzel a mondatoddal nagyon sok devizaadós nem értene egyet, és hangosan skandálni kezdené, hogy "előre tudták, hogy a CHF nőni fog". "

Az interneten található egy videó, ahol Makkos Albert bemutatja a CHF trendgörbéjét.
Azon teljesen egyértelműen látszik, hogy akkor, amikor még 150 forintos árfolyamon folyósítottak a bankok, a CHF árfolyama a trend szerint már 200 forint volt. Csak a bankok átmenetileg lenyomták az árfolyamot. Amikor nem nyomták le, máris visszaugrott a trendnek megfelelően. Ez van most..
@niklex: A jog nem ismeri a "háát..." fogalmát. Ha a szerződés semmis, akkor bármikor lehet perelni.

Másik oldalról pedig, ha a Kúria 8 hónap alatt nem tudja eldönteni, hogy mi van ezekkel a hitelekkel, akkor szerinted egyszeri ember 10 perc alatt el tudja?

Harmadszor, ameddig egy szerződés hozza az elvárt paramétereket, addig miért is kellene kételkednem a másik oldalban? Ráadásul eddig az embereknek nagy bizalma volt a bankokban. Fel sem merült bennük, hogy pont a bankok lépik meg ezt ...

Te is rengeteg szolgáltatásban bízol nap mint nap.

Pl abban, hogy a csapból iható víz folyik. Nem vegyelemzel te sem. Elfogadod azt, hogy a víz tiszta.

De lehet ezt a gázzal is előadni ...
@niklex: "Amit te írsz, ott a két fél egy harmadik terhére szerződne...a devizahitelnél a két fél saját terhére és kockázatára szerződött."

De alá lett írva, nem? Akkor min is akadsz fenn?
@niklex:
Te tényleg ilyen sötét vagy? Olyat nem tudsz elképzelni, hogy valakinek megváltozik az érdeke?
Esetleg arról is szó lehet, hogy időbe telik, mire rájön, hogy átverték..
ó még mindig itt tartunk, hogy szemét bankok... megkérdezném, hogy ha egy olyan boltba járnál vásárolni ahol megengedik a lopást akkor nem tennél zsebre néhány tábla csokit vagy ezt azt? itt pont ez volt a helyzet, az állam nem szabályozta megfelelően ezeket a hitelszerződéseket és a bankok így olyan feltételeket szabtak, hogy a kockázatokat az ügyfél viselje. szóval csak éltek a lehetőséggel. ezért lehet persze őket okolni de akkor visszafelé is lehet mutogatni, hogy balfasz hiteles hülye volt és csőbe húzták. meg lehet úgy is látni a dolgot, hogy mégis csak az államnak fizetsz kurva sok adót, hogy az ilyenektől megvédjen...
@blah: Látod, látod. A baloldali liberális kormány nem védte meg az embereket.
@blah: Ezzel majdnem egyetértek. Azonban pont arról van a szó, hogy a felelősség áttolása csak nagyon jól meghatározott keretek között történhet. Ezeket a kereteket nem tartották be a bankok.
@niklex: Alapesetben, ha egy szerződést a két fél aláírja,akkor az azt jelenti, hogy egyetértenek a szerződésben foglaltakkal, és azokat teljesítik. Ennyi."

Nem. Ha megfelel a jogi előírásoknak, esetleg. És még akkor is ott van az egyoldalú teherviselés a megváltozott körülmények miatt. Erre találták ki a justis mord intézményét.

Hogy megértsd: a '90-es évek elején, a várható szabályozás változástól tartva, az OTP engedménnyel adta a frissen épült lakásait. Azzal a feltétellel, hogy a vevő lemond garanciális jogáról. Mindkét fél aláírta. Majd , évekkel később, az OTP kénytelen volt fizetni a benyújtott panaszok után, mert a bíróság jogtalannak ítélte a szerződés ezen pontját. Mert jogaidról nem mondhatsz le.
Ilyennek vehető az egyoldalú szerződésmódosítás is. Bár benne van a szerződésben, a jog szerint nem viselheti egyik fél csak és kizárólagosan a terheket.
Egyébként nem tartottak asenki fejéhez pisztolyt. DE! Zsarolással csikarták ki a szerződés aláírását. Nem volt ugyanis alternatíva. Vagy szerződsz, vagy nincs hitel. Az, hogy valaki felelőtlenül vett fel hitelt, majdnem igaz. De, talán pont ezért volt bevezetve a HITELBÍRÁLAT, amit elvileg szakemberek végeztek. Miért köt szerződést egy bank, ha nem látja a visszafizetés garanciáját???
Másik ok: hogyan kérhető számon egy magánszemélytől, hogy előre lássa, hogyan alakul a forint árfolyama évek múlva? Erre ott vannak a szakértők.... a bank alkalmazásában, komoly pénzekért...
@blah: Ja még valami. Ha engedélyeznék a lopást akkor én személy szerint sem vinnék el semmit.
@niklex: Gondolom, ha veszel egy autót, és kiderül egy év múlva, hogy szétesik a motorja, legyintenél: aláírtam, az én bajom!
Vagy inkább bíróságra mennél, mondván rejtett hiba???
@dr. Kóser Malac (a legnagyobb demokrata)!: ezt írtam volna? vagy az első fidesz kormány, tudod amelyik bevezette ezt a devizahitelezés, még baloldali liberális kormány volt?
@blah: ó még mindig itt tartunk, hogy szemét bankok... megkérdezném, hogy ha egy olyan boltba járnál vásárolni ahol megengedik a lopást akkor nem tennél zsebre néhány tábla csokit vagy ezt azt? itt pont ez volt a helyzet, az állam nem szabályozta megfelelően ezeket a hitelszerződéseket és a bankok így olyan feltételeket szabtak, hogy a kockázatokat az ügyfél viselje. szóval csak éltek a lehetőséggel. "

Szar érv. Nem volt engedélyezve a lopás, csak senki nem támadta meg, illetve aki igen, az nem kapott hitelt.
@blah: Ja, még annyit: a bíróság megsemmisítheti a szerződést, DE érvénytelenítheti annak egy pontját is, VAGY új szerződés megkötésére kötelezheti a feleket.
Tehát nem csak és kizárólagosan az első verzió lehetséges!
@DevizaAdós:

"Kurvára nincs közöd hozzá, hogy azon a pénzen ki és mitt vett. A hőbörgés meg azért megy, mert a bank INDOKOLATLANUL emeli a kamatot."

Én ilyet nem is mondtam. Rossz embertől idéztél, haver. Ezek Paajtól vannak. Tökre fasza, hogy próbálsz válaszolni rájuk, ahogy kértem, csak ne csinálj már úgy, mintha én mondtam volna.

Jó?

Indokolatlan kamatemelés? Az nyilván bírósági ügy.

Bár hozzátenném, hogy a kockázati felár követése nem biztos, hogy indokolatlan. A dinnyetermesztőt sem akarod beperelni, mert drágább a dinnyéje egy árvíz, vagy száraz időszak okozta károk miatt... vagy mégis?

Nyilván, ha a kockázati felár és a svájci alapkamat mozgása sem indokolja a növelést, akkor a bankot szépen meg lehet baszatni a bíróságon.

"Ilyenkor a ház nem cserél gazdát, hanem pénzügyileg kell elszámolni."

Aham. És bizony a devizahitelesek nagy része kurvára nem rendelkezik azzal a tőkével, ami az eredeti állapot vissza állításához szükséges, tehát mégiscsak megy a ház?

Vagy úgy gondolod, hogy a magyar devizahitelesek örülnének, ha vissza kéne fizetniük az eredeti összeget? Szerinted erre nekik telik?

"Abszolúte. Mivel a tartozás sokkal kisebb lenne, mint amit most a bank "vetít"."

Nem azt mondtad, hogy a CHF kockázatot elfogadtátok? Akkor miért is "vetít" a bank, amikor a tartozásodat számolja?

"Érdekes, hogy abból a pénzből - mint belső fogyasztás - anno Te is jól jártál. Nem akarod visszaadni az így befizetett ÁFÁ-kat, SZJA-kat és egyebeket? Ha már mindent vissza mellett kardoskodsz, akkor kérnénk mi is vissza ezeket!"

Sőt, haver, te meg add vissza nekem a Magyarországra küldött EU támogatásokból a részemet, mert ugye az az én adófontjaimból is ment.

"Pontosan, hogy ezek nem feleltek meg a hatályos jogszabályoknak. Ezért mennek a perek, sikerrel."

A perek kb. hány %-ánál állapít meg a bíróság jogtalan magatartást a bank részéről? Van erre valami adatod?

"A kormánynak ehhez semmi köze. Ha a PSZÁF anno tette volna a dolgát ..."

Ó dehogynem. Ők a törvényhozó hatalom. A törvényeket, amiket a PSZÁF-nak be kell tartatni, ők hozzák.

"Tehát te mindennap a tesco-ban vegyelemzed a kenyeret, a tejet a joghurtot vásárlás előtt? "

Én speciel az ár/érték arányt nézem. Finom-e az a szar, mennyibe kerül, és mekkora mennyiség mekkora pénzért. Ha nem vagyok biztos a minőségben, csak egyet veszek az adott termékből, kipróbálás céljára.

"Az állam - elvileg - szavatolja, hogy a területén működő intézmények mindenben megfelelnek a törvényeknek. Ha nem, akkor büntet, a további ténykedést megakadályozza."

MOST AKKOR VAN KÖZE HOZZÁ A KORMÁNYNAK, VAGY NINCS? :D

Nem enyhén vagy inkoherens, haver.
@DevizaAdós: az, hogy te most azt mondod, hogy nem lopnál nem érv. képzelj a csoki helyére pénzkötegeket. én vinném. és nem én volnék a hibás, ugyanis a jogszabály engedi. úgymond kereteken belül volnánk. az, hogy erkölcsileg mi a helyes nos... ha mindenki ahhoz tartaná magát nem kellene bíróság vagy rendőr. de sajna kell, és fizetünk érte nem is keveset.
@Könnyen elkaptuk, uram!: pontosan, el kell menni bíróságra és felül kell vizsgáltatni a szerződéseket pontosan annak az elvnek a mentén, hogy a kockázat viselés aránytalanul lett megosztva a bank és az ügyfél között, bármi is szerepelt az aláírt szerződésben. ilyen létezik.
@blah:
"ó még mindig itt tartunk, hogy szemét bankok..."

Te tartasz itt. A szerződések az adós és bank között köttetek ezért az adósok a bankot perelik.
A jogszabály nem engedte meg már a megkötés pillanatában sem az ilyen kölcsönnek álcázott kényszerspekulációs szerződéseket. Nyilván az vigye el a balhét, aki megszegte a törvényt.
Ez a "devizaadós" nevű faszkalap csak azért kommentel, hogy az is megutálja a devizaadósokat, aki eddig nem így érzett...
@bankvezér: de pont az a helyzet, hogy megengedte. a bankok mindent törvényesen csináltak. az, hogy a magyar jogrendszer olyan amilyen arról nem a bankok tehetnek.
@DevizaAdós:

"Érdekes, mégis teli pofával ugatod itt, hogy alá van írva, akkor fizessetek."

Ilyet nem mondtam. Abban speciel pont veled értettem egyet, hogy perelni kell.

Még mindig keversz Paaj-al, vagy valaki mással.

"Utólag látszik, hogy a bankok tudták, hogy nőni fog."

Ezt mivel tudod alátámasztani?

"Mert CHF alap HUF kamattal az mind a két fajta kölcsön rossz részét hozza át (legalábbis az adós számára)."

Na ilyenkor kell perelni a bankot... azért a HUF kamattal óvatosan bánjál, mert a legtöbb ember, amikor felvette a CHF hitelt, még 10% feletti HUF kamattal nézett szembe, ma meg már bőven van HUF hitel 8% körül is. Vagy az alatt.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Vagy úgy gondolod, hogy a magyar devizahitelesek örülnének, ha vissza kéne fizetniük az eredeti összeget? Szerinted erre nekik telik?"

Rá vagytok csavarodva erre. Ez nem működik, mert ugye Kovács megvette a házat Szabótól, banki hitelből fizette. Namost, a bíróság megállapítja, hogy semmis a szerződés, vissza a babaruhát? Hülyeség, Szabó nem tudja és nem is akarja visszavenni a régi házát.
Tehát a bíró új szerződés kötésére kötelezheti a feleket.
@blah: a bankok mindent törvényesen csináltak."
NEM!
@Hoppácska:
Én ezt nem is titkolom. :)))
@blah: hogy a kockázat viselés aránytalanul lett megosztva a bank és az ügyfél között, bármi is szerepelt az aláírt szerződésben. ilyen létezik. "
Bocs, akkor félreértettelek. Az jött le, hogy a hitelfelvevőt tekinted egyedül hibásnak, mert aláírta a szerződést.
Márpedig ha aláírta, akkor az szentség!
@blah:
Ne beszélj már hülyeséget ! Ha megengedte volna a törvény ezeket a szerződéseket,akkor most minden adóst elhajtanának a bíróságok. De az adósok sorban nyerik a pereket, és a bíróságok kénytelenek időt húzni,hogy mentsék a bankokat.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):

"Bár hozzátenném, hogy a kockázati felár követése nem biztos, hogy indokolatlan."

- akkor lehetne indokolt, ha ezekre a szerződésekre kellene kockázati felárat kötni. (Nem kell, mivel ezen szerződések mögött ott van az ingatlan, mint fedezet.)

- akkor lehetne indokolt, ha a kockázati felár bármilyen módon bekerült volna a szerződésbe. Bújtatott költség és kamat - törvény szerint - nem érvényesíthető.

"tehát mégiscsak megy a ház"

Nem feltétlenül. Ha megvannak az új számok, akkor az adós eldönheti, hogy egy összegben, új hitelt felvéve vagy az ingatlant eladva egyenlíti ki.

Mivel a semmisség következménye az, hogy a KHR rendszerből is törölni kell az adóst, ezt az adós megteheti.

Mivel az arab bankok a határon állnak, nem kell sok ész hozzá, hogy ezen új hitelek honnan jönnek majd ...

"add vissza nekem a Magyarországra küldött EU támogatásokból a részemet"

Ezt nem tudom értelmezni.

"Akkor miért is "vetít" a bank"

A semmisség ismeretében már nem fogadható el a bank által "vetített" szám.

"jogtalan magatartást a bank részéről"

Amiről a "nagyok" tudnak (azon emberek csoportja, akik ezen pereket viszik) egyelőre még nem tudnak olyan vesztett perről, amelyet a Hpt alapján indítottak. Ezek száma 300 felett van jelenleg.

Vannak vesztes perek is, azonban azok általában rossz irányból (rossz keresettel) indultak, vagy formai, alaki hiba miatt véreztek el.

Ha lenne olyan per, amelyet a bankok úgy nyertek volna meg, hogy nem hagytak esélyt az adósoknak, akkor az már minden bank honlapján kinn lenne és a legtöbb vazallus (portfolio, napi, stb) naponta 2x szalagcímben hozná.

Ehelyett csak nagy síri csend van és a bankok fizetik a perenkénti 1-2 millás perköltségeket.

Az autós perekre már el sem mennek a bankok ügyvédei.

Szóval, mindig felröppen ez, hogy a bankok nyerik sorba a pereket ... de eddig azoknak még a nyomát sem láttuk.

"A törvényeket, amiket a PSZÁF-nak be kell tartatni, ők hozzák."

Igen, de ezen törvények, amikre a perek épülnek, több mint 20 évesek. Itt nem kell jogalkotni, csak a már meglévő, nagykorú jogszabályokat alkalmazni. Itt a kormánynak nem kell feltalálnia a spanyolviaszt ... ha a PSZÁF tette volna a dolgát, akkor nem lennénk itt.

"Én speciel az ár/érték arányt nézem."

Mi is azt néztük. Próbahitel meg nem nagyon van.

"MOST AKKOR VAN KÖZE HOZZÁ A KORMÁNYNAK, VAGY NINCS? :D"

Az állam nem egyenlő a kormánnyal. Tudod, államnak vannak hatalmi ágai... ha mindhárom jól működne, akkor nem lenne itt probléma.

"Nem enyhén vagy inkoherens, haver."

Vagy csak még nem látod át a dolgokat teljesen ;)
@bankvezér:

"Az interneten található egy videó, ahol Makkos Albert bemutatja a CHF trendgörbéjét. "

Muti.

Tényleg érdekel, mert ha igaz amit te mondasz, a bankok masszív veszteségeknek vetették alá magukat, hogy 50 forinttal ár alatt adták a devizát. Mert hogy ezt jelenti, amit mondasz. Szerintem valamit nagyon keversz.

Segítek: nem a bankok tartották lent a CHF árfolyamát, hanem a svájci jegybank. Egyedül. És minden bank teljesen jogosan és ésszerűen hitte azt, hogy ezt tartani is fogják (kis megszakítással tartják is, csak éppen arról nem ők tehetnek, hogy először a Böszme, majd a Vezér kormánya döntötte be a forint árfolyamát).

A CHF/HUF árfolyamáért jelenleg (a magyar vezetésen kívül) az euroválság felel, ugyanis senki nem látta előre, hogy ennyien fognak ennyi pénzt CHF-be menekíteni a válság hatására. Ahogy a válság közeledése sem volt eléggé egyértelmű, amíg konkrétan el nem kezdődött 2007-ben (és nem 2008-ban, az csak a tömeges borulás volt).

Aki ezt előre lerajzolta szép kis chartban 2004 és 2007 között, azzal szeretnék találkozni, mert tudnám használni jövőbe látó adottságát.
@blah: A bankok olyan helyzetet generáltak, hogy a devizahitel legyen a kedvezőbb ajánlat. A bankok évről évre lazítottak a hitelhez jutás feltételein. A bankok nem fedezték le (biztosították) az esetleges árfolyamváltozások rizikóját.
A bankok olyan módon szerződtek, hogy itt van a szerződés, ezek a ontjai, ezek az aláírás feltételei, punk tum!
Ha nem tetszik, el lehet húzni! Ráadásul ugyanazok voltak a feltételek minden banknál, valószínűleg egyeztetve.
Ez pedig gazdasági erőfölénnyel való visszaélés.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Rá vagytok csavarodva erre."

Mi ez a királyi többes? Kik azok a "mi"?

"Tehát a bíró új szerződés kötésére kötelezheti a feleket."

VAGY az adósságot rendezik az ingatlan lefoglalásával.

Meg miért tenne ilyet a bíróság, ha a szerződést semmisnek nyilvánította?

Nem lenne akkor egyszerűbb szerződésmódosításra kötelezni a bankot? Miért kéne előbb megszüntetni, aztán új szerződést csináltatni?
@bankvezér: fentebb pont azt próbáltam elmagyarázni, hogy a jogszabály lehetőséget adott rá, értsd nem volt szabályozva. de! ez nem azt jelenti automatikusan, hogy akkor mindent lehet amit a jogszabály nem szabályoz. utólag felül lehet vizsgálni, és ahogy írtam fentebb bizonyos elvek mentén kell eljárnia a bíróságnak is. én meg eredetileg pont azt hiányoltam, hogy a jogszabályban megfelelően kellett volna szabályozni ezeket a dolgokat, hogy ilyen ne forduljon elő, ami meg az állam feladata.
@Könnyen elkaptuk, uram!: "A bankok olyan helyzetet generáltak, hogy a devizahitel legyen a kedvezőbb ajánlat. A bankok évről évre lazítottak a hitelhez jutás feltételein."

Bullshit. A helyzetet a magas jegybanki alapkamat, a lakossági kereslet, és az állami szabályozás adta lehetőség teremtette. A bankok ezekre nincsenek hatással. Vagy ha vannak, az igen nagy baj.
@DevizaAdós: "bankok masszív veszteségeknek vetették alá magukat, hogy 50 forinttal ár alatt adták a devizát."

Nézzünk egy valós példát. Elmegy az adós a az <A> bankhoz, hitelért. Szerdán az <F> bank értékbecslője felbecsli az ingatlant, áldását adja rá. Pénteken megköttetik a szerződés, amely szerződésben önálló zálogjog van (ami ugye értékesíthető) és a szerződésben szerepel, hogy az A bank az F banknak értékesíti a jelzálogot.

Az F bank csak forinttal foglalkozik.

Történt valamikor 2007-2009 között tömegesen.

Nos, ez esetben szerinted milyen masszív veszteség van és hol?
@blah: Kiegészítés. Ez szabályozva volt. Csak tettek rá magasról a bankok ...
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):

A semmis szerződést nem lehet módosítani.

Az ingatlant meg mi alapján is kellene lefoglalni?
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):

"bankok masszív veszteségeknek vetették alá magukat, hogy 50 forinttal ár alatt adták a devizát."

Nézzünk egy valós példát. Elmegy az adós a az <A> bankhoz, hitelért. Szerdán az <F> bank értékbecslője felbecsli az ingatlant, áldását adja rá. Pénteken megköttetik a szerződés, amely szerződésben önálló zálogjog van (ami ugye értékesíthető) és a szerződésben szerepel, hogy az A bank az F banknak értékesíti a jelzálogot.

Az F bank csak forinttal foglalkozik.

Történt valamikor 2007-2009 között tömegesen.

Nos, ez esetben szerinted milyen masszív veszteség van és hol?
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
Elég sötét vagy és sok marhaságot összekapartál itt.
Tény, hogy egészen addig, amíg ezeket a csaló devizakölcsönöket folyósították, az MNB tartott egy árfolyamsávot.
Aztán a kölcsönök beszüntetése után ezt az árfolyamsávot megszüntették és hamar felszökött a CHF árfolyama (a trendnek megfelelően ).
Makkos Albertet keresd !
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): A magas jegybanki alapkamat nem jelenti az alacsony devizakamat létjogosultságát. Például 1999-ben , amikor hitelt akartam felvenni, az alapkamat magason volt, mégsem volt érdemes frankban eladósodni.
@DevizaAdós:

"- akkor lehetne indokolt, ha ezekre a szerződésekre kellene kockázati felárat kötni. (Nem kell, mivel ezen szerződések mögött ott van az ingatlan, mint fedezet.)"

Országkockázati felárra gondoltam. Azt pedig minden devizahitelnél indokolt, hiszen az az a felár, amivel megkapja a magyarországi bank a devizafedezetet a svájcitól. Továbbá azt is vedd figyelembe, hogy az Mo-n tárolt CHF betétek kamatai is magasabbak a svájci bankbetétekénél.

"Nem feltétlenül. Ha megvannak az új számok, akkor az adós eldöntheti, hogy egy összegben, új hitelt felvéve vagy az ingatlant eladva egyenlíti ki."

Ez így mondjuk jogos.
Csak azért azt hozzátenném, hogy mostanában azért nem egyszerű hitelhez jutni, még úgy sem, hogy a HUF kamatok kedvezőbbek. Az ingatlan eladása meg hadd ne mondjam, mennyire nehézkes (és az szintén azt jelenti, hogy az ingatlan ugrott).

Ettől függetlenül még mindig a per a legjobb megoldás.

"Ezt nem tudom értelmezni."

Pont annyi értelme van, mint amit te írtál a hitelezésből befolyó gazdasági haszon visszafizetésével kapcsolatban. Olvasd vissza. Azért nem tudod értelmezni, mert már a te felvetésed értelmetlen volt.

"A semmisség ismeretében már nem fogadható el a bank által "vetített" szám."

DE MIÉRT VETÍTÉS AZ A SZÁM? Nem felel meg tán a CHF/HUF átváltásnak?

A kérdésre válaszolj, haver.

"Amiről a "nagyok" tudnak (azon emberek csoportja, akik ezen pereket viszik) egyelőre még nem tudnak olyan vesztett perről, amelyet a Hpt alapján indítottak. Ezek száma 300 felett van jelenleg."

Forrás? Az alatta lévőkre is légyszi (perrel kapcsolatos infókra gondolok).

"Az állam nem egyenlő a kormánnyal. Tudod, államnak vannak hatalmi ágai... ha mindhárom jól működne, akkor nem lenne itt probléma."

Te viszont olyan dolgot kérsz számon, amire a kormánynak erőteljes befolyása van. Miközben azt állítod, hogy a kormánynak semmi köze hozzá. Ezért vagy inkoherens.

A 20 éves törvényekkel kapcsolatban is erről van szó, volt azóta több kormány is, volt lehetőségük a szabályozásra, valamiért azonban 2009-ig erre nem került sor. Pedig nem akkor billent meg az árfolyam.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): "Rá vagytok csavarodva erre."

Mi ez a királyi többes? Kik azok a "mi"?"
Te, és akivel épp levelet váltottál ez ügyben. Nem nehéz átlátni a szituációt.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): VAGY az adósságot rendezik az ingatlan lefoglalásával.

Meg miért tenne ilyet a bíróság, ha a szerződést semmisnek nyilvánította?

Nem lenne akkor egyszerűbb szerződésmódosításra kötelezni a bankot? Miért kéne előbb megszüntetni, aztán új szerződést csináltatni? "
Jéééézus! Ha a szerződés semmis, NEM foglalhatják le a lakást!!!!
Az már egy újabb eljárás lenne.
A bíróság lehetőségeit soroltam fel, ezek vagylagosak, nem egymást követő lépések!
Tehát:
VAGY megyszűnteti
VAGY módosíttatja egyes pontjait
VAGY új szerződésre kötelezi a feleket.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Még valami: ha egyes pontjait módosíttatni kötelez, akkor nem kell megszűntetni. Ha új szerződésre kötelez, akkor nem kell megszűntetni, mert ezzel eleve érvényét veszti!!! Húúú, vazze!
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): A 20 éves törvényekkel kapcsolatban is erről van szó, volt azóta több kormány is, volt lehetőségük a szabályozásra, valamiért azonban 2009-ig erre nem került sor. Pedig nem akkor billent meg az árfolyam. "
volt szabályozás. A PSZÁF nem élt ellenőrzési jogával. Volt módosítás. Szabályoztak sok mindent a bankok MNB PSZÁF Bankfelügyelet vonatkozásában.
@blah:
Felejtsd már el az államot!
Most az adós és a bank közötti szerződés törvényessége a téma!
Voltak megfelelő törvények..
Az állam persze nem tartatta be a törvényeket.
De akkor is a bank felelős, mert ő szegte meg...Az adósok az államtól csak a törvények betartatását követelik !
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): 2001. évi LVIII tv. amely mintegy folyamatelindító is lehet a devizahitelezés
szempontjából.
A 2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól,
alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről,
működéséről alkot törtvényt figyelemmel a fejlett piacgazdaság követelményeire. A
törvény rendelkezik az árfolyamokról is. A 11. § (1) kimondja, hogy az MNB
külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására
vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra.1

Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről, különösképpen a
sávszélességről, a középárfolyamról és a valutakosár összetételéről a Kormány az
MNB-vel egyetértésben dönt.2

Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei
között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi
és a külföldi devizapiacokon.3

A Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal együtt 2001. május 4-én, a forint euróhoz
rögzített középárfolyamához igazítva az ingadozási sávot ± 2,25 %-ról ± 15 %-ra
emelte. A forint árfolyamsávjának kiszélesítését követte a devizaműveletek
korlátozásainak feloldása, a devizaliberalizáció. Váratlanul érte a hazai pénz- és
tőkepiac szereplőit az a radikális és gyors devizaliberalizáció, amelyet a
jegybankkal egyetértésben a kormány meglépett, de úgy vélték a szakemberek,
hogy ez a lépés a hazai gazdaság felpezsdülését vonja maga után.
A devizaműveletek liberalizációja, a devizakorlátozások feloldása igen kedvezően
hatott a lakosság és a vállalatok különböző pénzpiaci műveleteire. Különösen a
hitelre várók körében aratott nagy sikert, a kölcsönök kamatszintje jóval kedvezőbb
1
2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról 11. § (1)
2
2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról 11. § (2)
3
2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról 11. § (3)
5
volt külföldön. A devizaliberalizáció, ha nem is közvetlenül, de közvetve a
devizahitelezésre is hatással volt. A devizaalapú lakáshitelezés beindulása azonban
2004-ben történt. "
midra.uni-miskolc.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_11207_section_3362.pdf
@Könnyen elkaptuk, uram!: " A magas jegybanki alapkamat nem jelenti az alacsony devizakamat létjogosultságát."

Ha mindkét hitelfajta ugyanúgy elérhető (márpedig ez volt a helyzet) akkor de, azt jelenti.

" Például 1999-ben , amikor hitelt akartam felvenni, az alapkamat magason volt, mégsem volt érdemes frankban eladósodni."

Főleg mivel 2001-ben volt devizaliberalizáció, amikor is akár fel is lehetett venni devizahitelt. Mellesleg a piacon torzítottak voltak a forintkamatok, az állami támogatásos hitelek miatt.

Ahogy azok megszűntek, rögtön a devizahitelek kerültek előtérbe.

Még mindig nem magyaráztad el, hogy ezt miért is a bankok alakították így.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): A magyar kormány rendeletet alkotott a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről
és a hitelképesség vizsgálatáról, melynek célja, hogy elősegítse a felelős hitelezést,
továbbá mérsékelje a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat, ezáltal is
erősítve a magyarországi pénzügyi rendszer stabilitását.
Az új rendeletek értelmében például a pénzügyi intézmények a jövőben csak
hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. A
bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztő-részlete az ügyfél
hitelezhetőségi limitjét nem haladja meg. Ezt a limitet a bank belső szabályzatában
rögzítetteknek megfelelően kell meghatározni. Euro hitel esetében a havi 6
törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80%-
ánál, más devizahitel esetén pedig a 60%-ánál."

Tehát a KORMÁNY rendeletben szabályoz!!!!
@Könnyen elkaptuk, uram!: És ez miben is bizonyítja állításodat?

Pont engem támasztasz alá haver.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Tehát a KORMÁNY rendeletben szabályoz!!!!"

És te azt állítottad, hogy a bankok alakították így. Most meg azt, hogy a kormány.

Ez utóbbi állításod még igaz is. (Mármint úgy, hogy a kormánynak IS köze volt hozzá)
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): hogy ezt miért is a bankok alakították így."
Olvasd el, amit belinkeltem, vesd össze a tényekkel, és rájössz, a bankok ügyeskedtek, kijátszották a szabályozásokat.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Ezt mondtam én is. Minek megszüntetni, ha módosíttatni is lehet.

HÚÚÚÚ VAZZE!

"Jéééézus! Ha a szerződés semmis, NEM foglalhatják le a lakást!!!!"

DE, HA AZ ADÓS MÁSKÉNT NEM BIR FIZETNI.

Ami így is megtörténhet, hiszen, ha nem tűnt volna fel, az ország lakosságát nem veti fel a lóvé.

Az intézkedések vagylagosságával egyetértek, pontosan erről beszéltem - megint csak.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Olvasd el, amit belinkeltem, vesd össze a tényekkel, és rájössz, a bankok ügyeskedtek, kijátszották a szabályozásokat."

Vagyis? Magyarázd el nekem.
@DevizaAdós:

"Az ingatlant meg mi alapján is kellene lefoglalni?"

Az alapján, ha esetleg az adós nem tud más módon fizetni. Könnyen elkaptuk uramnak elmagyaráztam, hogy miért is lehetséges ez a scenario.
@DevizaAdós: Haver, tudom, hogy nem volt veszteség. Bankvezérnek magyaráztam, hogy mit jelentene az a hülyeség, amit ő összehordott. Hogy a bankok adták alacsony áron a CHF-et.

Olvass légyszi figyelmesebben!
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): t. Végül számos elemzés érvelt amellett, hogy az anyabankok régiós
terjeszkedése, a túlzott likviditásbőség és a bankok kockázatalapú versenye kínálati
oldalról ugyancsak ösztönözte a devizahitelek felépülését. A hazai bankok
üzletpolitikája az elmúlt évtizedben arra épült, hogy egyre nagyobb
kockázatvállalás (kockázatosabb termékek és ügyfelek) árán több ügyfelet tudtak
szerezni. "
Az OTP helyzetelemzése a devizahitelek körüli eseményekről.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Tehát: a bankok mennyiségi növekedésre voltak kötelezve. Piacszerzés minden áron. A vezetők úgy voltak premizálva, hogy a kihelyezett hitelösszeg számított. Ezért lazább volt az elbírálás, alacsonyabb a kamat, mivel kihagytak bizonyos tételeket.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): A devizahitelezés kialakulásának okait a következő ábra mutatja.

3. ábra A devizahitelezés kialakulásának okai
Forrás: Hitelintézeti Szemle
Saját szerkesztés

A narancssárga színnel jelölt stabil forintárfolyam, valamint a magas nominális
forintkamatok a devizahitelezés keresleti tényezői, míg a barackszínnel jelölt
téglalapok a devizahitelezés kínálati tényezőit jelentik.

2.4. A jelenlegi devizapiaci helyzet

A devizahitelezést előidéző, ösztönző tényezők a 2008. októberi pénzügyi válságot
követően jelentősen mérséklődtek Magyarországon. A gazdasági recesszió
következtében már romlott a lakosság jövedelemvárakozása, a bankok
mérlegalkalmazkodásával párhuzamban szűkült a globális likviditás és ezen
keresztül drágábbá vált a külföldi források refinanszírozása, valamint beszűkült a
forrásszerzés. A meredek portfolióromlás következtében megszűnt a kockázatalapú
verseny. Az infláció csökkenése és a költségvetési megszorító intézkedések miatt a
forint- és devizakamatok közötti kamatkülönbözet is szűkült. A devizahitelezés
Laza fiskális politika
Magas infláció
Stabil forintárfolyam
Magas államadósság
Relatíve magas kockázati prémium
Magas nominális forintkamatok
Devizahitel állományának
gyors növekedése
Globálisan laza monetáris kondíciók,
olcsó likviditás, anyabankok régiós
terjeszkedése
A hazai bankok
kockázatalapú versenye
Magas küls
ő
adósságállomány

Az ábrát megtalálod az OTP anyagában, amit belinkeltem!
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): . 2009 végétől azonban a bankok is egyre kedvezőbb
forinthiteltermékeket vezettek be a piacra, így 2010-ben a forintalapú
jelzáloghitelek teljeshiteldíj-mutatója (THM) átlagosan mindössze 2 százalékponttal
haladta meg a devizaalapúakét."
Még mindig az OTP. Tehát így látják belülről...
Magyarázzam még? Vagy elgondolkozol, miért is változtattak a BANKOK maguk (az OTP szakembere szerint) a deviza és forinthitel kamatokon? Nincs ráhatásuk? Vagy mégis?
@Sírköves Slomó: "Khmm, khmm"

Elolvastad az apróbetűs részt is..:))
@bankvezér:

"Elég sötét vagy és sok marhaságot összekapartál itt."

Ez egy annyira egyértelmű hülyeségeket hangoztató embertől, mint te, bók.

Köszönöm.

"Tény, hogy egészen addig, amíg ezeket a csaló devizakölcsönöket folyósították, az MNB tartott egy árfolyamsávot."

Az EUR-el szemben. Az EUR nem a CHF. Ugye tudod?

Az árfolyamsávot meg azért tartották fenn, mert csatlakozni akartunk az EUR zónához. Az összes csatlakozni kívánó ország bevezet ilyet. Azért vezettük ki, mert kb. esélytelen a csatlakozás.

"Aztán a kölcsönök beszüntetése után ezt az árfolyamsávot megszüntették és hamar felszökött a CHF árfolyama (a trendnek megfelelően )."

És ez még jogos is lenne, ha nem erősödött volna együtt a CHF az EUR-el. Nem a CHF lett drágább 2008 februárja (a szabad árfolyamra váltás) után, hanem a forint lett gyenge a többi devizához képest.

Aztán mellesleg lecsökkent az árfolyam 2009-re 175-185 körüli értékre utána. Ez a Makkos-féle trend nem lehet sziklaszilárd, ha 25 forintokat téved...

Szóval mi lett azzal a trenddel?

""Makkos Albertet keresd"

Aki az állítást teszi, annak dolga a bizonyítás. Makkos Albertre meg éppen sok mindent kidob a Google.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): DE, HA AZ ADÓS MÁSKÉNT NEM BIR FIZETNI."
édes Istenem! ha a szerződés semmis, akkor egy más eljárás keretében kell a banknak követelését érvényesíteni. A semmis szerződésben legfeljebb kötelezik a feleket sz eredeti állapot visszaállítására, de szó nincs arról, hogy a házat elárverezhetné a bank! Az adósnak lehetősége nyílik a piacon értékesíteni azt, hisz a bank jelzálogjoga lekerül az ingatlanról, vagy hitelt felvenni rá, mert jelzálog leugrik, a szerződött felek lekerülnek a BAr listáról, vagy kifizetni egyéb forrásból a csökkentett összeget!!!!
Ne légy már ennyire fafejű!
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): http://midra.uni-miskolc.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_11207_section_3362.pdf"
Olvasd el, kérlek! benne van a frank árfolyamváltozás hatása is.
@Könnyen elkaptuk, uram!: De ember, ezek mind azt bizonyitják, hogy a bank ment a piaccal, és az állami szabályozással.

Nézd már meg a forint kamatok mérséklődését, és vesd össze a jegybanki alapkamattal... nem tűnik fel, hogy összevág?

Az összes forrásod azt támasztja alá, hogy a bank követte a piaci folyamatokat, és forint kamatot vágott, amikor vágnia volt érdemes. (kamatcsökkentéskor).

De még ezek mellett is erősködsz, hogy márpedig a bankok alakították így.

Az OTP elemzés (ami teljesen jó egyébként) pont emlegeti is az olyan tényezőket, amelyekre a bank nem lehetett hatással: a lakossági követelés (nem a bank dönti el, hogy akarsz-e venni hitelre házat, hanem te) illetve a jegybank/állam duó intézkedései.
@Könnyen elkaptuk, uram!: ATYAÚRISTEN!

Már mondtam, hogy ezt értem, megint ugyanerre válaszoltam vagy 10 kommentel ezelőtt.

Már ott is elmondtam, hogy végeredményben ugyanaz a helyzet: a ház ugrik.

És érts már meg, hogy nem biztos, hogy a delikvens kap hitelt, még úgy is, hogy már nem BAR-os. Arra meg pláne nincs garancia hogy el tudja adni.

Mert ugye tudod, hogy a magyar ingatlanpiac dögrováson van?

Szóval kurva könnyen megeshet, hogy a bank végül jön a házért, valamilyen más eljárás keretében, ha kell. Mert nem lehet garantálni, hogy az ügyfél más módon tudja rendezni. (hitel, ingatlaneladás)

Az egyenlet vége nagyon könnyen így is úgy is az, hogy mehet a lakás.
Fentebb találtam ezt:
"Tehát ha aláírok egy szerződést a szomszédommal, hogy raboljon ki Téged, akkor ezt neked tétlenül tűrni kell, mertháthogy alá lett írva vagy mi?"

Szerintem a szerződés aláírása révén a szerződést aláíróknak vannak kötelességei egymással szemben. A szerződés egy harmadik fél ellenében fogalmazódik meg akkor a harmadik felet a szerződés nem kötelezi semmire.

Másrészt:

"Hogy értsd: az egy dolog, hogy ezek alá lettek írva, viszont a törvény meghatározza, hogy ezekben minek kell benne lennie törvényileg. S ezek egy része hiányzik. Így amit aláírtunk az nem szerződés. Legalábbis jog szerint nem."

"A jog igen furmányos szerződések megkötését lehetővé teszi, pont azért, hogy kicsavart szőrszálhasogató emberek is kedvükre való szerződés tartalmakat fogalmazhassanak. A szerződésben lévő tartalom természetesen sérthet élő jogszabályokat, mely jogsértés esetén a szerződés felmondható. Ugyanakkor sok minden nincs szabályozva, mert a szerződő felekre van bízva, hogy megállapodnak e vagy sem.Jelenleg én úgy látom ezen a részen lehet fogást találni azért a bankokon, de csak értelmes, okos ügyvédekkel, mert a pálya a fentiek alapján két játékosra méretezett.

"Mint ahogyan például az anyakönyvvezető szerint sem lesz a házasságod érvényes, ha pl a neved lehagyod ..."

Ahogy a szerződések sem lennének érvényesek, ha neved kihagyod, a végéről lehagyod.Ez vagy a szerződés megtagadása, vagy formai hiba.
De a házassági szerződésed, viszont már lehet akár kétszáz oldalas csoda is, mely a bikinivonal borotválásának költségeiről is rendelkezik. Oszt, ha aláírod a szerelem hevületében, hogy válás esetén havonta az anyósnak sütit kell fizetni, akkor bizony a vállalásod nem teljesítése, szerződésszegés.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

Na ez a rész tényleg a bank felelősségét támasztja alá.

Az összes többi érved részleteszi a többi állami/piaci szereplő felelősségét (részleteztem feljebb).

Szóval még mindig sehogy nem áll meg a lábán, hogy a bankok alakították ki így, egyszerűen te csak a bankok felelősségét vagy hajlandó figyelembe venni, az államét és a piacét nem.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Milyen kedves, hogy elfelejted felsorolni, ami a bankok ellen szól...
Mondjuk bemásoltam neked, de simán átsiklasz felette.
De vegyük azt, amit te leírtál:
a lakossági követelés (nem a bank dönti el, akarok-e venni házat) majdnem igaz, meert a ban kdönti el, ad-e hitelt és milyen feltételekkel. Tehát de, a bank dönt!
Azt meg sose mondtam, hogy a bankok a kizárólagos felelősök, azt mondtam, minden félnek megvan a saját felelőssége, a bankok is kihasználták a lehetőségeket, gyakran átcsúszva a szürke zónába, gyakran jogot sértve, mert megtehették. Ugyanis Magyarországon nincs precedens jog, tehát ha egy perben veszít a bank, az nem jelenti azt, hogy a többieknek ne kellene külön eljárás keretében pert indítani, aminek a kimenetele kétséges. Ezt faszán ki is használják...
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
Ember !
Te ezt a sok választ egyedül írod ? Vagy egy egész hivatal dolgozik a kezed alá?
(Szerintem igen.)
Mellesleg sok hazugságot írsz. Persze ezt te tudod !
SZÓVAL BÉRTOLLNOK VAGY ! :))
@Dr.Bio74: Pontosan.

Ez kábé Kapitalizmus 101. Vagy Jog 101. Mindkettővel átfedésben van, és alap.

Az, hogy ezt ilyen sok magyarnak el kell magyarázni, egyben magyarázza az ország jelenlegi állapotát.
@bankvezér:
@DevizaAdós: ha a bankok nem a jogszabály szerint jártak volna el akkor az államnak hivatalból kellene/kellett volna eljárnia. van ugye közvetlen felügyeleti szerve is a bankoknak. itt egy szabályozási hézagról van szó. na ezt használták ki.
@bankvezér:

Bértollnok nem vagyok, ellenben te ingyen vagy egy igen nagy barom.

Ezt a sok választ én egyedül írom. Képzeld, voltam ilyen iskola nevű intézményben, ahol lehetett tanulni szakszerű gépírást, és én bazdmeg tanultam. 80-100 betűt ütök le egy perc alatt, és nem nézek a klaviatúrára.

Te ilyen sebességgel nyilván gondolkodni sem tudsz, azért tűnik neked soknak. Pedig közben én még rá is gyújtottam, és vettem csirkét meg krumplit az alattam lévő kisboltban.
@Dr.Bio74:
"A szerződés egy harmadik fél ellenében fogalmazódik meg akkor a harmadik felet a szerződés nem kötelezi semmire."

Ilyet senki sem állított. Arról volt szó, hogy ha a szerződés törvényt sért, akkor semmis. Márpedig egy harmadik félnek a cuccait lenyúlni az eléggé törvénysértő.

Hasonló módon, a törvény rendelkezik arról, hogy egy bank, ha az egyoldalú módosítás jogával élni kíván, úgy a szerződésnek milyen KÖTELEZŐ elemei vannak. Ha ezek közül bármelyik is hiányzik vagy hiányos, akkor a szerződés semmis. Szinte létre sem jött.

A Ptk megadja az általános szerződési szabadságot, azonban a devadós szerződéseknek a sokkal speciálisabb Hpt-nek is meg kell felelniük. Ergo: a szabad szerződés is megmarad, azonban a szerződés csak akkor érvényes, ha a Hpt elemeit is hiánytalanul tartalmazza.

Namost, az eddigi ítéletek alapján ezen szerződséek ezeket az elemeket nem tartalmazzák.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
Nézd csak kedves bértollnok barátom, hogy milyen ajándékot hoztam neked... (Trendgörbe):))
dc220.4shared.com/doc/wiggUrxQ/preview.html
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Szóval még mindig sehogy nem áll meg a lábán, hogy a bankok alakították ki így, egyszerűen te csak a bankok felelősségét vagy hajlandó figyelembe venni, az államét és a piacét nem."
Rosszul fogod meg a dolgot. Sose állítottam ilyet.
Állításaim: a bankok egyoldalú szerződéseket írtak, azokat úgy érvényesítve, hogy a másik fél nem volt egyenlő szerződéskötési pozícióban, hogy a bankok az anyabankok nyomása miatt könnyítettek a hitelhez jutás feltételein, hogy a bankok az árfolyamváltozás összes kockázatát a hitelfelvevőn verik le, márpedig a külső gazdasági környezet előre nem látható változása esetén mindkét félnek viselni kell a terheket (törvény), hogy a bankok szakértői nem látták előre a pénzügyi válságot (márpedig ha a szakember nem látja, akkor az egyszerű honpolgárnak miért kellene?).
Az állam, a pszáf, a bankfelügyelet pedig kullogott az események után, nem mertek időben, határozott lépést hozni, a forint árfolyamának beszakadása pedig megintcsak az uralkodó párt prominenseinek buta nyilatkozatai miatt kezdődött.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Milyen kedves, hogy elfelejted felsorolni, ami a bankok ellen szól..."

Nem felejtettem:
"Na ez a rész tényleg a bank felelősségét támasztja alá.

Az összes többi érved részleteszi a többi állami/piaci szereplő felelősségét (részleteztem feljebb).

Szóval még mindig sehogy nem áll meg a lábán, hogy a bankok alakították ki így, egyszerűen te csak a bankok felelősségét vagy hajlandó figyelembe venni, az államét és a piacét nem."

De még ha el is felejtettem volna, téged az sem mentesít az egyoldalúság vádja alól, főleg, hogy te sorolod fel a legtöbb érvet saját magad ellen.
@blah:
Igen, kihasználták..
És most akkor ? Talán azt akarod mondani, hogy a bank semmiért nem felel ??? :)))
@DevizaAdós:
"Tehát ha aláírok egy szerződést a szomszédommal, hogy raboljon ki Téged, akkor ezt neked tétlenül tűrni kell, mertháthogy alá lett írva vagy mi?"

Ez milyen állítás?
Átfogalmazom:
Tehát ha aláírok egy szerződést a szomszédommal, hogy raboljon ki Téged, akkor a szomszédomat ez a szerződés nem kötelezi semmire csak azért mert alá lett írva vagy mi?"

"Hasonló módon, a törvény rendelkezik arról, hogy egy bank, ha az egyoldalú módosítás jogával élni kíván, úgy a szerződésnek milyen KÖTELEZŐ elemei vannak. Ha ezek közül bármelyik is hiányzik vagy hiányos, akkor a szerződés semmis. Szinte létre sem jött."
Legyen, nem ismerem a pontos jogi szabályozást, ugyanakkor, ha a szerződés létre sem jött, ez az állapot szerintem a legszarabb helyzet lenne a hitelfelvevőknek.

Na minden jót, vár a munka!
@Dr.Bio74: "Legyen, nem ismerem a pontos jogi szabályozást, ugyanakkor, ha a szerződés létre sem jött, ez az állapot szerintem a legszarabb helyzet lenne a hitelfelvevőknek."

Szerinted. De engedtessék már meg az adósnak, hogy eldöntse, hogyan akarja kezelni a helyzetet.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): De még ha el is felejtettem volna, téged az sem mentesít az egyoldalúság vádja alól, "
Keversz valakivel. Olvass vissza!
@Dr.Bio74: ha a szerződés létre sem jött, ez az állapot szerintem a legszarabb helyzet lenne a hitelfelvevőknek."
Nem. Lekerül a bar listáról, új hitelt vehet fel, mert a ház/lakás ismét fedezetként szolgálhat, a banknak le kell venni róla a jelzálogot. Közben a kamatok jelentősen kedvezőbbé váltak... A hitel összege pedig megnövekedett, nem ritka, hogy 6-7 év törlesztés után a hitel összege(kamat nélküli rész) másfélszeresére nőtt.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
Na te lelki toprongy!
Remélem tudod értelmezni a lapot, amit megadtam.
A második ábra mutatja a CHF változását az idő függvényében. Azt hívják trendgörbének . :))
@Könnyen elkaptuk, uram!: És ez így teljesen igaz.

Csak belekeverted a HUF kamatmódosításokat, pont azt a tényezőt, ami éppenséggel a jegybanki módosításokkal ment együtt, illetve azt is kihagyod, hogy az, hogy ennyivel jobban megérte a CHF a forint mellett egyáltalán nem a bankok hatásköre volt. Illetve hogy az sem a bankok döntése, hogy ekkora kereslet alakuljon ki, hanem egész egyszerűen a magyar fogyasztó valamiért nem akar albérletben lakni. Ezek vezettek a szerződések kiadásához. Kereslet és drága forinthitelek nélkül ez így sosem alakulhatott volna ki.

Egy valamit még hozzátennék: nem csak arról van szó, hogy a banki szakértők alábecsülték a válságot, vagy későn reagáltak rá (azt tették, de mindegy) hanem még arról is, hogy a legnagyobb CHF hiteldömping alatt még minden bank biztosra vehette, hogy itt az évtized végére euró lesz.

Ami ugye megoldotta volna a devizahitelek problémáit, hisz ugye az EUR hiteleket már euróval fizettük volna, a CHF/EUR arány meg messze barátibb, mint a CHF/HUF.

Aztán nem lett.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):

Az albérlet/saját lakás flame-t hagyjuk az Urbanista blogra.
@bankvezér: nem ezt írtam. az egész mondandóm onnan indult, hogy a fő felelős az állam ami lehetővé tette az egészet. meg ugye azt is írtam, hogy ha bankokra mutogatunk akkor érdemes lenne azt is beismerni, hogy a hitelfelvevők bizony belementek az alkuba. és aki hülye azt könnyen bepalizzák.
@blah: Tudod, az a furcsa, hogy akkor a CHF hitelek hasonló kondíciókkal mentek mint pl az osztrákoknál. Miért is kellett volna gyanakodni?
@blah:
Na most, hogy megbeszéltük a dolgokat, javaslom húzd el a szánkódat!
A további süket dumádra nem vagyok kíváncsi...
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
Na mi van "országos barátom"? Miért lapítasz ? Nem tudod a trendgörbét értelmezni ? :))
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Illetve a válság magával hozta a frank menekülődeviza szerepét is.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Szóval még mindig sehogy nem áll meg a lábán, hogy a bankok alakították ki így, egyszerűen te csak a bankok felelősségét vagy hajlandó figyelembe venni, az államét és a piacét nem."

De még ha el is felejtettem volna, téged az sem mentesít az egyoldalúság vádja alól, főleg, hogy te sorolod fel a legtöbb érvet saját magad ellen."
Ez azért vidám, mikor magaddal civakodsz (-:
Még egyszer felteszem a trendgörbét, hogy a bértollnokok, trollok és egyéb köcsögök is tájékozódhassanak. :))

dc220.4shared.com/doc/wiggUrxQ/preview.html
@DevizaAdós: nem mondtam, hogy gyanakodni kellett volna. éppen ezért firtatom az állam felelősségét ebben az ügyben, ugyanis az emberek nagy többsége nem jogász, nem tudja felmérni a szerződésben, jogszabályokban rejlő buktatókat. az állam felelőssége pont itt kerül képbe, hagytak egy olyan dolgot elburjánzani ami az egész társadalomra nézve veszélyes volt, nemzetgazdasági szinten okozott komoly problémát...
@blah: Amolyan továbbgondolása volt a gondolatodnak. Nem ellenkezni akartam ...
@bankvezér: hát figyelj az, hogy 25 évvel a rendszerváltás után még mindig nem tudod felmérni hogyan működik a rendszer és kinek mi lenne a szerepe nem az én bajom, én csak próbáltam elmagyarázni a szitut.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): A devizaalapú hitelek jellemzően svájci frankban kerültek megkötésre. Svájcnak és Magyarországnak érdemi gazdasági kapcsolata nem volt és ma sincs. A svájci deviza megválasztása éppen annak érdekében történt, hogy a hitelezés devizaneme elkülönüljön a valós gazdasági folyamatok devizanemétől. Ezzel elérhetővé vált, hogy a devizahitelezés devizája (HUF) a hitelnyújtó devizához (CHF) képest begyengíthető legyen, azaz a hitel törleszthetetlenségét elősegítő árfolyam emelkedés gazdasági vonzatok nélkül teljesíthetővé váljon. Ezt jól bizonyítja a DEM/CHF illetve az EUR/CHF keresztárfolyamának alakulása, ami 23 év után kilépett a szokásos ±8%-os ingadozási sávjából, és a CHF az EUR-hoz képest beerősödött."

Azért ezen gondolkozz el. Vajon miért pont frank? Miért ajánlották jóval kedvezőbb feltételekkel, mint az Euro-t, vagy a dollárt?
@blah:
Nekem akartad elmagyarázni, hogyan működik a rendszer? :))
Kénytelen leszel mással próbálkozni. :))))
@blah: hogy a hitelfelvevők bizony belementek az alkuba. és aki hülye azt könnyen bepalizzák. "
neked van autód? Akkor bepaliztak. Hülye vagy!
@bankvezér: pedig nekem nagyon úgy tűnt, hogy értetlenkedsz...
@bankvezér:
Ezzel a bértollnokozással magadból indulsz ki?

Neked tán csak pénzért van véleményed?

Na, de térjünk rá arra hogy mennyire hülye is vagy, és egy grafikont képtelen vagy értelmezni.

:D

Na, figyi, te nagyeszű, ugye tudod, hogy az zöld vonal középre UTÓLAG LETT ODAHÚZVA, hogy az időszak növekedés mértékét mutassa? :D

Nem tűnik fel, hogy a kék CHF-görbéhez igazodik a kezdő és végpontja? :D

Már ez alapján röhejes az egész okfejtés alapja, hisz.

A: egy későbbi megállapitást predesztinálja a 2000-es évekre.
B: a bankok nem befolyásolhatják a CHF árfolyamát, ahogy a magyar kormány sem. A piac teszi eztet.

"2003-2004-ben (első függőleges jelölő vonal) csökkenő trenddé alakult át, amit közgazdasági érvek (infláció) nem indokolták."

Csak egy igazi hülye húzza párhuzamba az árfolyammozgást az inflációval. A kettő nem ugyanaz. Közgazdasági érvek pedig indokolják, ugyanis a svájci jegybank nagyon erősen küzdött már akkor is a frank erősödése ellen, mivel nagyon exportközpontú a gazdaságuk.

www.global-rates.com/interest-rates/central-banks/central-bank-switzerland/snb-interest-rate.aspx

Bal oldali ábra. Amikor Makkos szerint semmi nem indokolta az alacsony árfolyamot, a svájci jegybank akkor volt kénytelen csökkenteni a kamatot, hogy elkerüljék a deflációt. Egészen a válságig módjával emelték, és érdekes módon a válságig szinten is tartották.

Az nem tűnik fel, te ökör, hogy a DEM grafikon csak az EUR bevezetése miatt mozdult el (ami az USA dollárhoz lett kötve) egyébként majndem ugyanolyan irányba mozog, mint a CHF?

Most akkor ezzel párhuzamosan a gonosz bankok az EUR-t is manipulálták, vagy mi?

:D

Ha ez kimaradt Makkosnak, akkor igazi dilettánsról beszélünk.

Főleg, mivel húz egy vonalat, amely tulajdonképpen átlagolja az árfolyamváltozást 1987 és 2011 között, és úgy viselkedik, mintha az egy betonba vésett dolog lenne, amivel már 2005-ben is tisztában voltak a piaci szereplők...

Köszönöm, ilyen jó még rég röhögtem.

Az külön örömmel tölt el, hogy nem bírsz válaszolni semmire, amit írtam, gondolom ezért vagy egyre agresszívabb. :D
@Könnyen elkaptuk, uram!: ha megnyugtat, soha nem vettem autót hitelre...
@blah: Nem is ezt kérdeztem. felteszem másodjára is, hátha most tudod értelmezni: van autód?
@Könnyen elkaptuk, uram!: akkor írd már le úgy, hogy egyértelműen tudjam, hogy miért vagyok bepalizva ha van autóm.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

Pofonegyszerű, és semmi köze ahhoz a marhasághoz, amit Makkor összehordott.

Azért, mert a svájci jegybank nagyon erősen törekszik nagyon régóta a frank gyengítésére, és alacsonyabb kamatrátákat határoz meg, mint az eurozóna, vagy az USA. Plusz hiába nincs kapcsolatunk, az eurozónának mindketten masszív beszállítói vagyunk, törvényszerűen ezért egy vonalon kéne mozognunk. Az ostoba magyar politika elintézte, hogy ne így legyen.

Komolyan, hasonlítsd össze a dollár-chf-font-euro-jen-stb. kamatrátákat az elmúlt tíz évben. Messze a CHF működött a legkisebb kamattal.
@blah: Mert autót vásárolni rossz befektetés. Csak veszít értékéből. Mert az autók minősége romlik. tehát minden váltásnál buksz.
Mert eladják neked a csodás új fejlesztéseket, aranyáron, és te erre büszke vagy.
Mert az autó csak egy példa, párhuzam azzal, amit te leírtál.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

Várjál itt is vannak:

EUR, USD, CHF, HUF alapkamatok:

www.global-rates.com/interest-rates/central-banks/central-bank-switzerland/snb-interest-rate.aspx

www.global-rates.com/interest-rates/central-banks/central-bank-america/fed-interest-rate.aspx

www.global-rates.com/interest-rates/central-banks/european-central-bank/ecb-interest-rate.aspx

www.global-rates.com/interest-rates/central-banks/central-bank-hungary/mnb-interest-rate.aspx

Érted már?

A magyarázat ilyen egyszerű: mert olcsóbb volt, mint a többi.
Makkos ehelyett meg felvázolt tulajdonképpen egy összeesküvést, aminek semmi alapja nincs, csak éppen a Bankvezér jellegű teljesen tájékozatlanokat be lehet vele szopatni.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Komolyan, hasonlítsd össze a dollár-chf-font-euro-jen-stb. kamatrátákat az elmúlt tíz évben. Messze a CHF működött a legkisebb kamattal. "

Éppen ez jelzi, hogy a frankra alapozni a hitelezést kockázatos. Nincs gazdasági alapja a frankhitelezésnek, mesterségesen tartják magasan a kamatokat, állandóan elszakad az Euro-tól, van esélye a nagatív kamatnak, több frankhitel van kibocsájtva, mint a svájci kapacitás...
Magyarul a bankok kockázatot vállaltak, tudatosan, de az árát a hitelfelvevővel fizettetik meg.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
Haver ! Hetet-havat összehordasz. Szeretsz írni? :))
A nyolc általánosban nem tanították neked, hogy mi a grafikon trendvonala?
Mert úgy látom, hogy nem... (Pedig itt pontosan a CHF trendvonalát kellett volna megfigyelned.) De akkor meg mi a fenét produkálod itt magadat te idióta? Nyilván csak az a feladatod,hogy az embereket idegesítsed.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Aranyos vagy, amit belinkeltél, az épp nekem ad igazat. Vajon a jent miért nem említetted? Pedig alacsonyabb a franknál...
@Könnyen elkaptuk, uram!: te várjál, azért az nagy különbség, hogy aki autót vesz az ezeket a dolgokat tudja... (eddig csak használt autót vettem)
a hitelszerződés pontos értelmezéséhez a legtöbb ember hülye (csak maga az olvasmány is kb 2 órás), ezért könnyen be lehetett palizni. ezt az állam is tudta és mégis engedték.
@Könnyen elkaptuk, uram!: egyébként ezen elv mentén akkor ne vegyél ruhát se...
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): sajna a trendvonal az a múltbeli adatok alapján megállapított, mesterséges vonal a grafikonon, ami jelzés értékű a jövőre nézve. A trendvonalat nem lehet másként szerkeszteni, csak ahogy az ábrán látod. Egy kvázi közép.
@blah: a hitelszerződés pontos értelmezéséhez a legtöbb ember hülye (csak maga az olvasmány is kb 2 órás), ezért könnyen be lehetett palizni. ezt az állam is tudta és mégis engedték. "
Ezt nem is lehet számonkérni a szerződőkön. Ugyanis a szerződés feltételei között nincs ott a szakértelem, hülyeség is lenne. Mert akkor nem vehetnél színestévét sem.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

MIVAN?

"Éppen ez jelzi, hogy a frankra alapozni a hitelezést kockázatos. "

Kockázatosnak kockázatos, de azt pont nem jelzi.
Ha te azt onnan leolvasod, akkor gratulálok, a képzelőerőd sokkal jobb, mint az enyém.

Az összes eddigi diagram azt mutatta, hogy a frank alacsony kamaton is stabil. A forint volt instabil.

"mesterségesen tartják magasan a kamatokat,"

ALACSONYAN tartották a kamatokat haver! És nem mesterségesen, hanem összhangban a deflációs veszéllyel!

A magyar bankok kamatemelése, már más tészta, de ott megint számolni kell a 2006 után szépen megugró kockázati felárral Magyarország esetében.

"állandóan elszakad az Euro-tól"

MIKOR???

Ember, egyszer volt komoly szakadás, az euroválság alatt. De ott van Makkos idióta diagramja, még azon is szépen láthatod, hogy az biza minimális volt, és érdekes módon majdnem ugyanolyan görbét írnak le.

Csak a svájci kamat alacsonyabb kb. végig.

"több frankhitel van kibocsájtva, mint a svájci kapacitás"

Ez csak simán nem igaz.

Ezt most leírom, mert az emberek ezt nem képesek megérteni: csak annyi hitel van kiadva, amennyire van betétes fedezet. Vagy itt, vagy Svájcban. Úgy nincs kiadva pénz, hogy nincs mögötte betét.

"Magyarul a bankok kockázatot vállaltak, tudatosan, de az árát a hitelfelvevővel fizettetik meg."

A hitelfelvevő kockázatvállalása is tudatos volt, de abban a pillanatban, ahogy már többet kellett fizetni, erről megfeledkezett.
@blah: egyébként ezen elv mentén akkor ne vegyél ruhát se... "
ne fordítsd meg a logikát, ez a te érved volt. Te tartod palimadárnak a szerződőket. Szerinted kéne jobban tájékozottnak lenni. Tehát: te ne vegyél kenyeret, mert fogalmad nincs, mi az a citopán.
De C vitamint se, mert nem tudod felírni a képletét.
A levegővel is gondok vannak, mert nem tudod , milyen gázokból áll össze!
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
"
Komolyan, hasonlítsd össze a dollár-chf-font-euro-jen-stb. kamatrátákat az elmúlt tíz évben. Messze a CHF működött a legkisebb kamattal. "

Igen ??? Vajon miért fizet a magyar "deviza"adós 8-11 % kamatot ?? Most, amikor már a BUBOR forintra 3,2 % max. Szerinted még CHF forrás van a kölcsönök mögött ? Mert ha szerinted igen,akkor eszméletlen nagy büdös tahó vagy ! Persze mindegy mi van,mert az adós a kamatot sikeresen perelheti, hiszen a bank szándékosan megkárosítja!
Nem akarok belepofázni, mert szerencsére egyik oldalról sem vagyok érintett a (deviza)hitelezésben, de a szűk ismeretségi körömben halottak és látottak alapján, szerintem már az is sokakat kimozdítana a a kilátástalan csapdahelyzetből, ha a „jelzálog” fogalma a törvényalkotó egyetlen tollvonásával visszanyerné a szó eredeti értelmét, és a hitelező a jelzálogba vett vagyontárgyon felül nem érvényesíthetné követelését.

Egyszerű példa:
Az illető 10 millió önrészből és 10 millió hitelből megvásárol egy 20 milliós ingatlant. Öt évig fizeti a törlesztőrészleteket, mondjuk évente 1 milliót, tehát összesen 5-öt.
Majd amikor bármelyik fél, bármilyen okból felbontja a hitelszerződést, az ügyfél visszakapja a 10 millió önrészt és az eddig befizetett 5 milliónyi törlesztőrészletet, a bank meg viszi a jelzálogba vett vagyontárgyat.
Az ügyfél bukja azt a pénzt, amit a 10 milliós tőkéjével 5 év alatt kereshetett volna egyéb módon befektetve, a bank meg csak akkor bukik, ha közben esetleg estek az ingatlanárak.
Tehát a jelenleginél sokkal igazságosabban megoszlik a kockázat a szerződő felek között.
Az ingatlanpiac is jobban pörögne ilyen szabályok mellett, mert a hitelre vett ingatlanok tulajdonosai nincsenek bebetonozva évtizedekre az adott szerződésbe, bármikor ki lehet szállni és máshol újrakezdeni.

Devizahitel esetén csak annyi a különbség, hogy a szerződés felbontásakor végelszámolás is az adott devizanemben történik. Tehát ha az önrész mondjuk 100 ezer CHF volt és 50-et fizetett eddig be törlesztésre, akkor 150-et kap vissza, a bank meg viszi a lakást.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

Nem egészen.

Ha 2005-ben rajzolod meg ugyanezt a vonalat, és tovább húzod, akkor 2011-re egy 180 forint körüli értéket hoz ki. Ha meg 2008-ban, a CHF árfolyam egyik mélypontján, akkor meg az jön ki, hogy 2011-re 160 körül lesz a CHF.

Trendgörbéknek csak utólag van értelme, a jövőt belőle nem fogod kiolvasni.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
"A hitelfelvevő kockázatvállalása is tudatos volt, de abban a pillanatban, ahogy már többet kellett fizetni, erről megfeledkezett. "

Na ez az, ami egyszerűen NEM IGAZ ! Mutass egyetlen adóst,akinek a bank megmutatta a CHF 20 éves árfolyamtrendjét ! ! !
A robbantáshoz: Sokféle érdek állhat mögötte. Arra tippelek, nem fog kiderülni.

A devizahitelekhez:
Sajnos az átlagember gazdasági műveltsége a nulla közelében jár, és félek, ez még sokba fog az országnak kerülni.

Ismeretek hiányában
mindent elhisz (meg sokszor annak ellenkezőjét is). Nem tud önálló véleményt alkotni, hanem az érzelmei alapján dönt.
Sajna a bankok alaposan kihasználják ezt a gyenge műveltséget.

Egy könyv, amit érdemes elolvasni: Michael Lewis: A nagy dobás - a Wall Street tartja a tétet.
Remek háttéranyag a bankok és a mögöttük álló szervezetek gondolkodásmódjáról.

A saját gondolataimat pedig már korábban összeszedtem. Túl hosszú lenne leírni, adok linket.
Nem reklám, csak segíteni akarok az együttgondolkodásban:

www.penzkapu.hu/tad4.htm#mindent_devizahitelekrol

www.penzkapu.hu/ta4.htm#piller_modul

További kellemes, kulturált vitázást kívánok:
Szalai János
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Rosszul értelmezed: a frank azért van magason tartva, mert különben NEGATÍV kamattal menne már évek óta, tekintettel menekülődeviza mivoltára. EZ jelentene Svájc számára deflációs nyomást, tehát nem akarják lejjebb esni a kamatokat.
Volt már egyébként a történelem folyamán, hogy negatív kamattal ment a frank, tehát kevesebbet vettél ki, mint amennyit betettél.
Kockázat: ha egy pénzügyi szakember nem tudja, hogy egy alacsony kamatozású, mesterséges kamatozású deviza veszélyeket hordoz, akkor dugja fel magának! Mert minden fasza, amíg fejlődés van, de egy stagnálás vagy esetleges csökkenés beborítja az egészet. Ugyanis a frank megítélése a válság eredményére tekintettel ilyen, tehát te, mint bank, TUDATOSAN felvállaltad azt, hogy egy esetleges borulás esetén rosszabb kondíciókkal kell törlesztened Frank hiteledet. (mert ugye a bank frankban vette fel azt az összeget, amit most forintban kénytelen behajtani az adóstól)
Tehát megint oda lyukadtunk ki, hogy a bank...
@bankvezér:

"Igen ??? Vajon miért fizet a magyar "deviza"adós 8-11 % kamatot ?? Most, amikor már a BUBOR forintra 3,2 % max"

MERT A DEVIZA NEM BUBOR ALAPON SZÁMOL ÉSZLÉNY!

Pont az a lényege!

A CHF hitel a CHF Libor-t veszi figyelembe, az EUR az EUR Libort, a forinthitel meg a BUBOR-t.

Baszdki te ennyire nem vagy képben?

"Szerinted még CHF forrás van a kölcsönök mögött ? Mert ha szerinted igen,akkor eszméletlen nagy büdös tahó vagy "

Te anélkül is az vagy.

És igen, CHF forrás van a kölcsönök mögött, amit a bankok devizaswappal szereztek.

Csak te olyan tájékozatlan vagy, hogy még ezt sem tudod.

És biztos vagyok benne, hogy neked mindenki tahó, aki a hülye kis hazugságaidra rácáfol.

Úgyhogy újra köszönöm a bókot, idiótáktól minden sértés felmagasztaló.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
"Trendgörbéknek csak utólag van értelme, a jövőt belőle nem fogod kiolvasni."

HAZUDSZ! HAZUDSZ!HAZUDSZ !
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Trendgörbéknek csak utólag van értelme, a jövőt belőle nem fogod kiolvasni. "
Ezt gondold át mégegyszer: a trendeket azért elemezzük, hogy következtetéseket vonjunk le a jövőre. Mert senkit sem érdekel, mivolt 1990-ben, ha nincs hatással a mára!
@bankvezér:
hát mondjuk speciel mutathatta volna, mert 2007 előtt az EUR/CHF SOHA A BÜDÖS ÉLETBE nem volt 1,45 alatt, és még gyengüét is 1,6 felé, aztán amikor a baj beütött 1.13-ig ment le, azóta a svájci jegybank tartja 1,20-on.
A múltbeli ábra pont azt mutatta, hogy nem lehet nagy gond....

Persze éppen a bankoknak kellett volna a legjobban tudnia, hogy a múltbeli viselkedés nem garancia a jövére nézve. Persze rövid távon gondolkodva a Lehmann válság kb 100 éves történetbe példátlanul nagy volt.
A sztori következő eleme hogy magát a válságot (ami a CHF árfolyam extrém értékét is okozta) ÉPPEN a bankok idézték elő, éppen hogy jelzálog hitel termékek mértéktelen kapzsi módon való túlpörgetésével (bár ezt szerintem már midnenki unalomig tudja)
a konkért mo-i bankok felelőssége hogy hagyták a deviza alapú hitelezést, kiváltképp jenben és frankban. AZT tudniuk kellettt, és tudátk is hogy nagyon veszélyes fogadás egy idegen valutában eladósodni mivel annak kisebb a kamata (carry ügyletnek hívják, és csak nagyon profi befektetőknek engedik, + rejtettt formában a lakáshitelesekre tukmálták rá).
Sok országban tilos volt a devizahitel, máshol pl UK ugyan engedtők, de annyira kiokosították a népet, hogy szinte senki sem adósodott el EUR, USD vagy CHF-ben.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): "Igen ??? Vajon miért fizet a magyar "deviza"adós 8-11 % kamatot ?? Most, amikor már a BUBOR forintra 3,2 % max""
Tényleg képtelen vagy értelmezni magyar szöveget?
Ha bubor alapon olcsóbban jutsz hitelhez, mint Libor alapon devizához, mi áll mögötte?
A forint jobb, mint az euro? kisebb a kamata? Jobb a gazdaság mögötte?
Ha nem, akkor miért kell magasabb kamatot fizetni a devizahitel után, mint a forinthitel után?
Na, ez volt a mondat, amit nem tudtál értelmezni. Talán majd most.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): A sztori következő eleme hogy magát a válságot (ami a CHF árfolyam extrém értékét is okozta) ÉPPEN a bankok idézték elő, éppen hogy jelzálog hitel termékek mértéktelen kapzsi módon való túlpörgetésével (bár ezt szerintem már midnenki unalomig tudja)
a konkért mo-i bankok felelőssége hogy hagyták a deviza alapú hitelezést, kiváltképp jenben és frankban. AZT tudniuk kellettt, és tudátk is hogy nagyon veszélyes fogadás egy idegen valutában eladósodni mivel annak kisebb a kamata (carry ügyletnek hívják, és csak nagyon profi befektetőknek engedik, + rejtettt formában a lakáshitelesekre tukmálták rá)."
(olvasd el:matlab complier hozzászólását.)
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
A nagy paraszt az te vagy,mert nem akarod megérteni,az adósnak mindegy, milyen forrás van a kölcsöne mögött, csak alacsony kamata legyen.
A CHF Libor az 0,25 % . Ha erre ráteszed a bank kezelési költségét,ami 2 %,akkor lesz cca 2,5 % a kamat. Az adóstól azonban 8-11 %-ot követel a bank .
Ha forint lenne a kölcsönök mögött,azzal is jobban járna az adós.Akkor 5,5 % körül lenne a kölcsön kamata.
Az,hogy ez nem így van,az a bank sara! Tehát fizessen a bank !
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Rosszul értelmezed: a frank azért van magason tartva, mert különben NEGATÍV kamattal menne már évek óta, tekintettel menekülődeviza mivoltára. EZ jelentene Svájc számára deflációs nyomást, tehát nem akarják lejjebb esni a kamatokat."

A negatív kamat ritka jelenség, nem gyakran folyamodik ahhoz egy jegybank, és csak extrém defláció esetén, vagy nagyon komoly stratégiai leértékelési szándék esetén.

A te érveléseddel MINDEN egyes ország alapkamatát mesterségesen magasnak lehetne kikiáltani. Még a magyarét is, hisz ugyan már, 3-4% közötti kamatok 1% alatti inflációnál (csak ugye tudjuk, hogy 3,5%-os maginfláció van emögött).

Deflációs nyomást az (IS) okoz, ha a pénz értéke felmegy, ami akkor következik be, ha a kamatot indokolatlanul EMELIK. Ha mesterségesen magasan lett volna a CHF kamata, akkor nem lett volna képes olyan hosszú időn keresztül stabil maradni, masszív defláció mindenképp bekövetkezett volna. Ez a

Ehelyett alacsony (néhol minimális deflációval befűszerezve) inflációt mérhettünk végig, stabil árfolyam mellett, ergo légből kapott a felvetésed, miszerint mesterségesen magas volt a kamat.

www.inflation.eu/inflation-rates/switzerland/historic-inflation/cpi-inflation-switzerland.aspx

(Még ez a "mesterségesen" magas kamat is alacsonyabb lenne a többi devizáéhoz képest, csak szólok.)

"Volt már egyébként a történelem folyamán, hogy negatív kamattal ment a frank, tehát kevesebbet vettél ki, mint amennyit betettél."

Volt hát, nagyon rövid ideig, külföldi bankszámlákra. És a negatív kamat egyébként még olcsóbb hiteleket eredményez...

Most szolgáltattál még egy érvet a CHF hitelek mellett.

Te mindig magad ellen érvelsz?

"Kockázat: ha egy pénzügyi szakember nem tudja, hogy egy alacsony kamatozású, mesterséges kamatozású deviza veszélyeket hordoz, akkor dugja fel magának"

Csak te nevezted ki a kamatozást mesterségesnek.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Most szolgáltattál még egy érvet a CHF hitelek mellett.

Te mindig magad ellen érvelsz?"
te teljesen hamis logikát követsz. Mostmár utoljára írom le: egy szakembernek tisztában kell lenni egy alacsony kamatozású deviza kockázataival, különösen, ha a múltban volt már példa a negatív kamatra. Ez nem várható el a hitelfelvevőtől, tehát a felelősség megint a bankok oldalán van.
@bankvezér:

"A nagy paraszt az te vagy,mert nem akarod megérteni,az adósnak mindegy, milyen forrás van a kölcsöne mögött, csak alacsony kamata legyen."

Te nem fogod fel, hogy az alacsony kamatnak meg ára van? A devizakockázat.

"A CHF Libor az 0,25 % . Ha erre ráteszed a bank kezelési költségét,ami 2 %,akkor lesz cca 2,5 % a kamat. Az adóstól azonban 8-11 %-ot követel a bank ."

A CHF Libor az a svájci belső piacra van haver. Külföldre még rámegy a kockázati felár, meg a közreműködő svájci kereskedelmi bank haszna. A magyar banknak meg nem csak kezelési költsége kell, hanem haszna.

Amelyik bank meg 8-10%-ot követel, na az már elszállt teljesen, az nyilván jogtalan.

Ha nem teszik, váltsd ki forint hitellel, vagy pereld be a bankot.

"Ha forint lenne a kölcsönök mögött,azzal is jobban járna az adós.Akkor 5,5 % körül lenne a kölcsön kamata."

Kicsit több, de ja, jobban járna. Ha most veszi fel. De aki 2004-ben akart forinthitelt, a csak sokkal magasabb kamattal tehette csak meg.

Most kb. azt kéred számon a bankon, hogy képtelenek időutazásra.
@matlab compiler:
"A múltbeli ábra pont azt mutatta, hogy nem lehet nagy gond...."

A múltbeli ábra pont azt mutatja, hogy a CHF évente átlagban 8 %-ot erősödik a forinthoz képest. Tehát folyamatosan nő a tőketartozás.
Ezért hibás termék közgazdaságilag a CHF alapú kölcsön .
De nemcsak közgazdaságilag hibás,hanem fogyasztóvédelmi szempontból is.
Ugyanis a bankok kötelezően hitelképességi vizsgálatot végeznek az ügyfél pénzéért. Na most ez a vizsgálat hibás lett, mert a bankok rosszul mérték fel az ügyfél teherbíró képességét. Lehet itt mindenfélét hazudozni a bank érdekében, de a lényeg, hogy a saját "termékéért" a bank felel. Kártérítéssel is felel...
Fonalat vesztettem...
"S" pajti lenyúlta a bankvezér nicket?
@Könnyen elkaptuk, uram!: Értsd már meg, hogy nem a CHF a kockázatos része a játéknak, hanem a forint. Azért állunk így, mert volt egy Gyurcsány kormányunk, amely döntött egyet a forinton, most meg van egy Orbán-kormányunk, aki megint döntött rajta egyet. Grafikonon van, a szemed előtt, hogy a CHF-EUR közel sem ennyire vészes. A forint a gyenge láncszem.

Azt meg már elmagyaráztam, hogy miért is hunytak szemet a bankok a kockázat felett:

"Egy valamit még hozzátennék: nem csak arról van szó, hogy a banki szakértők alábecsülték a válságot, vagy későn reagáltak rá (azt tették, de mindegy) hanem még arról is, hogy a legnagyobb CHF hiteldömping alatt még minden bank biztosra vehette, hogy itt az évtized végére euró lesz.

Ami ugye megoldotta volna a devizahitelek problémáit, hisz ugye az EUR hiteleket már euróval fizettük volna, a CHF/EUR arány meg messze barátibb, mint a CHF/HUF.

Aztán nem lett."

@bankvezér: "Haver ! Hetet-havat összehordasz. Szeretsz írni? :))
A nyolc általánosban nem tanították neked, hogy mi a grafikon trendvonala?
Mert úgy látom, hogy nem... (Pedig itt pontosan a CHF trendvonalát kellett volna megfigyelned.) De akkor meg mi a fenét produkálod itt magadat te idióta? Nyilván csak az a feladatod,hogy az embereket idegesítsed."

Nekem megtanították, neked egyértelműen nem, mert különben levágnád, hogy Makkor érvelése nettó marhaság. Már részleteztem miért. Ellenérved nincs, csak lehülyézel, mert nyilván idegileg kissé labilis vagy, és nehezen viseled, hogy nem tudsz mivel válaszolni.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
"Most kb. azt kéred számon a bankon, hogy képtelenek időutazásra. "

Én nem kérek számon semmit a banktól. Én csak kíváncsi voltam, mennyire tudsz kiállni a bank mellett. :))
Egyébként menthetetlenek a bankok. Csak egy 56-os sortűz tudná megállítani a nyomuló "deviza"adósokat.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
Kedves tudatlan tündérke!
1972 és 1978 között Svájc negatív kamatot alkalmazott. Elég durvát. Mint látod, elég hosszú ideig.
Oka: a gazdaság exportképességét rontja a túl erős deviza.
Viszont megoldást nem hozott. Ebből okulva, most nem csökkentik tovább a kamatokat, pedig a piaci körülmények ezt indokolnák. Tehát mesterségesen tartják magasan. Érthető, miért fogalmaztam így?
@bankvezér: Igazából az sem. Ha a bankok maradnak, akkor mi halottak vagyunk. A sortűz így nem hoz változást.
OK, csak azon 1% kedvéért akik elfelejtették volna, ismétlés:

2001, dotcom lifu után a padlózó amerikai gazdaság élénkítésére leviszik a kamatot nagyon alacsony értékre

Az emberek olcsó hiteleket kihasználva elkezdenek házakat vásárolni, ami felhatjta az árakat. Az egyre ,magasabb értékú ingatlanokra egyre bártabban adnak hitelt a bankok (sokszor többet mint amennyit ér, hisz úgyis felmegy majd), ez tovább hajtja fel az árakat.

A jelzálog fedezetű hitelek egy részét fogyasztásra költik, ami tovább pörgeti a gazdaságot, és növeli az optimizmust.

A bankokknak megtelnek a mérlegeik lakáshitelekkel, elérnek egy szintet, amin túl már nem hitelezhetnek. Ezért kötvényeket gyártanak a hitelekből, és trükkös módokon átcsomagolva teríteni kezdik. Egymás és európai bankok (Deutche, Citi, UBS, stb) és befektetők között. A kötvények csak akkor okozhatnak veszteséget, ha egyszerre rengeteg lakáshitel csődbe menne, de ennek esélyét (látva a boomot ) minimálisnak tartják, ezért a fő minősítők (sp, Moodys) AAA, legjobb minősítést adják.
A papírok jól hoznak, és letétként használhatók újabb befeketésre, ami tovább növeli a pénzbőséget, és a gazdaság pörgését.
A bankok megszabadulva a kockázattól mindenáron újabb hiteleseket akarnak, telefonos ügynökök útján azokat is rábeszélik, akik rossz besorolású adósók (sub-prm) hiszen a kockázat úgyse a banké. NINJA hitelek: no income no asset no job, azaz jövedelem és vagyon nálküli emberek is kapnak hitelt, sokszor fogyasztási célokra. Végül a kevésbé művelt laninok és feketékre egyes helyeken "gettó hitel" munkanéven tukmálják rá a magas kamatú subprime hiteleket.

Eközben Mo-n: a mesterségesen alacsony kamatok és pénzbőség miatt forró tőke érkezik a fejlődő piacokra, ami mesterésgesen erős forintot eredményez. Itt az alkalom felülni a vonatra: az erős valuta+kicsi kamat kombinációt devizahitelekben használják ki. A beáramló tőke egy része itt is fogyasztára megy, ami virtuális alapú gazdasági növekedést okoz.

2006: a házárak US-ban 200 óta duplájára(!) nőttek, de ez nem tarthat örökké. Az árak stagnálni majd hanyatlani kezdenek. A bankok nem elégednek meg az eddig hatalmas profittal. Mesterségesen szintetizálnak (fogadások, CDS-ek formájában) további kötvényeket, és eladják, sokan kifejezetten arar játszva hogy be kell dőlnie az egésznek.
2007 a mohók további jelzálog-alapú kötvényeket vesznek,a ravaszabbak már inkább szabadulnak, sőt nettó eladókká, shortokká válnak. A piac tovább zabálja az évek óta magas kamatot hozó de AAA, kockázatmentes minősítésű papírokat

A bankok már tudják, nagy a baj, de hogy mekkora azt még nem, de sokan kivárnak, vagy még vesznek.

2008: elindul a házárak zuhanása, ami csődöket (részben a kisebb fedezet miatt) eredményez, ami újabb zuhanást okoz. Belassul a gazdaság, munkahelyek szűnnek meg, ez még több csődöt okoz stb.
A bankok rájönnek a szuper kötvények szart sem érnek (felére harmadár zuhannak az árak napok alatt). Senki se tudja, kinál mennyi szar van, és ki mennyi szart használt letétnek. Likvidátis sokk alakul ki, senki sem akar amásiknak kölcsön adni egy éjszakára sem.
2008 októberében az egyik legmohóbb, a százévesnél régebbi Lehmann Brothers csődbe jut. Elindul a pokol, az SP500 index azévi 1500 csúcsról 666-ig esik.
Mindenki szabadul minden kockázatos eszköztől, a forint 230ról 290re gyengül.
A piac az euróban se bízik, ezért svájci frankba menekíti pénzét. A kamatok az égbe ugranak.
A többi már történelem.

Hogy MINDEBBEN mennyire hibásak a bankok??
Hát azért amerikában is voltak atrocitások, Occupy Wall Street mozgalomra érdemes googlizni......
@bankvezér: "A múltbeli ábra pont azt mutatja, hogy a CHF évente átlagban 8 %-ot erősödik a forinthoz képest. Tehát folyamatosan nő a tőketartozás.
Ezért hibás termék közgazdaságilag a CHF alapú kölcsön. "

Csak az a baj, hogy 2005-ben lerajzolt görbe kb. 180 forint körüli CHF árfolyamot mutatott volna 2011-re...

Ezért mondtam, hogy nem lehet belőle a jövőre következtetni, amire te csak annyit reagáltál, hogy "HAZUDSZ!HAZUDSZ!HAZUDSZ!"

Mivel egy teljesen tájékozatlan idegbeteg vagy, aki nem tud számolni.

Ott a hülye Makkos grafikonod, rajzold meg rajta a trendvonalat 2007-ig (20 éves trend) aztán nézd meg, hol ér véget meghosszabbítva...

Segítek, 180 körül, még mindig...
@DevizaAdós: Szerintem a bankok döglesztették meg saját magukat az inkorrekt manipulálással.
Úgy 3 generáció kell,míg ki fognak tudni helyezni újra hiteleket nagyobb mennyiségben.
Hogy addig miből élnek....?
@bankvezér: Nem állok ki a bankok mellett, szerintem a nagy részük simán perelhető.

Csak te hülye vagy, és ha valaki az álomvilágodat veszélyezteti, az már rögtön ellenség.

A devizahiteleseket egy kisebb vízágyúzás is megállítaná, olyan kevesen tüntetnek.

Ha esetleg betörnek a bankokba, és "győznek" akkor ne aggódj, majd kaptok ENSZ segélycsomagot.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
"... Makkor érvelése nettó marhaság. Már részleteztem miért. Ellenérved nincs, csak lehülyézel, mert nyilván idegileg kissé labilis vagy, és nehezen viseled, hogy nem tudsz mivel válaszolni. "

Te csak írod a marhaságaidat, semmire nem tudsz érdemben válaszolni, csak mellébeszélsz. Ezért lettem már ideges.
Nem sík hülye,mindent lepattintó, hergelő kommentelőkre van szükségünk, hanem okosakra...
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
"A devizahiteleseket egy kisebb vízágyúzás is megállítaná, olyan kevesen tüntetnek. "

Amíg van jogi lehetőség, addig ne keress embereket az utcán. Ha azok elfogynak, akkor viszont barikádozd be magad ...
@Könnyen elkaptuk, uram!: Oké, ezt nem tudtam, értem így a megfogalmazásod.

Ettől függetlenül továbbra sem áll meg a lábán az érvelésed, mert még mindig viszonylag stabil CHF-ről beszélünk igen régóta. Mellette igen alacsony kamattal (még ha lehetne alacsonyabb is).

Emiatt érthető, hogy miért esett oda a választás a hitelezésnél. (A jent azért hagytam ki, mert az már tényleg egy távoli és kiszámíthatatlan piac, még alacsonyabb kamatok mellett is, ami aligha mozog akár az EUR közelében is. Meg is szívták a jenhitelesek)

A teljesség igénye mellett:

www.global-rates.com/interest-rates/central-banks/central-bank-japan/boj-interest-rate.aspx
@DevizaAdós:

"Amíg van jogi lehetőség, addig ne keress embereket az utcán. Ha azok elfogynak, akkor viszont barikádozd be magad ..."

Jogi lehetőség aligha fog elfogyni. Remélhetőleg még bővülni is fognak, az ügymenet gyorsítása és könnyítése érdekében akár az állam is segíthetne jogi segítség biztosításával.

Több értelme lenne, mint az összes eddigi állami tevékenységnek a hitelezés körül.
@bankvezér:

"Te csak írod a marhaságaidat, semmire nem tudsz érdemben válaszolni, csak mellébeszélsz. Ezért lettem már ideges."

Nem csak hogy érdemben válaszolok, de még bizonyítom is, linkelve. Neked is elmagyaráztam, hogyan győződhetsz meg róla, hogy nekem van igazam.

Csak ugye te nem akarod elfogadni, mert egy valóságtól menekülő idegbeteg vagy.

Pont.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Zsarolással csikarták ki a szerződés aláírását. Nem volt ugyanis alternatíva. Vagy szerződsz, vagy nincs hitel."

Akkor az az alternetíva, hogy nincs hitel.
Szerinted alkotmányos alapjog, hogy jogod van elkölteni más pénzét?
@Ronnie_27:

Ezen én is fennakadtan, de őszintén, annyi mindent értelmez szándékosan félre a delikvens, hogy már bele se mentem.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):

Ebben egyetértünk. Ha a jogokat lehetne gyakorolni, akkor ez a dolog megoldódna egy fillér adófizetői pénz nélkül.

A legjobb lenne, ha a bankok a semmisségből kiindulva minden egyes szerződésnél új tőkét állapítanának meg, majd mittom BUBOR+2%-al folytatná mindenki az adott banknál a szerződését. (Természetesen új szerződésről van szó).

Természetesen ez sosem fog megvalósulni ... inkább fizetik a bankok az 1-2 millás perköltségeket ...
@DevizaAdós:

"Pl abban, hogy a csapból iható víz folyik. Nem vegyelemzel te sem. Elfogadod azt, hogy a víz tiszta."

De ha a szolgáltató minden ivás előtt figyelmeztetne, hogy a víz mérgező lehet, akkor elgondolkoznék...
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
vegtorlesztes.creditpremium.hu/

www.google.hu/search?q=chf+forint+grafikon&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=n5LWUp7zKY7xhQeopoHIBw&ved=0CAcQ_AUoAQ&biw=1024&bih=605#facrc=_&imgdii=_&imgrc=WUEbPI76Y-SuYM%253A%3B5hNooc9efhY--M%3Bhttp%253A%252F%252Fvegtorlesztes.creditpremium.hu%252Felemek%252Fchf-huf-hiv-arf.png%3Bhttp%253A%252F%252Fvegtorlesztes.creditpremium.hu%252F%3B430%3B278

A CHF/HUF árfolyam pontos jövőbeli alakulását lehetetlen előrejelezni, de fogadni mernénk, hogy a fenti grafikont nem mutatta meg Önnek a bankja, mielőtt a devizahitelt ajánlotta Önnek. Bevállalta volna a kockázatot, ha látja, hogy az elmúlt 60 évben folyamatosan gyengült a Forint a svájci Frankkal szemben? Az utolsó 50 évben pedig évente átlagosan több, mint 9%-ot gyengült a Forint? Ez egy devizahitel szempontjából olyan, mintha évente 9%-kal több kamatot kellene fizetni. És az utóbbi években még ennél is rosszabb volt a helyzet.
@Ronnie_27:

"Szerinted alkotmányos alapjog, hogy jogod van elkölteni más pénzét?"

Ne menjünk már vissza a kezdetekhez. A hitelt vissza kell fizetni. Viszont ha a kamatot jogtalanul állapítja meg a bank és a törvény ezt a semmisséggel bünteti, akkor alkalmazzuk már a jogot.

Ahhoz meg nincs közöd, hogy az adós abból mit vett.
@Ronnie_27: "De ha a szolgáltató minden ivás előtt figyelmeztetne, hogy a víz mérgező lehet, akkor elgondolkoznék..."

Láttál te olyan devizás reklámot, ahol a mérgezésre (indokolatlan kamatemelésre) hívják fel a figyelmet a bankok ...

Ne kelljen már ugyanazokat mindig elmondani. Olvasd már vissza a korábbi hozzászólásokat ...
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben): Azért, tündérke, mert egy szakembernek tudnia kell, hogy a frank árfolyama nem volt kötve az euro-hoz, tehát szabadon mozoghatott.(2011 után rögzítették) Azért, mert egy szakember tudta, hogy 2005-től az USA hitelezési piaca egy bomba.
Mivel a forint együtt mozog az euro-val, így a frank árfolyamváltozása csak az euro erősödésével kedvezőbb számunkra.
Ennek az esélye , valljuk be, nulla volt.
Azért, mert mindenki úgy számolt, ha a forint árfolyama 350-re emelkedik az eurohoz képest, úgyis tök mindegy, mert államcsőd van. a bankárok viszont hajtották a forró pénzt, a fedezet nélküli kihelyezésekkel is(lásd Bar listásnak nyújtott hitel), mert amit ma eltehetsz, ne halaszd holnapra. Értsd: prémiumcél most elérhető, jövőre meg ki tudja? És minő érdekes: a bankok élén de lejjebb is, jelentős a fluktuáció...
@Könnyen elkaptuk, uram!: te valamit nagyon félreértettél. egy szóval sem mondtam, hogy nem kellett volna hitelt felvenni, hanem azt mondtam, hogy nem tudták rendesen felmérni a kockázatot amit vállaltak. na erre írtál egy példát ami abszolút nem ül.
@stark (a fideszre szavaztam 2010ben):
Amit az előbb belinkeltem, azt egy pénzintézet mondja és nem dr.Makkos. Na erre mit lépsz? :)))
@Ronnie_27: "Zsarolással csikarták ki a szerződés aláírását. Nem volt ugyanis alternatíva. Vagy szerződsz, vagy nincs hitel."

Akkor az az alternetíva, hogy nincs hitel."
Ez nem alternatíva.
Mondok egy párhuzamot: vagy fizetsz, vagy megölik a gyerekedet. Alternatíva? Öljék meg!
Az alternatíva, ha tudsz miből választani.
Alternatíva, ha van előtted kenyér és zsömle. Választhatsz. Az nem alternatíva, hogy eszel vayg éhezel!
@DevizaAdós:

"Ahhoz meg nincs közöd, hogy az adós abból mit vett."

Nem írtam olyat, hogy közöm van.

Te viszont azt írtad, hogy szinte zsaroltak a bankok, mivel nem volt más alternatíva. Pedig volt: el kellett volna fogadni, hogy nem kaphatsz olyan hitelt, amilyet megéri felvenni.
@blah: Akkor bocs, előfordulhat, hogy valamit félreért az ember, ez a hibája az ilyen kommunikációnak. Nem lehet azonnal tisztázni.
@Ronnie_27: Mert ha a szolgáltató figyelmeztetne, hogy a víz mérgező LEHET, akkor nyilván inkább szomjanhalnál, igaz? Mert az valós alternatíva.
@DevizaAdós:

"Láttál te olyan devizás reklámot, ahol a mérgezésre (indokolatlan kamatemelésre) hívják fel a figyelmet a bankok ..."

Jellemző, Te vagy az a típus, aki a reklámokból tájékozódik.
Le volt írva a szerződésben, hogy a bank gyakorlatilag akkor emel, amikor akar. Meg kellett volna kérdezni egy (független!) tanácsadót, akinek nem érdeke a szerződés megkötése.
@DevizaAdós: Azt, hogy mit vett a hitelfelvevő, legfeljebb abból a szempontból lehet érdekes, hogy mennyire volt rá szüksége, illetve volt-e rá fedezete.
Mondjuk lakást nem kérdőjeleznék meg, de plazma tévét már igen. De három lakást is.
@Ronnie_27: "el kellett volna fogadni, hogy nem kaphatsz olyan hitelt, amilyet megéri felvenni."

Gondolom el sem kézelhető számodra, hogy az ember 1-ről a 2-re akar haladni, vagy olyan kiadása van, ami miatt hitelt kell felvennie ...
@Ronnie_27: Te éltél már akkor? Van olyan banki szerződés, amely nem diktátum? Ahol a bank azt mondja, a szerződés pontja módosítható, ha a szerződő féllel megegyeznek? Sehol sem volt ilyen. Ezért erőfölénnyel való visszaélés, mert mindegyik banknál ez volt a gyakorlat.
Mint cég, tudtam tárgyalni a bankkal, mint magánszemély, nem!
@Ronnie_27: "Le volt írva a szerződésben, hogy a bank gyakorlatilag akkor emel, amikor akar."

A törvény, ami meg erősebb, azt mondja, hogy a bank nem emelhet.

Na most, kinek van igaza? A banknak vagy a törvénynek?

Ha ismertem a törvényt, akkor várhattam azt, hogy a bank betartja?
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Mondok egy párhuzamot: vagy fizetsz, vagy megölik a gyerekedet. Alternatíva? Öljék meg!
Az alternatíva, ha tudsz miből választani.
Alternatíva, ha van előtted kenyér és zsömle. Választhatsz. Az nem alternatíva, hogy eszel vayg éhezel! "

Nem jó példa. Egy ember életét kioltani bűncselekmény.
Hitelhez nincs jogod mindenáron. Vagy kapsz, vagy nem. (A bank nem is köteles indokolni, hogy miért utasít el egy hitelkérelmet. Az elutasítás nem bűncselekmény.)
@Könnyen elkaptuk, uram!: "Mondjuk lakást nem kérdőjeleznék meg, de plazma tévét már igen. De három lakást is."

Milyen jogon kérdőjelezel meg bármit is?

Ha szívműtenek téged, akkor mondhatom azt, hogy 1 millióig oké, de a 10 millió már durva lenne, inkább hagyják félbe?
@Ronnie_27: "Vagy kapsz, vagy nem."

Az viszont bűncselekmény, ha kapsz, de amit kaptál, az nem felel meg a törvényeknek.
@Ronnie_27: Az, hogy mi van leírva a szerződésben, nem perdöntő. Ezért vannak érvénytelen szerződések.
Sőt, döbbenj meg, egy érvénytelen szerződést még alá is írhatsz, attól nem lesz érvényes. Én is jártam így, az ügyvédem mondta, nyugodtan írjam alá, ha kellemetlenné válna, majd perelünk. Így is lett.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Mert ha a szolgáltató figyelmeztetne, hogy a víz mérgező LEHET, akkor nyilván inkább szomjanhalnál, igaz? Mert az valós alternatíva."

Az más. A vízszolgáltatónak kötelessége iható vizet szolgáltatni. A banknak nem kötelessége minden ügyfélnek hitelt adni.
@DevizaAdós:

"Gondolom el sem kézelhető számodra, hogy az ember 1-ről a 2-re akar haladni, vagy olyan kiadása van, ami miatt hitelt kell felvennie ... "

OK, de nem hivatkozhatsz arra, hogy márpedig neked hitel kellett bármi áron.
@DevizaAdós: Mert mondjuk három lakás üzletet feltételez. Ennek vannak veszélyei, amit a vállalkozó kell, hogy kalkuláljon.
Mert egy plazmatévé nem az életminőség javítására szolgál. Simán megfelel egy jóval olcsóbb csöves is.
A lakhatás az más...
"A banknak nem kötelessége minden ügyfélnek hitelt adni."

Akadj már le erről. Nem az a kérdés hogy ad vagy nem ad, hanem hogy mit ad.

A banknak nem kötelessége hitelt adni. De ha ad, akkor annak a hitelnek teljes mértékben törvény szerintinek kell lennie.

De azt hiszem itt abbahagytam, mert nem vagyunk egy súlycsoportban.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

Szerintem se fair az egyoldalú szerződésmódosítás, de ettől még hiba volt aláírni az ügyfeleknek.
@DevizaAdós:
"Le volt írva a szerződésben, hogy a bank gyakorlatilag akkor emel, amikor akar."
"A törvény, ami meg erősebb, azt mondja, hogy a bank nem emelhet."

A bankban azt kellett mondani, azért van szabad változtatási lehetősége a banknak, mert amikor csökken a CHF kamata,akkor nem kell szerződést módosítani,hogy a bank kamatot csökkenthessen.
Na most, a CHF kamata a padlón, a kölcsönök kamata éppen ezzel ellentétesen az egekben.
Tehát a bank visszaélt az ügyfél bizalmával!
@Ronnie_27: Te a példák esetén direkt nem akarod megérteni a logikai párhuzamot, vagy csak trollkodsz?
Utoljára: alternatíva, ha dönthetsz, szabadon valamiben.
Ha egyetlen ajánlat van az asztalon, az nem alternatíva.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Mert mondjuk három lakás üzletet feltételez. Ennek vannak veszélyei, amit a vállalkozó kell, hogy kalkuláljon."

Valakinek van 3 gyereke, mindhárom most lett felnőtt. Nem tudnak elindulni az életben. Egész életében dolgozó édesanya megvesz 3 kicsi lakást ... hol ebben az üzlet? A vállalkozó?

Plazma: milyen jogon döntöd el, hogy kinek mi javít az életminőségén?

Ezzel a gondolatmenettel eljutsz odáig, hogy cigányt lehet gyilkolni, mert cigány. Fehér embert meg nem, mert fehér.

Nem lehet diszkriminálni a bűntettet. Nem lehet diszkriminálni az adóst a hitelcéltól függően ...
@Ronnie_27:

"Szerintem se fair az egyoldalú szerződésmódosítás, de ettől még hiba volt aláírni az ügyfeleknek."

S pontosan ezért vannak a Fogyasztóvédelmi törvények... meg az érintésvédelem a konnektorban ... meg a légzsák ...
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Ha egyetlen ajánlat van az asztalon, az nem alternatíva."

OK, akkor fogalmazzunk úgy, hogy nem volt alternatíva, de lett volna lehetőség elutasítani az ajánlatot.
@Ronnie_27: Figyi, most volt két per, ahol FORINTHITELES nyert ...

Erről mit gondolsz?
@Ronnie_27: Persze. Hiba volt. De a bank felelőssége volt a hitel kibocsájtása ilyen feltételek mellett. Nem mehgfelelő biztosíték, a frank piacának nem megfelelő előrejelzése, a kockázatok figyelmen kívül hagyása. Persze a következmények nem vállalása sem túl korrekt, mondjuk a jogba ütközik. Egy esetleges, nem várható gazdasági esemény bekövetkezése mindkét felet érinti.
@DevizaAdós: Nem lehet diszkriminálni az adóst a hitelcéltól függően ... "
Nem diszkrimináltam senkit. Egyfolytában azt mondom, a szerződések álságosak, megtévesztésre alkalmasak voltak. Jogilag tök mindegy, mire vették fel a hitelt.. Egyébként sem gondolom, hogy a bank nem felelős a hitelkihelyezéskor. Mert a célját is meghatározhatja.
Ez egy erkölcsi besorolás, én így tartom jogosnak. Aki meg három lakást vesz a három gyereknek, az olyan háttérrel rendelkezik, hogy ez nem okoz neki gondot. Mert ugye nem csak az ingatlan a hitel fedezete, hanem a készfizető kezesség, más adóstárs, más ingatlan stb.
Szóval egy módon jelenthet gondot, ha ügyeskedett: nagyobb jövedelem hazudása. Ingatlanok fedezetként bevonása, többszörösen...
@Ronnie_27: Így oké, de tegyük fel, wez megtörténik. Egy ügyfél esetén nem téma. Biztos, hogy volt is ilyen. Igazán akkor lett volna hatása a bankszektorra, ha tömeges a visszautasítás, ami befolyásolta volna a bankok prosperitását. Ennek esélye nulla, mese, utópia. Fölösleges számbavenni.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Akkor állapodjunk meg abban, hogy semmisség után, ha valaki nem tudja kifizetni, az túlvállalta magát és ezt fogadja el. Így járt.

De ameddig a bank törvényt sért, addig ne ítélkezzünk!
@DevizaAdós: De, én ítélkezek! A bankok felelőssége nem kicsi. A hitelfelvevőnél viszont disztingválnék, aki ügyeskedéssel, hátsó szándékkal vette fel a hitelt, vagy lehetőségeit nem számbavéve, mohóságból, stb az felelős, aki tényleges életkörülményei emelésére, a normális lét megteremtésére, felmérve a várható körülményeket, az nem.
Ez persze nem jogi kategorizálás, a szerződés lehet jogtalan ettől függetlenül.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Szerintem mindenkire ugyanúgy vonatkoznak a törvények, hitelcéltól függetlenül.

Aki a törvények betartásával próbál prosperálni, az meg - szerintem - nem ügyeskedő.
@DevizaAdós: Nem figyeltél: aki magasabb jövedelmet hazudik, az nem tarja be a törvényt. Aki plazma tévét vállal be, úgy, hogy nem tudja fizetni a hitelt, az felelős, túlvállalta magát, fölöslegesen.
Jogilag ez mind nem számít, és én nem semmissé tenném a szerződést, hanem megállapítanám a bank felelősségét, már ha van.
Innentől módosíttatnám a szerződést, vagy új szerződés kötésére kötelezném a feleket. Sajna Magyarországon nincs precedens jog, így ez kurvahosszú folyamat, ráadásul a bankszektor beborulna, ami nem érdeke a hatalomnak. Vagy nem ebben a formában...
@Könnyen elkaptuk, uram!:

A szerződések semmisek lesznek, a törvény szerint, sem a bíróság, sem pedig te nem mérlegelhet ebben az ügyben.

Ha valaki nagyobbat hazudott, mint amennyi volt neki és emiatt nem tudja fizetni, az így járt, ha a jogos részt sem tudja fizetni.

Új szerződésre pedig nem kötelezheted a feleket.
5 perce érkezett a hír: Ma pl a Hitex (autóhitel) bukott el az adóssal szemben, másodfokon, jogerősen ...
@DevizaAdós: : a semmis szerződés eleve érvénytelen, míg a megtámadható érvényes, s a
megtámadás mint jogalakító hatalmasság gyakorlása következtében visszamenőleg
válik érvénytelenné.

A Ptk. szabályai szerint az érvénytelen szerződés esetén az eredeti állapotot kell
helyreállítani [237. § (1) bek.]. Ezt a korábbi ítélkezési gyakorlat úgy értelmezte, hogy
az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróságnak hivatalból rendeznie kell a felek
jogviszonyát.1
Az újabb bírói gyakorlat szerint,
2
ahogyan azt a Szakértői javaslat3
, és
az elfogadott Új Ptk. javaslatához fűzött miniszteri indokolás is hangsúlyozza: a
semmisségi ok észlelése kizárólag annyit jelent, hogy a felek által célzott joghatás nem
érhető el, vagyis a semmis szerződés alapján a bíróság teljesítésre nem kötelezhet; az
érvénytelenség hivatalból alkalmazandó jogkövetkezménye csupán az, hogy a bíró a
semmis szerződés alapján előterjesztett keresetet elutasítja; ha bármelyik fél a
1
BH 1990.482., 1994.40.
2
Pécsi Ítélőtábla 4/2004. sz. kollégiumi ajánlása a Pp. 3. § (2) bekezdéséből, a perbeli fél rendelkezési jogából
vonja le azt a perjogi következtetést, hogy a bíróság által hivatalból észlelendő semmisség esetén, kereset,
viszontkereset hiányában a jogkövetkezmények alkalmazása csak annyit jelent, hogy a felek által célzott
joghatás nem érhető el, további jogkövetkezmények levonásáról (eredeti állapot helyreállítása) a bíróság
hivatalból nem rendelkezhet.
3
Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez 775. old., Complex Kiadó Jogi és Üzleti
Tartalomszolgáltató Kft., Bp. 2008. 3
semmisnek minősített szerződés alapján történt vagyonmozgás rendezését kívánja, úgy
ehhez külön kereseti, illetve viszontkereseti kérelmet kell előterjesztenie."
Tehát de, lehet olyan helyzet.Mondjuk én, mint harmadik fél, készfizető kezes indítom a keresetet.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...