Egy hungarikum sorsa kőkemény pénzkérdés, a tokaji aszú jövője pedig a jelek szerint fordulóponthoz érkezett. A 2013-ben meghirdetett minőségi forradalom ugyanis a kezdeményezők hitel szerint felvirágzást hoz a tokaji borvidéken. A prémium minőség szabványosítása ugyanakkor jóval drágább árakat is jelent, így bizton jósolhatjuk, hogy az olcsó aszúk ideje lejárt. Év végén szívesen nyúlunk mi is a borhoz - még ha ezt most egy poszt erejéig tesszük is -, ezért a magunk módján megvizsgáltuk a tokaji esélyeit.
Minden halandó kívülről fújja Magyarországon, hogy a Tokaji Aszú azon kevés hungarikum közé tartozik, amely méltán lett világhírű. Csakhogy minderről az országhatárokon túl egyelőre vajmi keveset tudnak. Sőt, általában a magyar borokról is alig tud valamit a világ gasztronómiai közvéleménye. Bár a magyar, s közte a tokaji borok időről-időre szép sikereket érnek el a nemzetközi megmérettetéseken, máig nem sikerült igazán kilépniük az ismeretlenségből. Így például, miközben a világ borfogyasztási trendjének meghatározásában oly fontos London egyes elegáns éttermeiben a francia, spanyol és olasz borok mellett még az osztrák borokat is külön borlapon kínálják, addig magyar borok egyáltalán nem szerepelnek a menüben, vagy a „futottak még” kategóriát jelző eurázsiai borok között találni közülük egyet-kettőt. Hiába állítják sokan, hogy Magyarország adottságai lényegesen jobbak a szőlőtermesztéshez az osztrák sógorokénál.
Az okok szerteágazóak, amelybe a mennyiségi szemlélet káros továbbélése, az uniós fejlesztési források nem megfelelő felhasználása is beletartozik. Míg egyes gyengébb adottságú borvidékek aránytalanul magasan a kiemelkedő adottságokkal rendelkező Tokaji Borvidék méltánytalanul alacsonyan részesedett a pályázati pénzekből. A furcsa ellentmondást jelzi az is, hogy miközben a nemzetközi versenyeken a hazai borászatok közül rendre a Tokaji Borvidék kisszámú minőségi pincészeteinek valamelyike a legjobbak közé kerül; addig a tokaji borok, s ezen belül a Tokaji Aszú presztízse nem tart ezzel lépést.Ezért van tétje a Tokaji Borvidéken 2013-ban meghirdetett minőségi forradalomnak, amellyel helyreállítanák a tokaji borok régi fényét és új fejlődési pályára állítanák az egész borvidéket. Mi is a terv? A leginkább kézzelfoghatóbb változást a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának október 30-i döntése hozhatja, amely a borvidéki rendtartás újrafogalmazásával jelentősen megerősítette a tokaji borok eredetvédelmét. A Hegyközségi Tanács 2014. július 31-től kötelezővé teszi a tokaji borok borvidéken belüli palackozását. Ennek értelmében a jövőben az összes oltalom alatt álló tokaji bor palackozására kizárólag a Tokaji Borvidékhez tartozó településeken kerülhet sor.
A Tokaji Aszú előállítására vonatkozó előírások szigorodása következtében megszűnik a korábbi 3, 4, 5 és 6 puttonyos szabályrendszer beltartalmi mutatókhoz kötöttsége. Ennek helyébe egy az összes aszúra vonatkozó egységes követelményrendszer lép, ami minden Tokaji Aszú esetén legalább a mai 5 puttonyosnak megfelelő minőséget garantálná. A fogyasztók ebből azt érzékelik majd, hogy a meghatározhatatlan eredetű és megkérdőjelezhető minőségű aszúborok eltűnnek a piacról és a jövőben a Tokaji Aszú márkanév minden esetben prémium minőséggel és jóval magasabb árral párosul majd.
Az időzítés két okra vezetik vissza a borvidéken. Az egyik, hogy a válságba sodródott borrégió borásztársadalmának döntő többségét most sikerült a változások pártjára állítani. A hegyközségi tanács szervezeti felépítése és működési elvei garanciát jelentenek arra, hogy az egyéni érdekek ne gyűrhessék maguk alá a többségi szempontokat. A borvidék hegyközségi tanácsa esetén ez konkrétan azt jelenti, hogy a testületben a borvidékhez tartozó mind a 8 hegyközség egy-egy szőlészeti és borászati küldöttel képviseli magát, akik elsöprő többsége egyértelműen a változások mellett foglalt állást. December első felében pedig hasonló eredménnyel zárultak a borvidék egyes hegyközségeiben összehívott közgyűlések is, amelyeken a hegyközségek tagságát adó szőlőtermesztők és borászok a tokaji borok termékleírásának módosítását célzó javaslatot véleményezhették. (A Tokaji Borvidéken zajló változások jogi hátteréről bővebben itt lehet olvasni Fontos szempont volt az is, hogy 2013-ban az időjárás különös kegyben részesítette a tokaji borászokat. Az elmúlt néhány év hektikusan ingadozó időjárása mellett a Tokaji Borvidéken nem volt érdemi aszúszüretre lehetőség, s mostanra a legtöbb borgazdaságban alaposan megfogyatkoztak a pincékben tárolt aszúkészletek. Idén viszont az átlagosnál melegebb és naposabb, ugyanakkor csapadékot is adó ősz különösen kedvezőnek bizonyult a térség bortermelését meghatározó aszútermés szempontjából. Így a régió termelőinek évek óta most először nyílt lehetősége arra, hogy egyszerre készíthessenek jelentős mennyiségű, minőségi Tokaji Aszút.
Az aszúkészítés szigorú szabályai miatt az idei szüretelésű szőlőből készülő Tokaji Aszúk csak 2016-tól fognak a boltok polcain megjelenni. Ugyanakkor, tekintettel a régebbi készletek fokozatos „kikopására”, s az idei kiemelkedő mennyiségű és minőségű aszútermésre, a 2013-as évjárat jó pár évre meghatározhatja a Tokaji Aszú piaci pozícióit.
Egyetlen kiemelkedő évjárat persze nem elegendő egy egész borvidék jövőjének a megalapozásához. De szerencsére ezt a helyi borásztársadalom képviselői is felismerték, s a jelek szerint a kormányzati támogatást sem kell nélkülözniük. A Tokaji Borvidéken meghatározó súlyú állami borgazdaságaként jegyzett Tokaj Kereskedőház Zrt.-nél milliárdos beruházási program indult. Emellett szó van örökségvédelemről, turizmusfejlesztésről, valamint egy tokaji állami földalap felállításáról, s egy borvidéki életpálya program elindításáról is. Ez utóbbiak célja, hogy a szőlőtermesztés és a borászkodás vonzó alternatívát kínáljon a fiatal értelmiségi, elsősorban agrárvégzettségű családok borvidéken történő letelepedéséhez is a súlyosan elöregedett, s az elvándorlás által is sújtott térségben.
A szakmai alapok megteremtését pedig az a termőhely-felmérés biztosíthatja, amelynek keretében a térség szőlőültetvényeinek állapotát, valamint a termőhelyek pontos adottságait egyaránt igyekeznek számba venni. A két felmérés gyakorlatilag egymással párhuzamosan fut. Az ültetvény-felmérés keretében a Tokaj Kereskedőház Zrt. ültetvényellenőrei 27 településen, 1100 hektár területen összesen 3800 meglévő parcella állapotát veszik pontos lajstromba. Ezzel egy időben pedig a borvidék összes művelés alatt álló és potenciálisan a szőlőművelésbe bevonható parcellájának a légi fotózása is elkezdődött. A legmodernebb technológiával elkészített felvételek lehetővé teszik, hogy a szakemberek a talajadottságokról, a domborzati viszonyokról és a vízháztartási jellemzőkről is pontos információkat kapjanak. Az így összeálló hatalmas adatbázis alapján, térinformatikai módszerek segítségével minden felmért földdarabról összesen mintegy 100 féle szempont alapján tudnak majd - akár 20-szor 20 cm-s pontosságú - térképeket is készíteni.
A szándékok szerint a változást a korábbinál jelentősebb pályázati források is támogatják majd. A most zajló felmérést - az ígéretek szerint - felhasználják ahhoz is, hogy a források lehívása és felhasználása optimális formában történjen meg országos viszonylatban, s ezen belül a Tokaji Borvidéken is. A munka révén a Tokaji Borvidék meghatározó piaci szereplői ugyanis nemcsak azt mondhatják majd meg, hogy melyek azok a területek, amelyeken be kell szüntetni a termesztést, hanem azt is, hol érdemes újra elkezdeni, és ez várhatóan mennyibe kerül.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! |
Utolsó kommentek