Pár hónappal azután, hogy a válság kipattant, néhányan hirtelen felidézték a modern keynes-i közgazdaságtan egyik elemét, a takarékossági paradoxont: ha mindenki spórol, a gazdaság összeomlik. (A képen: Van képetek éppen most visszafogni a költekezést, később így sokkal rosszabb lesz!) Különösen szörnyű következményekkel jár a spórolás válság idején. Ha nem költekezünk, nem fogyasztunk, a termelés zuhan, az emberek tömegével kerülnek az utcára, és nem lesz, aki újraindítsa a rendszert. A gondolatot kicsit finomítva a tanulság a következő: ami jó az egyén pénzügyi helyzetének, az bizonyos körülmények között, makroszinten, katasztrofális lehet a gazdaságnak.
Normális gazdasági helyzetben, és persze feltételezve, hogy a népek nem a matracban gyűjtik a pénzüket, minél több a megtakarítás, annál jobb. Ezek a források vállalati hitelekként kikerülnek a bankokból, és fejlesztésekbe, munkahelyteremtésbe folynak. Ha viszont most, a válság idején kapunk észbe, és - persze miután lefaragtuk a lefaragható hiteltartozásokat - elvisszük a pénzünket a bankba, hogy nekiálljunk az okos takarékoskodásnak, vajon mi lesz a pénzünkkel? Mert a bankok most valahogy nem hiteleznek.
A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán.
Utolsó kommentek