Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adosság (1) adósság (8) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) Bank (1) bank (48) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) Bitcoin (4) bitcoin (1) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztositó (1) biztosító (3) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) bloomberg (1) Bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) brüsszel (1) Brüsszel (2) BTel (2) buda-cash (2) Buda-Cash (6) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) EU (12) eu (1) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurozóna (1) eurózóna (1) EVA (1) eva (3) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) fed (2) Fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) Fidesz (1) fidesz (2) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) gdp (4) GDP (9) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) görögország (2) Görögország (3) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) Hiteltársulás (1) hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) Horvátország (1) horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) imf (10) IMF (5) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) ina (1) INA (3) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) kata (1) KATA (3) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) kína (1) Kína (5) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztosítás (3) kötelező biztositás (1) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) Magyar Posta (1) magyar posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) Matolcsy György (6) matolcsy györgy (1) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) mnb (8) MNB (5) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) Mol (2) MOL (4) mol (1) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) nhp (1) NHP (2) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) Orbán (1) orbán (1) Orbán 10 pontja (1) Orbán Viktor (2) orbán viktor (1) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) otp (2) OTP (1) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) pszáf (3) PSZÁF (7) pszichológia (1) Putyin (2) quaestor (3) Quaestor (1) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) Spanyolország (1) spanyolország (2) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) SZJA (1) szja (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) Takarék (1) takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) THM (2) thm (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) Világbank (1) világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

A pénz több objektív csereeszköznél. Ezt egy 60 évvel ezelőtti szociálpszichológiai kísérlet is megerősítette. A szegény gyerek nagyobbnak látja a pénzérmét, mint gazdag társa. A pénz szubjektív jelentéssel bíró objektum, amelyhez viszonyulunk, amely nemcsak befolyásolja érzelmeinket, viselkedésünket, hanem – miként az említett kísérlet is mutatja – még észlelésünket is torzíthatja.

Mi, magyarok – már ha lehet nemzetkarakterológiai egységként beszélni egy 10 milliós társadalomról – hagyományosan ellentmondásosan viszonyulunk a pénzhez. Egyik oldalról a vágyaink tárgya, másik oldalról viszont van bennünk a pénzzel szemben valamiféle negatív értékítélet, ha úgy tetszik, megvetés. Elég, ha egy pillantást vetünk közmondásainkra:

  • „A gazdag pénzzel, a szegény ésszel megy előre.”
  • „Az együtt érző ember sohasem gazdag, és a gazdag ember sohasem együtt érző.”
  • „Minden rossznak gyökere a pénz szerelme.”
  • „A pénz nem boldogít.”

De még a „Pénz beszél, kutya ugat” közmondásból is kiérződik valamiféle pejoratív felhang, egyfajta sajnálkozás a pénz hatalma felett. Talán csak az „Az idő pénz” közmondás nem tartalmaz negatív értékítéletet. Hasonló kép bontakozik ki, amikor megvizsgáljuk a szavainkban megnyilvánuló viszonyulásunkat a takarékoskodáshoz. Fukar, zsugori, szűkmarkú, kicsinyes, garasoskodó, fösvény, sóher, anyagias, smucig – hosszasan lehetne sorolni az erős negatív felhanggal rendelkező jelzőket, amelyekkel a takarékoskodó viselkedésmintázatot illetni tudjuk.

Érzelmi viszonyulásunkat a pénzhez szüleinktől tanuljuk. Adrian Furnham és Michael Argyle brit pszichológusok évtizednyi kutatómunkát áldoztak e sajátságos „öröklődés” mechanizmusainak feltérképezésére. Állításuk tulajdonképpen triviális: a gyermekek a mindennapok során, tudattalan módon tanulják el szüleik pénzhez való viszonyát. „A belső lelkiállapotunkat tükröző gesztusaink, észrevétlen elszólásaink, illetve a pénzzel való, nem tudatosuló mindennapi bánásmódunk az, amiből gyermekeink tanulnak, és nem a tudatos tanítási folyamat” – állítja a két pszichológus. Tudattalanul közvetíti tehát egyik generáció a másiknak a pénzzel való viselkedésmintáit és a pénzhez fűződő értékképzeteit.

Honnan ered hát a pénzzel kapcsolatos ambivalencia a magyar társadalomban, s mióta adjuk tovább generációról generációra? Átfogó történeti munka hiányában megkíséreljük intuitív alapon felfejteni a történelmi szálakat.

Az okot minden bizonnyal az 1867-es kiegyezés utáni három évtized megindult, majd megtorpant modernizácójában érdemes keresnünk. A magyar gazdaság a kiegyezés után a tőkés fejlődés útjára lépett, amivel párhuzamosan megkezdődött az úgynevezett polgári értékek (amit a jogaiért kiálló francia citoyen és a dolgos és takarékos holland gazda értékei fémjeleznek) beszivárgása a félfeudális magyar társadalomba. A folyamat azonban az 1880-as évek közepére lelassult, az 1890-es évekre pedig teljességgel megtorpant.

Ennek részben külső (gazdasági és politikai) okai voltak, részben pedig a dzsentroizálódás (a kis- és középnemesi osztály „lecsúszása”, vagyonvesztése) előrehaladása állt a háttérben. A mezőgazdasági termelésből kiszoruló, cserében az államigazgatásban egyre meghatározóbb szerepet betöltő dzsentri hozta ugyanis magával a modernizációval, a tőkés termelési viszonyokkal szembeni ellenérzéseit, gyanakvását, és ez – különösképpen a korabeli uralkodó elittel kötött íratlan egyezség nyomán – állampolitikai szintre emelkedett. Az első világháború már egy megcsontosodott, a dzsentri értékeivel átitatott társadalmat – és középosztályt! –talált, ami a két világháború közötti időszak  sikeresen konzervált. Megoldást a kommunizmus erőszakos, ugyanakkor infantilizáló kvázi modernizációs kísérlete sem hozott, az 1989-es rendszerváltás tehát egy olyan magyar társadalomra köszöntött rá, amelynek bizonyos értékei a 100 évvel korábbi állapotokat tükrözték.

A pénzhez való viszonyulásunk az egyik ilyen érték. Attitűdünk máig magán viseli a dzsentri érzelemvilágának a jegyeit. Egy olyan érzelemvilágét, amely az adott történelmi helyzetben lelki védelmi mechanizmusként szolgált, ezáltal – szigorúan szubjektív szempontból – jogos volt és érthető, ám ma már diszfunkcionális. Ennek az érzelemvilágnak a középpontjában a pénz megvetése, a takarékoskodás, a felhalmozás „kapitalista értékeinek” az elutasítása áll, s olyan szólásokban is tetten érhető, mint „Így mulat egy magyar úr”, vagy éppen az „Egyszer élünk” „aranyigazsága”.

A jó hír: az attitűdök, értékek változnak, illetve változtathatók. Traumák, társadalmi kataklizmák tudnak e tekintetben nagy eredményt elérni, illetve a folyamatos edukáció. Előbbinek itt van most a válság: a magyar társadalom régóta nem volt annyira megijedve, mint jelenleg. Az emberek hónapról-hónapra szembesülnek korábbi rossz pénzügyi döntéseik következményeivel – ez talán kellő alap ahhoz, hogy gazdálkodási sémáikat, illetve a pénzhez való viszonyulásukat újraszabályozzák. Ha ennek fontosságát a társadalmi, gazdasági, politikai elit is felismeri, és döntéseiben, kommunikációjában konzekvensen támogatja, akkor nyert ügyünk van. Akkor a magyar társadalom át tud állni egy új pályára, egy olyan pályára, amely Nyugat-Európába és a jövőbe vezet.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


Címkék: pénz költekezés

A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr83382235

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Remek írás, csak azt nem tudom, mit akar kihozni? Szerintem nem magyar sajátosság, hogy a szegények mindig irígykednek a gazdagokra és ezért lemocskosozzák őket. Aki jól keres, az biztós nem csinál semmit, adót csal és átver, nem hoz létre értéket, bezzeg én, a munkásember, napi 8-10-12 órában lapátolom a szenet, én vagyok a gazdaság motorja.

Szóval sosem fogják kedvelni a gazdagokat:)
Bár engem is érdekel, miért mondják rám, hogy garasoskodok, fillérbaszó vagyok, amikor simán nem pazarlok és hajlandó vagyok 1 óra google searchre, hogy megktaláljam a legjobb ajánlatot, amivel esetleg ötvenezret spórolok.
Vagy mekkora gáz már biznicelni kis szar alkatrészekkel, olcsójános vagyok. Nos, az olcósjánosság tavaly fél misit hozott november-decemberben. Nem bevételt, hasznot.
Én azt is megértem, hogy ha valaki nyaralni megy, akkor "egyszer élünk" felkiáltással rohadtul nem nézi me az árlapot, mielőtt beül valahová kajálni. Azt miért olyan nehéz megérteni, hogy én viszont szeretem megnézni az árlapot, mielőtt beülök az étterembe? Ugye a turistahelyeknél olykor előfordulhat, hogy az átlagár dupláját számolják fel.
Akkoris fillérbaszó voltam, amikor franciaországig 3 dohányost vittem a kocsiban és figyeltem a benzinárakat és nem akkor tankoltam, amikor kifogyott, hanem amikor "jó áron" volt. Érdekes, amikor megvilágítottam nekik, hogy srácok, a két ár közti különbözet egy tank benzinnél 3 doboz cigi ára, rögtön elkussoltak.

És persze én vagyok a gennyláda, aki sokkal jobban keres náluk, mégsem hajlandó szórakozóhelyen berúgni. (mert 2000 dorintos alkoholkispórolós koktélokból legalább 5 kell ahhoz, hogy érezzek is valamit) Ők meg inkább fizetnek. De a szórakozóhelytől 10 percre lévő lakásba felugrani egy kör(üveg) jégerre fillérbaszás.

Szóval emberek, ha szarul keresünk, legalább optimálisan költsük már el!
..ez az "irigylik-lik" ósdi duma csak ! :)

Senki nem irigyli a duguláselhárító kisiparost, mert megszünteti a dugulást ! Senki nem irigyli a szobafestőt, mert gyönyörű lesz tőle a szoba fala ! Senki nem irigyli a parkettázót sem, mert jó rajta járni ! Azért nem irigyli őket senki, mert megdolgoznak a fizetségért ! bÁRMENNYIT IS BEVÉTELEZNEK ÍGY, HA JÓL VÉGZIK A MUNKÁJUKAT megérdemlik !

Viszont mindenki úúúútálja az ÁL-BRÓKEREKET A CSALÁSAIKÉRT, ÁTVERT EMBEREKÉRT ! mINDENKI ÚÚÚTÁLJA A GYÉMÁNT-PIRAMISJÁTÉK NYERTESEIT, MERT ÁTVERTEK EMBEREKET ! mINDENKI ÚÚÚTÁLJA AZ ÁL-PÓÓÓÓKERESEKET, MERT SZINTÉN LEHÚZNAK EMBEREKET, HOGY MILLIÁRDOKAT NYERÉSZKEDJENEK A CSALÁSUKKAL RAJTUK !

apropóóó... MEGBÜNTETTÉK MÁR EZEKET ??????

nU, ITT A BAJ ! MEGÚSZTÁK, MERT A JELENLEGI RENDSZER POSVÁNYOS JOGRENDSZERREL MŰKÖDTETHETŐ, POSVÁNYOS EMBEREK ÁLTAL !

... talán jobban kéne értelmezni az "irigységet" mint fogalmat ! :)
Ja, hogy a dzsentrik bekerültek az államigazgatásba és elcseszett családi vagyonuk után ríva és hagyományaikon merengve polgárosodás helyett háborúskodtak ?
A rokonyok ?
Most is ott vekengenek.
Vagy azóta is.
@Eltévelyedés:
Szívemből szóltál. Az olcsójánosozás baromi nagy divat lett.

OFF:
Az volt az igazi, mikor középiskolásként, egyetemistaként a parkban alapoztunk. :-)
@Eltévelyedés: Szórakozóhelyen berúgni akkor is szánalmas, ha olcsón megúszod egy otthoni alapozással. Ennél talán már csak a szívószálas sörözés van lejjebb.
A dzsentriérv nagyon gyenge, az elmúlt 80 évben már nem létezett ez a társadalmi csoport, beolvadt sok másba, majd nyomtalanul eltűnt. Volt és maradt viszont a vidéki szegényparaszti réteg, mely még a szocializmusban is továbbélt, mint önálló csoport.
Sokan ki akartak törni ebből a rétegből, megkezdődött a városokba áramlás, amit az iparosodás nagyban elősegített.

MO-n a vallás sokkal inkább meghatározta a pénzhez való hozzáállást, a papi retorika támogatásával tudott ilyen sokáig fennmaradni hazánkban a feudális birtokrendszer, aminek egyik fő eleme a vagyon megvetése és a szegénység dicsőítése volt.

Pénzzel bánni, ahogy a blogszerző szeretné, pedig az tud, akinek sok van belőle. Kevésből nem lehet sem megtakarítani, sem felelőtlenkedni. Továbbá a sok pénz, mindig erőforrás pazarláshoz vezet, mert a személyes szükségleteket meghaladó fogyasztásra csábít. Tudom, ez az elcseszett fogyasztói társadalom alappillére, de ettől még szerintem káros a Föld és az emberiség jövőjére nézve.

Nemrég olvastam egy nagyon találó meghatározást a pénzre: egy bármire beváltható ígéret. Egy olyan ígéret, mely nincs tekintettel arra, hogy miből mennyi létezik, illetve hogy vannak dolgok amiket nem lenne szabad eladhatóvá tenni. (Ilyenek például az élő szervezetek, legyen az nővény, vagy állat) Ráadásul azt a téves nézetet erősíti ez az elszemélytelenített ígéret, amely szerint minden eladó és mindennek ára van.
Ez egyszerűen hazugság, evidens példa: a napsütés.

Ettől függetlenül a pénzkultusz tombol a világban, dacára annak, hogy egy év alatt lassan 1,5 Földet felél az emberiség.
És mi a megoldás: Mindenki fogyasszon amennyit bír, erőn felül és hitelből is. Ennek két fontos, pozitív hozadéka lesz:
1. Összeomlanak az ember számára fontos ökoszisztémák
2. Egy rövid ideig mindenki élvezheti a Surda effektust: Ha nincs semmid, akkor kell költeni igazán. (habzsi-dőzsi)

Mindezek végeredménye: reményeim szerint egy élhetőbb bolygó, amit nem egy végtelenül szaporodó sáskahad(értsd: ember) népesít be, hanem a környezetév harmóniában élő humanoid.

Tehát hajrá: Zabálj és élvezz!

A pénz találó megfogalmazása egyébként innen származik: jand.info/
@kvadrillio: valóban, a szakmunkások végzik az igazi munkát ebben a világban, mindazok, akik a pénzzel foglalkoznak, mocskos csalók, léha népség, akik a lábukat lógatva sanyargatják szegény emberek millióit. Pont az ilyen hozzáállással fogod majd irigyelni a kisiparost, a szobafestőt, vagy a parkettázót, ha adott esetben majd bennük látod az ellenségedet, mert jobban megy a szekér, mint neked. Én meg azt mondom, hogy aki becsületes, azt kell becsülni, legyen akár bankár, akár egy egyszerű utcaseprő.
hát ez sajnos nagy igazság, a magyar nem szereti a pénzt, ellenségként tekint rá, hát a pénz is ellenségként néz vissza...

(én valahol ezt egyébként nemzeti karaktertől függetlenül egyszerűen ostobaságnak tartom, és így belekerül a képletbe hogy bizony a magyar nemzeti karakter hordozza az ostobaságot)
Nagyon érdekes, remélem modorosék már adtak ennek a költekezésnek. Mert igazából semmilyen költekezés sem zajlott. Ha vki egy nyomorult (kislakás+használt suzuki) kölcsönt felvett, akkor az nem költekezés, hanem szegényház. Másrészről pont nem az "egyszer élünk" a jellemző. Annyira vissza szorult a lakosság többsége a kicsi csigaházába, nem is tudom mit kéne a vízbe szórni ahhoz, hogy bárki merjen vállalkozni vagy legalább egyszer élni. Ráadásul erkölcsi kérdés lett mezei üzleti döntésekből, ami enyhén szólva is paradoxon.
Respect a szerzőnek.
Sajnos a végével egy kicsit "vitatkoznom" kell.
"Ha ennek fontosságát a társadalmi, gazdasági, politikai elit is felismeri, és döntéseiben, kommunikációjában konzekvensen támogatja, akkor nyert ügyünk van."
Na hát van egy "koaliciós" kormányunk, amely azzal került hatalomra, hogy folytatja az igény a fél-feudális berendezkedésre, (Kádár nosztalgia), mely tulajdonképpen nem más, mint az uram-bátyám korszak.
Az előbbiből következően, sokan nem értik amit leírsz, met nem akarják, mert akkor szükség lenne a szembenézésre, de ez a sértettség miatt nem fog még egy darabig menni.
"Ha ennek fontosságát a társadalmi, gazdasági, politikai elit is felismeri, és döntéseiben, kommunikációjában konzekvensen támogatja, akkor nyert ügyünk van." - Ezt ugye nem gondoltad komolyan? :DDD LOL nem hinném, hogy ennyire naiv vagy, hogy azt hiszed nem szarik a fejünkre a politikai elit
Ez ugye most csak egy szatírikus írás akart lenni? Bár félek nem - és szerző egyszerűen csak húsz év fáziskésésben van.

Hiszen már a csapból is az folyik, hogy lassan, de biztosan összeomlik nyugati pénzügyi rendszer, és hogy fenntarthatatlan mechanizmusokra, módszerekre épül. Erre szerzőnk benyögi a cikk végén az okosat, hogy el kellene fogadni ezt a lassan mindent maga alá temető és saját súlya alatt összeomló szemléletet, rendszert, mert az vezet a jövőben.

Hát, ez tényleg riszpektet érdemel.
Kedélyes elméncség, csakhát a magyar társadalomban a pénz, no és annak az öncélú hatalmi fölénnyel való korelációja jóval korábbi, már ami a népmesék világát mint nemzeti tudatörökítő mitológiát illeti, vagy gondoljunk a Lúdas Matyira, miegymás (amúgy hasonlókat a világon bárhol föllelhetni). Tehát mint a hatalmaskodás eszköze eleve ellenszenv kíséri. Amúgy a pénzzel kapcsolatos töketlenségnek mint "nemzeti karakterjegynek" a dzsentroid kártyaadósság fölötti lőporfüstös merengés nem oka, hanem mintegy manifesztációja.

Amúgy ez a töketlenség nem a pénzről szól elsősorban, hanem úgy általában a tulajdonnal mint olyannal való jellegzetes viszony. Ennek viszont sokkal inkább lehet oka pl. az érdem nélkül szerzett (örökölt) vagyon, vagy kicsit lejjebb ereszkedve, a sokszor beígért és szinte mindannyiszor elmaradt földosztás, vagy akár késői formája, a tanácsi lakáskiutalás stb. -- többnyire ezeknél sem az érdem az első, hanem valami mitikus megindoklás (őseink vére, az emberi méltóság, az egyenlőség vagy az akármi, de az "jár") teszi az itt élés alapmotívumává a "jogos", ámde örökkön kielégítetlen bírvágyat.

És mivel a magyar a tulajdonát (márha van) ritkán tudja felszabadultan akként használni, amire való, ezért az egyébként mindenfajta praktikus funkciót nélkülöző (csakis konstituált értéket képviselő) pénz adekvát kiefjezőeszköz.
@Eltévelyedés: Tényleg fillérbaszó vagy, ráadásul büszke is rá... Viszont cserébe nem kevés frusztrációval, amit folyamatos, fennhangon folytatott kiabálással próbálsz kompenzálni.
@[megmondoember]: "Hiszen már a csapból is az folyik, hogy lassan, de biztosan összeomlik nyugati pénzügyi rendszer, és hogy fenntarthatatlan mechanizmusokra, módszerekre épül."

Sok hülyeség folyt már a csapból. Ugye nem nyugati, hanem globális és egyelőre ez van. Sokat változott a rendszer a föníciaiak óta, de kapott már 1-2 komolyabb kihívást, mint a mostani, aztán még mindig van: pénz, rendszer, gazdag és sajnos szegény is, szóval változás nulla. Legfeljebb a mi mikronyomor szintünkön gondoljuk másnak vagy várunk csodára, ahelyett hogy megtaníttatnánk legalább a mostani, "összeomló" használatát...
@Before: Akkor te meg egy ilyen Dzsentri vagy?
Lehet, hogy azért tudtam lakást venni, mert fillérbaszó vagyok?
Lehet, hogy azért csengettem vissza 7 misit előtörlesztéssel, mert fillérbaszó vagyok?
Lehet, hogy azért adok ki 300at egy Brazil nyaralásra, mert fillérbaszó vagyok?
Szóval maradjunk annyiban, hogy dolgozom, megfizetnek érte és megpróbálom értelmesen elkölteni, hogy ne a kocsmároshoz/pincérhez/kurvákhoz vándoroljon a zseton nagy része.
@Eltévelyedés:
tökéletesen megfogalmaztad a gondolataimat. Sokszor nekem kell magyarázkodnom,miből telik tengerparti nyaralásra. Azt nem veszik észre, hogy ők napi 500-1000 ft-ot elfüstölnek, elisznak, elkajálnak.Azt sem veszik észre, hogy sokszor a 8 órai munka után,ha szükség van rá, még 4-5 órát dolgozom. Csak azt nézik,nekem miből telik többre.
@Eltévelyedés: mindennek ára van. Ha egy 300-ezres brazil nyaralásnak az az ára, hogy egy szórakozóhelyről elkullogok a kecóra bebaszni, nem egyszer, hanem üzemszerűen, akkor kösz, de nem kell. Ahogy szórod az összegeket, már abból is látszik, mennyire a pénz körül forog az életed, meg minden gondolatod. Nekem ez se kell, egyszerűen nem vagyok hajlandó ilyen szinten nyomasztani az életem. Persze tagadni fogod, de kizártnak tartom, hogy egy Hozzád hasonló életszemléletű ember például igazán élvezni tud egy akárhányszázezres brazil utat, főleg, ha azt is úgy tölti, hogy ötszáz kilométert utazik a két rúpiával olcsóbb lőre kedvéért. Van hasonló szemléletű ismerősöm, nem igazán leli boldogságát az ilyen módon megtakarított pénzén.
Természetesen úgy költöd el a pénzed, ahogy akarod, csak - számomra - van egy szint, ami már visszataszító, amikor a spórolás (kuporgatás) már nem hatékony, hanem öncélú.
@Before: Az az igazság, jogos amit írsz. Valamennyire.
Azért pontosítanék. Nem a szórakozóhelyről kell hazamenni, megini egy felest, vissza. majd fél óra múlva megint, az picit gáz. De buli előtt összegyűlni valakinél és alapozni, azért nem tűnik eretnek gondolatnak. Buliban meg csak szinten tartani.

Nem, Braziliában 2 realért nem gyalogolnék kilométereket, nyiláván. (Bár Indiában volt már 10 perces veszekedés az árussal 50 rúpián, de az nem a pénzről szólt, hanem az alkudozás perverz élvezetén. Nyilván leszartam az 50 rúpiát (200ft), de az erkölcsi győzelem, hogy megadta magát, felbecsülhetetlen.

Lényeg, hogy meg kell találni az optimumot a zsugoriság és a költés közt, ami mindenkinél máshol van. De ha 150 nettóval valakit nem érdekel hogy 20 ezer ide vagy oda, azt nehezen tudom megemészteni. De persze szíve joga két kézzel szórni, csak akkor meg ne halljam a szájából, hogy mennyire nincs pénze és hogy őt nem fizetik meg rendesen.

És egy kis bevallás: Nyilván azért ilyen a szemléletem, mert úgy nőttem fel, hogy NEM volt pénz. A Zseppénz kb 16 éves koromban indult, jelképes 500 forinttal, ami nagyjából 5 ischlert fedezett a büfében. Egy hónapra. És ugyan próbálok lazítani és költeni, élvezni, egész jól haladok. Ugyan most már futja sokmindenre, de egyszerűen lelkileg rossz érzés valamiért "értelmetlenül" fizetni. Ne félj, gyógyulok:) És rohadtul élveztem a brazil utat:)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...