Lassan semmi sincs már Magyarországon, ami nem politikai, pontosabban pártpolitikai ügy. Pártpolitika, hogy kell-e közmunkaprogram, hogy fizetős legyen-e a felsőoktatás, hogy a gyerekeknek általános iskola végén megmondják-e, hogy merre tanulhatnak tovább, hogy vasárnap be kell-e zárniuk a boltoknak, hogy a Magyar Nemzeti Banknak dolga-e százmilliárdokból kistafírungozni alapítványokat azért, hogy ott a diákok alternatív közgazdaságtant tanulhassanak, nem középiskolás fokon. És persze pártpolitika az is, hogy egy állítólag másfél évtizede vígan csaló pénzügyi cég bedőlése kinek a felelőssége. Igen, a politika az érdekek artikulációja, vagyis látszólag politikától távol eső ügyek is válhatnak politikai üggyé.
Persze nem mindent lehet egyszerűen beskatulyázni a politikai ügyek közé, mert néha nagyon kilóg a lóláb, ráadásul az erőlködésben hibázni is könnyebb. Itt van mindjárt Rogán Antal és Varga Mihály esete az exglobexes Gyarmati Jánossal, akit sikerült összekeverniük a Buda-Cash vezérével, mert őt véletlenül ugyancsak Gyarmati Jánosnak hívják. Persze érthető az igyekezet, hiszen milyen felügyelet az, amelyik mellett 15 évig lehet vígan csalni, adatokat manipulálni és mintegy 100 milliárdot elsikkasztani. Ráadásul az sem túl jó, hogy a szocialista kormány idején lefolytatott legutóbbi pszáf-vizsgálatot éppen az a Szász Károly jegyezte ellen, aki anno a Fidesz egyik üdvöskéje volt.
Ezért aztán azonnal beindult az ellentámadás: 15 éve csal a Buda-Cash, ebből pedig a nagyobb rész a szocialista-liberális érára esik. Van más is: a szocik vezették be anno az ötévenként kötelező hatósági ellenőrzést, ezért csak most esett ki a százmilliárdos csontváz a szekrényből.
Pedig ez az egész lényegtelen, mert a vádaskodás, a bűnbakkeresés semmit nem visz előre, miközben rengeteg ember, vállalkozás és önkormányzat pénze úszik most el. Ráadásul nem először, és szinte biztos, hogy nem utoljára.
A bedőlt takarékok sorát a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet kezdte, hogy azután ősszel az Orgovány és Vidéke és az ALBA Takarékszövetkezet (10 ezer betétessel) csődjével folytatódjon a gyászos sorozat. Csak a két utóbbi pénzintézet ügyfeleinek kártalanítása 34 milliárdba került az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA), vagyis főként az ezt feltöltő bankoknak, vagyis az ügyfeleknek, akik persze értetlenkednek az egyre magasabb banki költségek miatt. És ott van még a szintén felszámolás alatt álló Tisza Takarékszövetkezet, ahol mintegy 10 ezer betétest kártalanított az OBA.
De nem csak a takarékokra jár rá a rúd mostanság, hiszen ott a szintén csődbe vitt Széchenyi Bank is, ami azért is nagyon pikáns, mert a bank többségi tulajdonosa Töröcskei István, aki nemrég még az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója volt, ráadásul a bankban 49 százalékos tulajdonrésze van a magyar államnak is. Ezért aztán a Széchenyi Bank betéteseinek kárpótlásába az OBA-n kívül az államnak is be kellett szállnia. A Buda-Cash és az érdekeltségébe tartozó DBR bankcsoport csődje volt a legújabb pofon, ami miatt ma reggeli szokásos interjújában Orbán Viktor már a brókeristállók kitakarításáról, a Buda-Cash botrány érintettjeinek bilincsbe veréséről beszélt. A DBR Bankcsoport csődje már sok volt a pénzintézetek és takarékok befizetéseiből "élő" OBA-nak, így ahhoz, hogy a hoppon maradt betéteseket kártalaníthassa, az MNB 100 milliárdos likviditási kölcsönére is szükség van.
De az állam egyébként is fizet, hiszen számos önkormányzat az összes pénzét a DBR bankok valamelyikében tartotta, nekik pedig gyors segítség kell, mert különben nincs fűtés és étel az iskolákban, fizetés az önkormányzati fenntartású intézményeknél. A hoppon maradt cégekkel, magánszemélyekkel persze senki nem törődik, mintha bűn volna, ha valakinek 30 milliónál többje van.
A dominók azonban ma is tovább dőltek, hiszen ma felfüggesztették a Hungária Értékpapír Zrt. működését, és nagyon úgy tűnik, itt is elúszik pár ember és cég pénze. Itt a rendőrség aktívabb volt, a bejegyzés megjelenése előtt kicsivel csattant a bilincs a Hungária Értékpapír menedzsereinek csuklóján.
Huhh, szép kis történet. De nagyon hiányos. Mert hiányzik belőle, hogy ki a felelős a kialakult helyzetért, hogy milyen ellenőrzési anomáliák tették lehetővé az előbbi csődcunamit? Lehet visszafelé mutogatni, és néha érdemes is, de az biztos, hogy miközben az MNB óriási figyelmet fordít zongora, hegedű és festményvásárlásra, miközben milliárdokért vásárol irodaházat és kastélynak látszó nyaralót, 100 milliárd forintból próbál alternatív közgazdászképzést felépíteni Magyarországon, mintha épp azzal nem foglalkozna, amivel kellene. A pénz és tőkepiacok biztonságával. Pedig más ezzel aligha fog törődni, hiszen Matolcsy György jegybankja már bekebelezte a korábban éppen ezzel foglalkozó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.
| Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! |
Utolsó kommentek