Mi veszett el? Hát, elsősorban sok pénz. Állítólag akár százmilliárdos nagyságrendben, amely tételt egyelőre még csak ízlelgeti a szakma, de a mértéket senki nem akarja elhinni. Azt mindenki rebesgette, hogy a Buda-Cash Brókerházat nagyon rosszul érintette a svájci frank árfolyammozgása, akár tízmilliárd forintot is bukhattak ezen, na de százmilliárd? Érthetetlen mérték. Lehet ennyi? Egyszer majd megtudja az ország.
De sajnos nagyon sok minden más is elveszett. Például a bizalom. Még pedig minden szinten. Kezdjük rögtön a brókercégekkel! Ami az első napon talán még Buda-Cash ügy volt a sajtóban, az a második naptól már brókerbotrányként szerepelt a hírekben. Senki nem mond egy megnyugtató mondatot, sem a tőzsde, sem a tisztességes brókercégek, sem az MNB, sem az NGM. Biztosan lennének a megnyugtatásra alkalmas kijelentések, de most mindenki úgy fogja fel, hogy ne én szólaljak meg először, mert azzal kabátlopási ügybe keveredek, ne nekem kelljen a Buda-Cash ügyét magyarázni.
Pedig, ha az amúgy sem túl sok magyar részvénnyel rendelkező hazai befektetők nem nyerik vissza a bizalmukat, akkor lehúzhatjuk a klotyón a tőkepiacot. Eddig azon kesereghettek a részvényt tartók, hogy milyen sok volt a kókler kibocsátó, a Budapesti Értéktőzsdén megjelent friss kibocsátók sorra hatalmas árfolyam-veszteségeket szenvedtek el, és amelyik sztori még viszonylag jól indult (az egykori E-Star, vagy a BTel), azok zuhantak később a legnagyobbat. Mostantól már nem csak a kiszemelt részvények, de a szolgáltatók miatt is aggódni fognak a befektetők.
Vagy nézzük a felügyelet (korábban PSZÁF, jelenleg MNB) szerepét! Még senki nem adott arra érvényes magyarázatot, hogy miképpen fér meg egymás mellett két információ? Adott ugyanis egy friss gyanú, amely szerint egy cég 15 éve szisztematikusan hamisítja a jelentéseit és még ügyfélpénzek is hiányoznak. És adott egy felügyelet, amely rendszeresen ellenőrzi a brókercégeket. Vannak persze magyarázatocskák, „nem gondolhattuk, hogy még az adataikat is meghamisítják”, „korábban előre bekért adatokkal dolgoztunk, hála az új módszertannak, most online ügyfélkimutatásokat kértünk”, de a kérdés megmarad: hogyan mehetett ez 15 éven át?
A veszteség óriási. Miközben minden tisztességes pénzügyi szakértő évtizedek óta arra biztatta a magyar lakosságot, hogy ne dőljön be a piramisjáték-szervezőknek, ne meggymagba, szén-dioxid kvótával játszó kamucégekbe, ne a havi 10 százalékot ígérő csalókba fektessen, most éppen egy ilyen cégről, egy szabályozott, és felügyelt cégről derült ki, hogy nála is veszélyben van az ügyfelek pénze. Ezek után hová lehet még menni? Pedig biztosan van hová, csak ezt most nehéz elmagyarázni.
Ráadásul miközben mindenki igyekszik úgy tenni, hogy ő nem bukott a Buda-Cash-en, természetesen mindenki bukott. A BEVA, vagy az OBA, vagyis a befektetőket és a betéteseket védő intézmények pénzét mindig a tisztességesek dobják össze. ha a Buda-Cash nem fog tudni helytállni a nyitva hagyott határidős pozícióiért, azt a piac, például a Keler elszámolóház fogja kifizetni. Rémálom a javából. És ezek még csak a pengősíthető mínuszok, utána jön majd a bizalomvesztésből fakadó kisebb forgalom.
Nem lennénk Magyarországon, ha nem indultak volna be azonnal a pletykák. Tucatnyi kering már a városban. Egy politikailag támogatott kör szerette volna megszerezni a Buda-Casht, a jobboldallal keveredett vitába a Buda-Cash tulajdonosa, például amikor a takarékszövetkezeti integrációval küzdött a bankjaival, vagy amikor a Századvéggel a Gazdasági Rádió frekvenciaháborújában, mások egyenesen Simicska Lajos kegyvesztettségét keverik bele valamiképpen az ügybe.
Remélhetőleg semmi ilyennek semmi köze nem volt a történethez. Az ugyanis már egy nagyon vad és teljesen megalapozatlannak tűnő feltételezés, hogy egy kicsinyes politikai bosszú, vagy egy pármilliós nézeteltérés mentén Magyarország beáldozná a tőkepiacát. Ez nem történhetett meg. Abban csak bízni lehet, hogy mindez nem naivitás.
Gyanú! Itt tartunk ma. Természetesen akkora bizalomvesztés történt, hogy a sebek már akkor is gyógyíthatatlanok, ha valami csoda folytán kiderülne, hogy kisebb szabálytalanságokon túl, nincsen baj, megvannak az ügyfélpénzek. Sajnos azonban az ilyen történeteknél a kár mindig csak nőni szokott, nem fogyni.
Akik most visszaemlékeznek a Buda-Cashre, hirtelen tudni vélik, hogy mennyi előzmény volt. Elő lehet venni a Norbi Update részvényeit, vagy a brókercég által lelkesen követett BTel sztorijait, utólag sokféle jelet lehet azonosítani. De aki igazán őszinte szeretne lenni magához, annak be kell vallania, „nem tudtuk”. Nem tudta senki, és most mindenki csak kapkodja a fejét.
Ezekben a napokban mindenki síel, mindenki influenzás, könnyű nyerni egy pár napot, vagy akár egy pár hetet. Lehet lapítani. De aztán vissza kell térni az íróasztalokhoz, a monitorokhoz és komolyan szembe kell nézni a nagy kérdéssel: Tudunk még valamit kezdeni a tőkepiacunkkal?
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! |
Utolsó kommentek