Két-három évente körbemegy levelekben vagy a közösségi médiában az a gyűjtés, hogy az amerikai gyártók és forgalmazók mi mindent feltüntetnek termékeiken csak azért, hogy megvédjék magukat a pórul járt, nem megfelelően tájékoztatott vásárlók képviseletére szakosodott, dollármilliókra hajtó ügyvédektől. Azokról a vásárlókról van szó, akik ellentétes instrukció hiányában mikróban szárították a macskájukat, vagy idejekorán haraptak bele a gyorséttermi almáspitébe. Banki termékek esetében nincsenek ilyen körlevelek, minden egyes büntetés teljesen jogos, vagyis az embereknek megvan a joguk ahhoz, hogy tájék legyenek! Vagy mégsem?
Legfrissebb hírek szerint 80 millióra büntette a Versenyhivatal a K&H Bankot, mert MIX nevű termékének megtévesztő volt a hirdetménye. A kifogásolt hirdetésben előnyként tüntették fel ugyanis az egységesített betéti kamatot. Holott ez a fajta termék valójában két termék kombinációja: a pénz egy része banki lekötés, a másik része pedig befektetési alapba megy, ami ilyen-olyan mértékben lehet kockázatos, vagy éppen biztonságos, de garantáltnak éppen nem mondható.
Egy 80 milliós büntetés az azért elég húzós, komoly stikli kell legyen mögötte. Pénzügyi kultúránk színvonalát jól jelzi, hogy a büntetésről beszámoló MTI közlemény is meglehetősen faramucin fogalmaz: „A fogyasztók valamennyi hirdetésben főüzenetként arról kaphattak tájékoztatást, hogy évi 7,80 százalék kamat és EBKM jár a megtakarítás keretében”. Kamat és EBKM is jár a termékhez? Tényleg??? Kicsit olyan, mintha az EBKM az egy plüss medve lenne, ami pluszban jár a banki termékhez, nem pedig egy egységesített mutató, ami a meghirdetett névleges kamatot - az egyéb következmények figyelembevételével - jól összehasonlítható nettó hozammá alakítja.
Ne ítélkezzünk elhamarkodottan, nem az MTI hibája ez, mostanában a bankok a hirdetéseikben tényleg így használják néha, hogy X kamat és EBKM. Ezzel arra utalnak, hogy adott esetben nincs eltérés a kamat és az EBKM között.
Véleményünk szerint ez azonban érthető úgy is, mintha az EBKM az valami plusz dolog lenne a kamaton felül. Hogy ezt a bankok hűvös számításból teszik, vagy csak azért, hogy nyerjenek néhány karaktert, azt mindenki döntse el maga. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a bankok akkor is csak kisebb betűkkel szokták feltüntetni hirdetéseikben az EBKM-et, mikor az valamilyen oknál fogva magasabb a meghirdetett névleges kamatnál. Hogy ilyenkor miért nem az EBKM-mel hivalkodnak? Aki ezt érti, annak két anyja van, ahogy mondani szokás. Viszont ez utal arra, hogy a bankok tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy az emberek az EBKM fogalmáról milyen ismeretekkel bírnak. Jó esetben közepessel…
Pedig az EBKM-et éppen fogyasztóvédelmi okokból találták ki, használata szabályozott. Azzal már nehéz bármit kezdeni, hogy az emberek vajon értik-e. Tudják-e, hogy az EBKM-ben a B betű „betétit” jelent, tehát amikor valaki EBKM-et ír, akkor a betétre gondol? A K&H akkor azért vétett, mert nem igyekezett külön megmagyarázni, hogy a MIX-ben a betéten kívül van egy befektetési alap, vagy egy biztosítás is? Nem. Ugyanis ezeket feltüntette. Akkor miért büntették meg? Nos, azért, mert nem magyarázta meg külön, hogy az EBKM nem vonatkozik a befektetési alapra.
Persze valójában nem is vonatkozhat. De, jelen körülmények között (értsd, a magyarországi pénzügyi ismeretek, illetve a magyar közhangulat mellett) szükséges lett volna túlmagyarázni. Igenis, oda kell írni, hogy az EBKM nem vonatkozik egy nem betéti termékre.
Hasonló analógiával: ha egy autógyár olyan villanyautót hirdet, amiben van egy kis benzinmotor is, és feltünteti az előírt kombinált ciklus benzinfogyasztását – ami igencsak alacsony lesz, lévén hogy egy villanyautóról beszélünk, ami jobbára nem benzint eszik – akkor meg kell bizony büntetni, mert nem írta oda, hogy a villanyért viszont külön fizetni kell. Jogos? Lehet…
Ha tabletet vagy digitális fényképezőgépet mindenki úgy vesz, hogy előtte hónapokon át bújja a teszteket a pixelekről, a processzormagokról, a ramokról, akkor miért lenne reális, hogy valaki egy kis szórólap alapján kötelezi el magát hónapokra avagy évekre egy pénzügyi termék mellett? Vagy akkor mostantól meg fogjuk büntetni az összes olyan telekomos hirdetést, ahol belépőszintű előfizetéseken boldogan spotify-olnak és facebookolnak az emberek, holott mindannyian tudjuk, hogy ilyen mértékű adathasználat mellett három napig sem tart a meghirdetett havi adatforgalmi keret? Jogos? Lehet…
Hol húzódik az a mérték, amennyire még a fogyasztóknak szabad előzetes információk nélkül belevágniuk dolgaik intézésébe? Kell-e gondolni a hirdetőknek minden körülményre? Az „akciók”, a „most kettő áráért hármat kap”, és az „akár már X forinttól!!!” hirdetések világában otthonosan mozgunk, viszont a kamat szó fogalmával nem tudunk megbirkózni?
A K&H honlapján természetesen teljes részletességgel fellelhető az összes tudnivaló a MIX-ről, előnyökkel és kötelezettségekkel együtt. Még az EBKM magyarázatához is van link a fogyasztóvédelem honlapjára irányítva.
80 millió forint lett tehát a büntetés, és mint a GVH az indoklásában megjegyezte, elsősorban a termék hirdetésére költött összeg alapján kalkulált. Hogy a termék valóban volt-e annyira népszerű azt nem tudjuk.
A pénzintézetek nagy problémája egyébként hosszú idő óta, hogy a banki lekötésnél, esetleg az állampapíroknál bonyolultabb termékbe csak nagyon kevesen mernek belevágni, holott sokkal jobb kondícióik vannak, illetve közép és hosszútávra ígéretesebbek. Próbálkoznak terelni az embereket ezek felé, nem igazán megy. Örvendetesen növögetnek ugyan a befektetési alapok állományai, de még mindig nem vagyunk ott, ahol lehetnénk. Pedig ennél szebb kínálati piac nincs: minden környezethez, minden időtávhoz, minden kockázati tűréshatárhoz van ideális befektetési alap. A választék riaszt el sokakat, pedig ennek pont örülni kellene.
Most a K&H megpróbálta azt, hogy egy ismert termék hátán népszerűsítse a kevésbé ismertet. Nem jött be neki, büntetés lett a vége. Vajon kap más is? Felkészül: OTP HozamDuó.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! |
Utolsó kommentek