Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adosság (1) adósság (8) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) bank (48) Bank (1) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) bitcoin (1) Bitcoin (4) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztositó (1) biztosító (3) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) bloomberg (1) Bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) brüsszel (1) Brüsszel (2) BTel (2) buda-cash (2) Buda-Cash (6) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) eu (1) EU (12) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurozóna (1) eurózóna (1) EVA (1) eva (3) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) Fed (2) fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) fidesz (2) Fidesz (1) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) gdp (4) GDP (9) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) Görögország (3) görögország (2) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) Hiteltársulás (1) hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) horvátország (1) Horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) imf (10) IMF (5) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) INA (3) ina (1) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) kata (1) KATA (3) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) kína (1) Kína (5) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztosítás (3) kötelező biztositás (1) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) magyar posta (1) Magyar Posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) matolcsy györgy (1) Matolcsy György (6) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) mnb (8) MNB (5) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) mol (1) MOL (4) Mol (2) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) NHP (2) nhp (1) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) Orbán (1) orbán (1) Orbán 10 pontja (1) orbán viktor (1) Orbán Viktor (2) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) otp (2) OTP (1) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) pszáf (3) PSZÁF (7) pszichológia (1) Putyin (2) Quaestor (1) quaestor (3) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) Spanyolország (1) spanyolország (2) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) SZJA (1) szja (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) takarék (1) Takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) THM (2) thm (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) világbank (1) Világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

hilfe.jpgNe higgye el, hogy immár végénél tart a devizahiteles-mentés című nagy magyar népi játék. Mi lesz például azokkal, akiknek a devizahiteleiket forintosra kellene váltani, de a lecsökkent jövedelmi helyzetük és a megcsappant értékű ingatlanfedezeteik miatt nem tudnak forinthitelt felvenni?

Már nagyon sok minden történt, de még mindig több százezer devizahiteles helyzete van függőben. Sok a kérdés: Kin segítettek, és ki az, akin még nem segített senki? És egyáltalán ki segített a devizahiteleseken? Az állam? A bankok? Vagy senki? Csak éppen ők maguk kénytelenek új helyzeteket kezelni?

A valódi válaszok majd akkor fognak kiderülni, - ha egyáltalán valaha kiderülnek - amikor már közeledünk a végső megoldáshoz, az átváltáshoz. Azt azonban már addig is érdemes felvillantani, hogy a jelen szabályozói környezet alapján még mindig komoly lyukak tátonganak a rendszerben. Megint azoknak a helyzete tisztázott, akik viszonylag rendesen tudták eddig is fizetni a törlesztő részleteiket. Miképpen korábban a végtörlesztés is a kedvező anyagi helyzetben levőkön segített, úgy a csökkentett törlesztők és a forintosítás is őket támogatja. Hiszen ők majd valóban kapnak forinthitelt, ráadásul alacsony kamattal és immár árfolyamkockázat nélkül.

Egyáltalán nem segít azonban a jelen megoldás azokon, akik már régen elsüllyedtek az adósságmocsárban, akik feladták ezt az egészet és lemondóan várják a sorsukat, ahogy azokon sem, akik még küzdenek, de már késedelembe estek. Természetesen nem jelentéktelen dolog az, ha a kezelhetetlen adósság már nem 15 millió, csak 12, vagy, ha az amúgy hosszú hónapok óta nem-fizetett törlesztő nem 200 ezer, hanem csak 150 ezer forint, de valódi megoldást nem kapott ez a réteg.

Annál is inkább, mert – és ez a legnagyobb probléma az új konstellációban – egyáltalán nem törvényszerű, hogy a jelenlegi adósok valóban kapnak új forinthitelt valamelyik banktól. Még kevesen írtak erről, de amennyire az ismertté vált paragrafusokból kiderül, annak, akinek nincsen kimagaslóan nagy devizajövedelme (olyan, amely 14-szer haladja meg az átlagjövedelmet), annak át kell váltania a devizaadósságát. Igen ám, de a bankoknak nincsen hitelezési kötelezettsége, vagyis egyáltalán nem törvényszerű, hogy forinthitelt is nyújtaniuk kell.

Vagyis nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik eddig még fizették a hiteleiket valahogy, de a jövedelmük, vagy a fedezetük nem teszi lehetővé a forinthitel felvételét. Az új hitelhez mindenkinek meg kell felelnie az MNB új szabályainak, de nagyon sok ingatlan a piaci változások miatt már nem ér annyit, hogy elegendő fedezetet nyújtson. Ez egy elég különleges patthelyzet, ma még nem lehet tudni, hogy ezek az ügyfelek mit tehetnek, maradnak a devizahitelben, hirtelen törleszteniük kéne önerőből, vagy valamiképpen mégis forinthitelt kapnak. Arra azonban aligha lehet kötelezni a bankokat, hogy forinthitelt adjanak, vagyis nincsen hitelnyújtási kötelezettség.

A másik nagy kérdés, hogy vége lehet-e a rengeteg jogvitának. Hiszen a Kúria azért kinyitott egy fontos kiskaput, amikor azt mondta, hogy alapvetően a hitelfelvevő kockázata az árfolyamkockázat, kivéve, ha nem volt megfelelő a tájékoztatás. Ez aztán bármi lehet. Ha az ügyintéző azt mondta a hitelfelvevőnek anno (márpedig ilyeneket mondtak), hogy pár ezer forintot kilenghet a törlesztő az árfolyam miatt, akkor megfelelő tájékoztatást adott-e? Különösen annak a fényében, hogy aztán 70-80 százalékkal is megugrottak bizonyos törlesztők. Igaz, arra is lehet mutogatni, hogy a kockázat-feltáró nyilatkozatok elég pontosan fogalmaztak (ráadásul írásban).

Ebből még lehet vita, ahogyan talán abból is, hogy végül is ki fizet ezért az egészért. Kimondva-kimondatlanul volt egy olyan remény, hogy a bankok, az állam és az adósok megosztva vállalják majd a terheket. Csakhogy ez mit jelent? Biztosan volt, aki azt gondolta, hogy ha van még 9 millió forint adóssága, akkor majd 3-at elenged a bank, 3-at átvállal az állam, na jó, 3-at ő is hajlandó visszafizetni. Nem ez történt. De ki fizetett végül? Természetesen mindenki, de természetesen lehetnek viták az arányokon. Nézzük csak!

Fizetett-e a bank? Ha a bankoknál idén 1000 milliárd forintos teher keletkezik a devizahitelesek helyzetének a rendezése miatt, akkor egyfelől elég nehéz azt mondani, hogy ők nem fizettek. Másfelől a polgárok úgy is érezhetik, hogy a bankok valójában nem fizettek, csak visszaadták azt, amiről a független bíróság kimondta, hogy eleve tisztességtelen volt.

Fizetett-e az állam, az adófizetők összessége? Látszólag nem, de azért mindenféle teherkönnyítéseknél, árfolyamgátnál, az állam is vállalt bizonyos terheket. Ráadásul rengeteg a közvetett állami teher. Az is egy nagy költségvetési teher, ha a bankok által fizetett nyereségadóról évekig le kell mondani. Ha az állam kénytelen óriási adókedvezményeket adni (egykulcsos adó, családi adókedvezmény) és még így sem döcög a magyar gazdaság, mert a polgárok a fogyasztás helyett a megemelkedett törlesztőket nyögik. Mindenkinek sokba fáj Magyarországon a devizahitelezés. Az MNB persze most nagyot kaszál a forintosításon: hírek szerint akár 200 milliárd forintot is hozhat a konyhára a korábban erősebb forint mellett beszerzett deviza eladása. 

Fizettek-e a devizahitelesek? Persze, eddig is, ezután is drágán meg fogják fizetni azt, hogy devizahiteleket vettek fel. Van, aki belerokkant a terhekbe, másnak elúszott az ingatlana, a harmadiknak csak semmire nem jutott, csak gürizett, gürizett hogy valahogyan a víz felett maradjon.

Így alakult, mindenki szenved a devizahitelektől és még mindig nincsen vége. Pedig jó lesz már nélkülük.

Upgrade:

Az olvasó reakciók okán alábbit szeretnénk közzétenni.A blogposztunk a végső pontosítások megjelenése előtt született, ugyanakkor az azóta megjelentek ellenére továbbra is igaz, hogy egymásnak ellentmondóak a szabályozások. Ezt egyelőre a bankok nem tudják feloldani, egyszerre vannak arra kötelezve, hogy forintosítsanak és arra is, hogy betartsanak bizonyos MNB-rendeleteket.

A dilemma leegyszerűsítve: a forinthitel hivatalosan mindenkinek “jár", de jogi kérdés lesz, hogy a forintosítást új hitelnek tekintjük vagy a régi megújításának. Ha új hitel, akkor a törvény kötelező ereje ellenére gond a forintosítás az MNB által szabott korlát miatt, illetve amiatt, hogy nincs banki oldalon hitelnyújtási kötelezettség. Ha megújításnak tekintjük, akkor sem tiszta a kép: ugyanis lehet azt mondani, hogy kötelező a konverzió és megmarad az eredeti szerződés, tehát a banknak nem kell új hitelbírálatot lefolytatnia, de ez esetben felmerül továbbra is az, hogy a szerződés érvénytelenség miatt támadható lesz. Azon az alapon, amit a blogbejegyzésben is írtunk (nem megfelelő kockázat feltárása okán). Emiatt nyilvánították egyébként rendszerszinten problémásnak a deviza hiteleket Spanyolországban és Horvátországban. 

Mindenképpen fennáll ugyanakkor a probléma, ha az ügyfél nem fogadja el a forinthitelt és új hitelből szeretne végtörleszteni, illetve, amikor bankot vált az ügyfél. A nem megfelelő felmentvények problémája jogi eljárások tömeges indulását eredményezheti, mivel a felperesek devizahiteleseknek elemi érdeke lehet az időhúzás, például azért mert a végrehajtási moratórium hamarosan lejár.

Egyúttal szeretnénk megköszönni olvasóinknak a folyamatos érdeklődést, és a jobbító szándékú észrevételeket. Munkánk során igyekszünk független, illetve „függő”, (tehát banki) szakemberekkel is konzultálni egy-egy téma feldolgozása előtt. Az, hogy az így kialakuló írásmű esetleg ellentmond egyes sajtóban megjelenő információknak, az lehet a mi hibánk, lehet a sajtóé, következhet az időeltolódásból, illetve abból is, hogy valóban vannak feloldásra váró ellentmondások bizonyos kérdésekben.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


Címkék: devizahitel devizahitelek forintosítása

A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr416934111

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szerintem hitelkiváltásra nem vonatkozik az MNB rendelet a fedezeti követelményekre...
Megkérdezném a szerzőt, hogy ha a devizahitel minden baj forrása, akkor hogy lehet, hogy a forinthitelek között is hasonlóan magas a nemfizetők aránya?
De inkább nem teszem, mert még folytatja posztban előadott demagóg ostobaságokat.
A devizahitel kivaltasara (forinthitellel) nem vonatkozik semmi... azt a banknak kotelezoen kell megtennie, amihez a devizafedezetet az MNB biztositja. Szoval de, mindenkinek atvaltjak forintra csont nelkul, hacsak nem akarja es felel meg a devizahitelben maradas feltetelenek, ami vagy kapcsolatokbol all, tehat eleg ha van olyan devizabevetele, ami nagyobb mint a torleszto reszlet... az eddigi szovegezes sehol nem szol arrol, hogy annak 14szeresnek kellene lennie.Eleg ha nagyobb
Szerintem senki sem arra gondolt, hogy a 9m tartozásból 3-3-3 arányban fizessen az állam, a bank meg az ügyfél, hanem arra, hogy a 166 Ft-on felvett és a jelenlegi 256 Ft-os árfolyam közötti 90Ft-os különbségen 30-30-30 arányban lenne osztozás. Ehhez képest az állam nyer rajta, a banknak semleges, az ügyfél pedig fizeti az egészet.
karbalan +1

borzaszto gyenge szinvonalu ez a poszt.
Meg nem 70-80 szazalekkal ment fel a torleszto, hanem 100-al.

A megosztassal kapcsolatban:
en felvettem 3 M forintot, 8 ev alatt befizettem kb 3 milliot, most meg a toketartozasom 4,2 M, amibol majd lejon valamennyi az elszamoltatosdibol, kisse hurraoptimistan hozzaallva talan lemegy 3,5 milliora, utana meg 13 evig fizetem a forinthitelt, ha maradnanak a jelenlegi konstrukciok, akkor ugy kb meg 5 milliot.
A bank mit bukott? SEMMIT. Nyer rajtam elszamoltatosdival egyutt kb 5,5 milliot, egy eredetileg 3 M hitelen.
Mit fizet az allam? Semmit az eg egy adta vilagon!
Mit fizetek en? 8,5 milliot, 3-ra, vazz.

De a legnagyobb baj az egesszel, s erre persze a poszt nem ter ki, h mi lesz majd akkor, amikor a forintkamat feljebb megy? Mert 10-15-20 eves idotavon, ami meg hatravan ezekbol a hitelekbol, BIZTOS, h feljebb fog menni. Lattunk mar szoci kormany alatt 12% alapkamatot is, nem volt az oly reg.
Na mindenesetre az igazi katasztrofa majd akkor lesz, ha a BUBOR atlepi a 6-7 %-t. Mert akkor a teljes hitelkamat elszall 10 % fele, ami a jelentosen megemelkedett mostani dev hitel torlesztoreszletek tovabbi, masfel-ketszeres emelkedeset vonja majd maga utan.
Nekem az rémlik, hogy ezek a forintosított hitelek kivételt fognak képezni az új szabályok alól. Viszont ha ezt a forintosított hitelt akarja valaki egy másik bank hitelével kiváltani arra már vonatkozni fog az új szabályozás.
Vegyuk eszre, h az MNB nyert a forint gyengulesen (meghozza oriasi mennyisegu penzt..) es az MNB fog nyerni ezen a valtason is, hisz dragabban fogja adni a CHFet EUR-t a bankoknak... szoval az MNB allati nagyot nyert, mig sokan buktak ... a bank meg nem fog csodbe menniu elhihetitek.... Jah es az allamnak nincs penze... az allam penze az emberek penze... tehat ha a kormany SEGIT, akkor azt a te penzedbol teszi...ergo nem kell neki megkoszonni. A forinthitel kivaltas jelenlegi arfolyamon konkretan realizalja a veszteseget, es a bankok oruilhetnek hisz a nyereseguk rogton realizalodik....es mindez 1000 milliardba kerul de joval tobbet nyernek belole
@xunilo: igazad van. csak verhetjük a fejünket a falba, hogy nem mentünk utcára ezzel (sem)
A címben felvetett kérdés marhaság, mindenkiét átváltják.
Viszont csak mellesleg volt olvasható, hogy az árfolyamgát eltörlése miatt az elszámolások után is annak a 186 000 családnak, akik oda beléptek valójában kb. 10%-kal növekedni fog a törlesztő részlete. A pofám leszakad, ahogyan erről kussoltak. Arról beszéltek, hogy a devizahitelesek 90%-ának csökkenni fog. Meg mégis, hogy fog mindez pozitívan hatni a vásárlóerőre?
@Ixos: es a jovedelmi feltetelek sem vonatkoznak?
Mennyire tele van már a faszom ezzel a műhisztivel!

A poszter szerint nyilván az lett volna a jó, ha minden marad a régiben.

Ugye???
A posztolónak a poszt megírása előtt nem ártott volna tájékozódnia, akár csak a neten megjelent hírekből is.
Kötelező átváltani a hiteleket, és ezekre a hitelekre sem a jövedelemkorlát, sem a fedezeti korlátok nem vonatkoznak, ha ki akarja váltani valaki egy másik bank hitelével.
Az más kérdés, hogy ma már nem megy a raiffeisenes "papapapaázás", szóval a magas hitel/fedezet aránnyal, alacsony jövedelemmel rendelkező adósok nem fognak más bankoktól jobb ajánlatot kapni, mint a meglévőnél, amelyik a régi svájci frank hitelük kamatát ajánlja majd fel.
@karbalán: Az árfolyamkockázatot az ügyfél vállalta az alacsonyabb kamatért cserébe. Az sazerintem jogos. Az volt nagy szemétség, hogy a csökkenő svájci kamatok elelnére nálunk növetlék azokat.
Szóval túlzás lenne az árfolyamkockázatot a bankok és az állam nyakába varrni.
@xunilo: "Nyer rajtam elszamoltatosdival egyutt kb 5,5 milliot, egy eredetileg 3 M hitelen."
Tegyük fel, hogy van egy svájci nagynéném. Szükségemm volt 1,4 millió Ft-ra. Megállapodtunk, hogy kölcsönad nekem 10000 CHF-t, amelyet majd havonta 100-zal fogok törleszteni száz hónapon keresztü. Rokon, jófej, nem kér kamatot. Tehát nekem 100CHF lesz a törlesztésem. Hol és hogyan váltom át, az én bajom, de Neki CHF-ban kell a pénz. A futamidő közepén az eredeti 140 Ft-ról 250 Ft-ra nő a CHF árfolyama. Mit nyert a nagynéném az ügyleten?

A bakok nem az árfolyamon nyertek, hanem az egekbe vágott, egyoldalúan módosított kamatokon.
@csárlszbrunzol: Az állam százmilliárdokat nyer a devizahitelek forintosításán. Ha korrekt akart volna lenni, akkor azt mondja, hogy a megadott árfolyamhoz képest ad mondjuk 10% kedvezményt, így nem nyer és nem is veszít semmit. E mellé még azt is megtehette volna, hogy megmondja a bankoknak: mi adunk 10%-ot, adjatok ti is 10%-ot. (Ilyet kérni persze nincsen joga, de szép gesztus lett volna.) Politikai szempontból is megérte volna, mert sok Fidesz szavazónak keserű pirula a piaci árfolyam, ami miatt kiábrándulhatnak a pártból. Az elfogadott jogszabályok alapján egy devizahiteles sem fogja azt érezni, hogy segített rajta a kormány, egy 20%-os csökkentéssel pedig ezt éreznék. Hosszú távon gazdaságilag is kifizetődő lenne, ha kevesebben mennének csődbe, ill. több lenne a háztartások elkölthető pénze.
@32FNewYork: nekünk is nöni fog 10%al a törlesztönk a számitások szerint.
Mi leszünk a ritka kivételek egyike...
@karbalán: Az a gond, hogy az állam mi vagyunk. Te, én, mindenki ebben az országban. Szóval ha már összeadózzuk, -járulékozzuk az állam erőforrásait, akkor azzal mi nyerünk. Elvileg! (Nem, ne menjünk most bele abba a vitába, hogy mit csinál az állam azzal a pénzzel! Teljesen más vita és nem csak a devizahiteles dolog érintett abban.). Az is más kérdés, hogy pontosan mennyit nyer, de a "százmilliárdokat" igen csak általánosító, sőt, sugallmazó.
Szóval igen, hozhatott volna ilyen _gesztust_, meg másfélét is. De nem hozott. Ha adott volna ajándékot (nem lett volna az, ezt is ki kell valakinek köhögnie), akkor annak örülni kell (devizahitelesként), ha meg nem, akkor ennyi. Elvárni nem szabad. Már szerintem.
Másrészt pedig az átlagos devizahiteles eléggé nem értette a dolgokat anno és egy jó részük most sem. Szóval van egy olyan gyanúm, hogy elég sok mindent nem _éreznek_.
Ha viszont a kormány most hangoztatott retorikáját nézzük, akkor ők nem is akartak _adni_ semmit, csak igazságot szolgáltatni. De nem az adófizetők bőrén. Tehát a bankokkal most visszajátszatják azt, amit a rohadék egyoldalú kamatemelésekkel kivettek a lakosság zsebéből. Az árfolyamkockázat az ítélet szerint rendben van. Nem mellesleg szerintem is. És hogy értsd: nekem is van devizahitelem.
Abban egyetértünk, hogy ezek a pénzek nagyon hiányoznak a gazdaságból.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Azért ennél a blognál nagyon ritkán tapasztalni tárgyi tévedést, itt is inkább tartok attól, hogy valós problémát feszegetnek. Gondolom a törvényi szabályozás kicsit részletesebb, és annak jogi értelmezése kicsit bonyolultabb is lehet annál, semmint hogy azt két netes cikk alapján a kommentelők gordiuszi csomóként átvágnák. Egy dolog az INdex, másik dolog az MNB és (az MNB-be oltott) PSZÁF.
@Legvidámabb Balfasz:

A törvényjavaslat szövege elérhető, a posztoló igazán belinkelhetné vagy idézhetné azt a részét, amelyből levonta a posztban írt következtetést.
@csárlszbrunzol: A forintosítási árfolyam közlése után jelentek meg cikkek, melyekben az szerepelt, hogy a MNB 290 Ft körüli átlagáron vette meg azt az Eurót, amit 309 Ft-ért ad tovább a bankoknak, és ezen kb. 150 milliárd forintot nyer. Azzal tehát, hogy nem 290 Ft-ért adja a devizahiteleseknek, konkrétan rajtuk nyerészkedik. Nem gondolom helyesnek, hogy egy amúgy elég rossz anyagi helyzetben lévő réteget sarcoljon az állam. Tavaly 200 milliárd forint volt az MNB nyeresége, amit szintén árfolyamváltozásból nyert. Mivel érdemben nem változott a devizatartalék, ez a nyereség úgy képződhetett, hogy eladtak olcsóbban vett devizát, majd visszavásárolták kb. ugyanannyiért. Ha ezt is hozzászámoljuk, akkor nem is 290 Ft-nak, hanem jóval kevesebbnek kellene számolnunk azt az összeget, amennyiért az MNB a devizahiteleseknek 309-ért adott Eurót vette, azaz indokolt több száz milliárdról beszélni.
Átváltják a hiteleket aztán elszáll a forint és egy újabb tömeges szopatás lesz.
@csárlszbrunzol:
majdnem igazad van.
De hadd korrigaljam a peldadat.
nagyneni nem ad nekem frankot, o nekem forintot ad (a bank igy tett!).
Nagyneni (=bank) gazdag, szoval neki nem hianyzik a 10 ezer frank (= a bankok par het alatt lezartak a devizaopciot az ugylet mogott, hasonlo arfolyamon, mint amin folyositottak)

Utana nagyneninek frankban kell torlesztenem, ugy, h o semmi kockazatot nem vallalt, es soha nem adott nekem frankot...
Amugy pedig a torlesztoreszlet valoban a POFATLAN kamatemelesektol (amikor a svajci alapkamat NULLA lett, az en derek bankom emelt vagy 2%-t az addig is relative magas 6-7% felett) IS szallt el, de a legjobban fajo pont, a durvan elszallt toketartozas az arfolyam eredmenye.
@32FNewYork: "Viszont csak mellesleg volt olvasható, hogy az árfolyamgát eltörlése miatt az elszámolások után is annak a 186 000 családnak, akik oda beléptek valójában kb. 10%-kal növekedni fog a törlesztő részlete. A pofám leszakad, ahogyan erről kussoltak. "

Azert nem egeszen. Az arfolyamgat egy idozitett bomba, ezt minden ertelmes ember felfoghatta. Ezert is nem leptem bele.
Ui a kulonbozet nem tunik el, csak HALMOZODIK. Ez azt jelenti, h kaptak par ev haladekot, amig kisebb a torleszto, de utana a jelenlegi torleszto PLUSZ a felhalmozott toke hitelle alakitva a sarc.
Ez gyakorlatilag egyfajta kedvezmenyes fogyasztasi hitel volt, ezzel a kormany nyert par evet, a sz*rt ujra a szonyeg ala soporve.
A keplet most annyiban valtozik, h a jelenlegi, alaphitel utani torleszto csokken az elszamoltatas miatt, de ehhez hozzajon az uj (felhalmozodott kulonbozet kifizetesere szolgalo) hitel torlesztoje, s igen, en is azt vizionalom, h osszessegeben magasabb lesz a teher, mint most.
DE! Ettol meg ez a kor is visszakapja azt a penzt, amit a bankelszamoltatas miatt MINDEN devizahiteles visszakap. Csak ok kozben felvettek meg egy hitelt... S tudtak, elmondtak nekik! S ha nem gondolkoztak, igy jartak.
@karbalán: "A forintosítási árfolyam közlése után jelentek meg cikkek, melyekben az szerepelt, hogy a MNB 290 Ft körüli átlagáron vette meg azt az Eurót, amit 309 Ft-ért ad tovább a bankoknak, és ezen kb. 150 milliárd forintot nyer. Azzal tehát, hogy nem 290 Ft-ért adja a devizahiteleseknek, konkrétan rajtuk nyerészkedik. "

Hm, ha az MNB nem adna a bankoknak most el ezt a devizat erre a celra, hanem csak ugy, atvaltana, hiszen jo uzlet, arfolyamnyereseget realizalhat, akkor kin nyereszkedne?
Mert szvsz igy sem a dev hiteleseken nyereszkedik, csak nem kapnak ezaltal konnyitest.
Felfoghatjuk ugy, h az allam plusz bevetelhez jut, egy olyan ugyletbol, aminek SEMMI kOZE nincs a devizahitelekhez, s azt mas celra forditja.
Mondjuk arra, h a cimbik kilophassak, de ez mas kerdes...
@xunilo: Az árfolyamgát szerintem eddig jó üzlet volt, mert pl. 15 év hátralévő törlesztési idő esetén a kedvezményes és tényleges árfolyam közötti különbség kétharmadát elengedték, csak a harmada került új hitelként összegyűjtésre, az is viszonylag kedvező kamattal. Ha valaki a havi törlesztő csökkenésének felét félretette, akkor fedezni tudja belőle az új kölcsönt. A forintosítás után viszont már semmit sem engednek el, így tényleg nem éri meg az "árfolyamgátban" maradni.
@xunilo: Szerintem nem lehet eltekinteni attól, hogy az állam ill. az MNB kötelezi a devizahiteleseket arra, hogy tőle az általa meghatározott árfolyamon megvásároljanak 8 milliárd euró összegű devizát, nem pedig csak úgy, piaci körülmények között átváltja, amire esetleg csak erősebb forintárfolyam mellett lenne módja. Azt se feledjük, hogy a gyenge forintárfolyam nem véletlenül alakult ki. A forint gyengítésével elért MNB nyereség egyúttal mindenkinek veszteség, akinek forint megtakarítása vagy deviza tartozása van, és nyereség, akinek deviza megtakarítása vagy forint tartozása van.
@karbalán: Leírtam azt, amit gondolok a dologról, egyebet nme tudok hozzátenni. Szemmel láthatóan nem győztük meg egymást.
@xunilo: "De hadd korrigaljam a peldadat."
Csak nyugodtan. Ha nem baj, nem válaszolok rá.
@karbalán: Tényleg?
Ez nekem akkor jó.
Forinthitelem van.
@polyvinyl:
A poszter szerint nyilván az lett volna a jó, ha minden marad a régiben.

Ugye???
Válasz erre;

Maradhatott volna.A java már csődbe ment, a Rogán gyereket pedig egyáltalán nem kellene mentegetni sehonnan!
Akik eddig tudták fizetni, azok eztán is fogják tudni fizetni forintosítás nélkül is.Akik nem tudták, azokkal már úgy is szerződést bontottak a bankok.
@Diorella Queen:

A Rogán gyerekeket már a 180 forintos végtörlesztéskor "megmentették".

"Akik eddig tudták fizetni, azok eztán is fogják tudni fizetni forintosítás nélkül is"

Ebben mitől vagy olyan biztos? Főleg annak tudatában, hogy a kormány ezután alaposan hagyni fogja elszállni a forint árfolyamát.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása