Fontos, alapvetően nagyon pozitív hatású, de azért összetett hír jelent meg a sajtóban, amit annak rendje és módja szerint sokan azonnal félre is értettek! A bejelentés így szólt: a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schauble elmondta, hogy a következő teljes költségvetési évben, vagyis 2015-ben Németország új nettó adósságfelvétel nélkül szeretne gazdálkodni. A rossz fordítás, vagy a nem megfelelő szakismeret miatt sokan ezt úgy értették, hogy Németország 2015-ben nem bocsát ki államkötvényeket.

Nos, nem pontosan erről van szó. A tartalom pontosan: Németország csak a lejáró kötvényei helyett bocsát ki újakat, vagyis pont annyi új német államkötvény kerül a piacra, mint amennyi kifut. Az államháztartás egyenlege nulla lesz, vagyis maga a német állam működtetése nem követel meg olyan új kibocsátásokat, amelyek fedeznék a hiányt. A befektetési piac szempontjából ez egy nagyon fontos hír.

A stop ugyanis nagymértékben segíthet más piaci szegmenseket! Ha nem nő a német állampapír kínálat, de a német megtakarítók vagyona 2-300 milliárd euróval gyarapszik, akkor a magának helyet kereső eurómilliárdok mehetnek az ingatlanpiacra, a reálgazdaságba, a részvénypiacokra. Vagy mehetnek a német bankokba, mint betét, de mivel a német bankok eddig is csúcsra járatva hitelezték a német cégeket, ezért a német bankok majd elkezdenek külföldi vállalatokat hitelezni (persze mi ebből kimaradunk, mert a BLB német bank éppen elmegy tőlünk, a többi nagybank, a Commerzbank és a Deutsche Bank pedig eddig is speciális logikával és nagy, illetve német ügyfelekkel dolgoztak).

A németek nagyon spórolósak, ők Európa japánjai. Rendkívül sok megtakarításuk keletkezik, ha ezek nem a német kötvénypiacon keresnek befektetési lehetőséget, azzal mindenki más csak nyerhet. Ahogy azzal is, ha más befektetők is alternatívát keresnek majd a „bundoknak”. Hiszen hasonlóképpen a német állampolgárokhoz, azok az országok, amelyek rendelkeznek euró- devizatartalékokkal, ők sem tudnak már elég német kötvényt venni, még annak is örülnek, ha a lejáró német kötvényeiket meg tudják újítani. Az így vázolt környezet egyértelmű hozadéka, hogy a német kötvénypiac és minden vele azonos értékű eszköz tartósan alacsony kamatszinten marad.

Megdöbbentő, de igaz: a világ összes kötvényének a fele ma egy százaléknál alacsonyabb kamat mellett cserél gazdát. Ki az a hülye, aki 1 százaléknál is alacsonyabb kamatért kockáztatja a pénzét azzal, hogy kölcsönadja? Az, aki jó adósnak tud kölcsönadni. Az amerikai, a német, vagy a japán államnak – semmi kockázat és szinte semmi hozam. Ez eddig is így volt, de olyan, hogy ne legyen német nettó kötvénykibocsátás 1969 óta nem volt – ezt minden lap megírta. De az is nagyon régen volt, és a legújabbkorban is csak 2012 óta, hogy sokan még fizetnek is azért, hogy a német államnál legyen a pénzük, vagyis vannak olyan középtávú aukciók, ahol a kialakult hozam negatív. „Add kölcsön a pénzedet nekem 3 évre és a végén a 100 euródból 99-et még vissza is adok!” - nem éppen egy bombaajánlat, de ez ma sokaknak elfogadható.

Kiszorítási hatás – ez a kifejezés minden gazdaság-politikus réme. Azt jelenti, hogy az állam csak olyan magas kamatok mellett finanszírozható, hogy mindenki az államnak adja a pénzét, senki nem indít beruházási projektet, nem vesz részvényt, nem épít házikót. Reálgazdasági szempontból a német kiszorítási hatás nullára csökkenése a legfontosabb hír, mert jövőre a német államháztartás finanszírozása nem követel meg reálgazdasági áldozatokat, kint maradhat a pénz a gazdaságban.

Napi 900 hír! Az összes online gazdasági portál hírei és videói egyetlen helyen.  

Európa élénkítésre vár, itt még nincsen pénzpumpa, quantitative easing, itt a klasszikus élénkítés, vagyis az alacsony kamatszint segíthet. A nemzetgazdaságok ugyanakkor ma már nem zártak, különösen nem Németországban. A német megtakarítók pénze más országokban is lecsapódhat. Ezek globális folyamatok, mehetnek a befektetők más eurós országokba is, mehet a pénz például a feltörekvő Európába, akár még hozzánk is, ha valaki itt lát befektetési lehetőséget, de főleg Spanyolországba, Olaszországba, Portugáliába.

A német út nagyon más, mint a magyar. Mi élénkítünk, közpénzből veszünk bankot, amelyik majd hitelez, közpénzből  indítunk növekedési hitelprogramot, mindenfélét. A németek másképp látják a világot, szerintük az segít, ha az állam békén hagy, ha az állam nem szorít ki, ha a gazdaságban hagyja a pénzt. Ez tényleg nagyon más logika, mint a magyar unortodoxia, ez maga az ortodoxia, a klasszikus iskola. Az pedig majd elválik, mint az a bizonyos anyag a májtól, hogy melyik lesz középtávon a célravezetőbb. Mostanában ugyanis nem mindig a klasszikus tézisek igazolódnak. Elég, ha a befektető a szeptember 9-i eseményeket nézi.

Majd jöjjön a slusszpoén. A német hírre csökkennie kellett volna mindenütt a hozamoknak, ám épp ellenkezőleg történt. Nagy valószínűséggel véletlen egybeesésről van szó. A német pénzügyminiszteri bejelentéssel egy időben napvilágot látott egy amerikai tanulmány is, amely szerint a piacok túlságosan elbizakodottak, félreértik a FED politikáját, és ha nem vigyáznak, elalhatnak, mert hamarabb is elindulhat az amerikai kamatemelési ciklus, mint azt várnák. Nos, a következmények nem maradtak el, szakadtak a feltörekvő állampapírpiacok, szakadtak az emerging marketek devizái. A forint is mélypontra zuhant, de még relatíve jól teljesített, a török líra, vagy a dél-afrikai rand rémesebben szerepelt.

Izgalmas hetek jönnek, az európai kamatok a mélyben, a németek most azzal is segítettek, hogy tartósan alacsony hozamszintet vizionáltak. ha most sem indul el az európai növekedés, akkor előbb-utóbb jön egy hangos reccs! Hiszen a pozitív megközelítés mellett természetesen a hír árnyoldala is igaz. Vagyis egyre nehezebb lesz nyugodt megtakarítási vizekre menekülni. Miközben világszerte alig látni már olyan befektetési instrumentumot, amely kockázatmentes, de hozamot is hoz, tovább szűkül ez a világ. Ahogy anno Kalapács Józsi, a Pokolgép együttes frontembere énekelte: „A farmerom szűk lett, hová meneküljek?”

Címkék: németország befektetés államkötvény