Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adosság (1) adósság (8) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) bank (48) Bank (1) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) bitcoin (1) Bitcoin (4) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztositó (1) biztosító (3) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) Bloomberg (1) bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) Brüsszel (2) brüsszel (1) BTel (2) buda-cash (2) Buda-Cash (6) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) eu (1) EU (12) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurózóna (1) eurozóna (1) eva (3) EVA (1) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) fed (2) Fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) fidesz (2) Fidesz (1) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) GDP (9) gdp (4) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) Görögország (3) görögország (2) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) hiteltársulás (1) Hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) Horvátország (1) horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) imf (10) IMF (5) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) INA (3) ina (1) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) KATA (3) kata (1) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) kína (1) Kína (5) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztosítás (3) kötelező biztositás (1) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) Magyar Posta (1) magyar posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) matolcsy györgy (1) Matolcsy György (6) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) mnb (8) MNB (5) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) MOL (4) mol (1) Mol (2) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) NHP (2) nhp (1) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) Orbán (1) orbán (1) Orbán 10 pontja (1) Orbán Viktor (2) orbán viktor (1) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) OTP (1) otp (2) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) pszáf (3) PSZÁF (7) pszichológia (1) Putyin (2) Quaestor (1) quaestor (3) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) Spanyolország (1) spanyolország (2) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) szja (1) SZJA (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) takarék (1) Takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) thm (2) THM (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) világbank (1) Világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

google glass.jpgElőrehaladottabb korban lévő olvasóink emlékezhetnek a kabaré jelenetre, mikor Márkus László rommá szed egy fotelt, mert nem érti, hogy miért olyan drága. A vicces szám valósággá vált: egyre másra jelennek meg azok a cikkek, amik a Google Glass előállítási költségeit vetik össze a fogyasztói végárral, és arra a következtetésre jutnak, hogy ez bizony tízszeres különbség. Hallatlan! Botrány! Botrány, hogy tényleg ennyire tudatlanok vagyunk. 

 

Persze a realistább szerzők hozzáteszik a dirib-darabra szedett Google Glass árán kesergőknek, hogy a brutális különbséget magyarázza azért a kutatási költség – persze azért még így is túl drága!

Pedig nem kell a Videoton elnökének lenni, hogy az ember az anyagköltségen és az összeszerelés árán túl is tisztában legyen potenciális kiadásokkal.

Természetesen rögtön ott van az alapkutatás, a termék kifejlesztése. Még ha projektalapon tekintenek is erre, és be tudják határolni, hogy mennyi mérnök, mennyi munkaórát ölt bele a konkrét termék kifejlesztésébe, és eközben mennyit költöttek prototípusra, rezsire, meg négy évszak pizzára, akkor is messze vagyunk az erre a termékre rávetíthető K+F kiadásoktól. Hiszen minden egyes elhibázott, és boltokba sosem kerülő termék fejlesztésének költségeiből ugyanúgy rakódik valamennyi egy sikeres termékre. A kutatói infrastruktúra fenntartása, a kiművelt emberfők levadászásának HR költségei, a kiváló munkaszerződéseiket garantáló jogi osztály óradíja, mind-mind benne van egy ilyen műremekben.

Ha már a jogi osztálynál tartunk, egy-egy ilyen termékhez több tucat szabadalom csatlakozhat, ezek pedig akár saját fejlesztések, akár vásárolt licenszek, embertelen mennyiségű adminisztrációval járnak együtt. És eközben ne felejtsük el tényleg azokat a patenteket sem, amikre pénzt áldoz a vállalat, és nem maga fejleszti.

Közben el is jutottunk azokhoz a dolgozókhoz, akik talán életükben nem fogják meg egyszer sem az adott terméket, de munkájukkal hozzájárulnak annak megtermeléséhez: irodisták, fehér- és kékgallérosok, sofőrök, recepciósok, mindenki benne van ebben valamennyire.

Aztán persze a termékhez kell csomagolás is, azt is meg kell terveznie valakinek vonzóra, strapabíróra. El kell juttatni a készleteket A-ból B-be és C-be, D-be, Z-be. Mindenhol boltok vannak, ott is világítanak, ott is dolgoznak emberek.

A cég fenntart ügyfélszolgálatot, szervizt, garanciát biztosít, több nyelven elmondhatjuk, ha panaszunk van. Ez is benne van az árban, nem csak szívességből teszik meg nekünk.

Költenek sales-re, marketingre, mindenféle promócióra meg reklámra. A grafikustól az ügynökségen át a médiavásárlóig és az újságírók pogácsájáig, a bevezető partin fellépő félrecsapott sapkás DJ-ig mindenkit a vásárló fizet. Ahogy a mindenféle vámot és adót is, hol kicsit, hol nagyot.

Ez lenne akkor a magyarázat a magas árra? „Olcsóbban nem lehet kihozni?” A válasz az, hogy de igen ki lehet. És nem, nem emiatt ilyen magas az ára. Ugyanis nem a fentebb felsorolt tételek összessége miatt kerül ennyibe. Hanem mert ennyiért van rá olyan mértékű fizetni is képes kereslet, ami jelenleg a legjobb profitot biztosítja. Ha drágább lenne, akkor kevesebben vennék, pont annyival, hogy az összbevétel és az összkiadás különbsége elmaradna a jelen helyzettől. Ha meg olcsóbb, akkor is. Most így a pont jó. Nem hülyék ülnek ott, nem most kezdték. Persze hónapok elteltével fog lejjebb menni, az éppen akkori optimális árhoz. Aztán ha nagyon bejön a dolog – és bebizonyosodik, hogy nem voltak alaptalanok a bizakodó becslések – akkor még drágulhat is, ehhez annyi is elég, hogy minimálisan bővítenek a specifikáción, és máris Google Glass 2 néven futhat majdnem ugyanaz, csak drágábban. Legyenek erősek: a központban talán már most vannak tervek, hogy mikorra essen ez a nap.

Mit tehetünk ez ellen? Egyfelől alaposan elgondolkozhatunk, hogy rászorulunk-e erre a termékre, vagy túléljük a hiányát. Ha arra jutunk, hogy életünk értéktelenebb lenne Glass nélkül, akkor még mindig lehetünk türelemmel, és megvehetjük olcsóbban a boltból, esetleg használtan a csalódottaktól. Vagy meglovagolhatjuk a fogyasztói társadalom, a kapitalizmus hullámait, arbitrálva kiadásainkat és potenciális bevételeinket: ha ugyanis ugyanolyan értékben veszünk Glasst és Google részvényt, akkor könnyen lehet, hogy hosszabb távon visszahozza a részvény árfolyama a termék árát. Sőt, gondolkodjunk nagyobb léptékekben: ha minden olyan termékkategóriából, amiből életünk folyamán fogyasztunk, veszünk részvényeket, akkor könnyen lehet, hogy boldog nyugdíjaskor köszönt ránk. Lesznek persze elértéktelenedő részvények, és az is igaz, hogy nem szabad csak részvényekbe fektetni, legyenek kötvényeink is. Mindenesetre aki így gondolkozik, az boldogabb nyugdíjas lehet, mint aki minden pénzét elkölti. Gondoljunk csak bele: a német nyugdíjasok ritkán panaszkodnak az elharapózó rezsire. Ugyanis jó eséllyel éppen ezek a „nyerészkedő multik” biztosítják nekik a tisztes öregkort. Ezzel szemben mi mit csináltunk? Eltapsoltuk a nyugdíjvagyont, megharcoltuk a rezsicsökkentést… de mi lesz jövőre, vagy azután?

A kis elmélkedő kitérő után kanyarodjunk vissza ismét a technológiai verseny célegyenesébe. Nem csoda, hogy a méretgazdaságosság miatt olyan távol-keleti gyártóknál készülnek a termékek, akik több mindenkinek végeznek bérgyártást, és kordában tartják az árakat és a szakszervezetet. Itt az árversenynek köszönhetően megfeszített munkakörülmények vannak, ami miatt nem kevés közvetett vád éri a megrendelő nyugati cégeket! A know-how mellett a kizsákmányolást is exportálják ezek a cégek, félreértés ne essék.

Ebből nekünk magyaroknak a megszívlelendő tanulság az, hogy nem a konkrét összeszerelés és nem a dobozba rakás hozza az igazi profitot, hanem a fejlesztés, a kereskedelem, a marketing. Nem egy fröccsöntő üzem, egy nyomtatott áramkör-készítő, vagy egy óriás bányagép tesz hatalmassá egy várost, hanem az, ha egy ilyen cég főhadiszállása telepszik meg valahol, ahol kényelmes fotelekből, íróasztal mögül, csupán szellemi és nem fizikai munkával irányítják emberek ezeket a folyamatokat. És akkor a 300 dolláros Google Glassból nem 10 százalék landolhat nálunk, hanem 90.

Persze minden ország valahol így kezdte: először bedolgozott, csak összeszerelt, beszállított. Aztán rábíztak komolyabb melókat is. Odaköltöztették a fejlesztő központot, a többnyelvű ügyfélszolgálatot, a régiós főhadiszállást. Az ügyesebbek eközben a hazai vállalatokat is támogatták, és igyekeztek betolni őket a világ vérkeringésébe. Mindenki megvívja a maga csatáját, hogy kizsákmányolt legyen, vagy kizsákmányoló. Ki okosan, ki pedig kelekótyán. Magyarország is volt már minden: pannon pumától a kelet kapuján át Közép-Európa Luxemburgjáig minden. Hogy eközben jutottunk-e előrébb, vagy sem, arról végtelen sok vitát lehetne folytatni. Mi, a magunk részéről szeretnénk abban bízni, hogy a magyar közép- és felsőoktatásból kikerülő embereknek van azért némi fogalma arról, hogy ha egy 300 dolláros termékben 10 százalék az anyagköltség, akkor a többi nem hájas szivarozó kapitalisták zsebében landol, és emiatt senkinek sem nyílik ki indokolatlanul a bicska a zsebében. 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


Címkék: google glass

A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr446197100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jo cikk, bar abban nem vagyok biztos, hogy pont a glass arat a max. profithoz lovik be (szvsz itt tobbet szamit a hosszutavu strategia, pl. hogy fejlesztoket szerezzenek a platformhoz).
Érdekes, hogy a költségek közt nem említitek a tőkeköltséget. Minden cégnél létezik valami kockázatfüggő elvárt megtérülés a befektetett tőkére, egy ilyen szűz terepen mint a GG, a kockázat magas, a projekt tőkeköltsége is elég magasra lehet előírva az előszérián. Biztos lehet benne mindenki, hogy a margin jelentős része igenis a szivarozó hájas kapitalisták zsebében landol, bár egyik google alapító kapitalista sem szivarozik, és nem is túl hájas, de az a fejenként kb. 30 milliárd dollárt érő tulajdonrészük a googleben nem a ráfizetéses projektekkel jött össze.

"Ebből nekünk magyaroknak a megszívlelendő tanulság az, hogy nem a konkrét összeszerelés és nem a dobozba rakás hozza az igazi profitot, hanem a fejlesztés, a kereskedelem, a marketing."

A profitot az képesség hozza, amiben az adott cég le tudja nyomni a versenytársakat, a mértéke pedig alapvetően verseny függvénye. Ha egy cégnél a többieknél hatékony termelés (költség diktáló), vagy az iszonyat belépési küszöbbel bíró gyártástechnológia a forrása, akkor az. Az intel, samsung is ragaszkodnak a gyáraikhoz, a fizikai termeléshez... a google sem adja ki bérmunkába a számítóközpontjainak (kb. gyárainak) üzemeltetését.
További opció, hogy a szűkebb körnek szánt prémiumtermékek árában annak a szándéka is megjelenik, hogy minden proli ne tudja megvenni magának. Nem tudom, a Glass-nál van-e ilyen szándék, de el tudom képzelni, hogy igen, már csak a hype fokozása miatt is.
"Ebből nekünk magyaroknak a megszívlelendő tanulság az, hogy nem a konkrét összeszerelés és nem a dobozba rakás hozza az igazi profitot, hanem a fejlesztés, a kereskedelem, a marketing. Nem egy fröccsöntő üzem, egy nyomtatott áramkör-készítő, vagy egy óriás bányagép tesz hatalmassá egy várost, hanem az, ha egy ilyen cég főhadiszállása telepszik meg valahol, ahol kényelmes fotelekből, íróasztal mögül, csupán szellemi és nem fizikai munkával irányítják emberek ezeket a folyamatokat. És akkor a 300 dolláros Google Glassból nem 10 százalék landolhat nálunk, hanem 90."

Ez egy buta pénzügyes, hibás felsőbbrendűségi hozzáállás.
A gyártás és a fehérgalléros munkakörök nem léteznek egymás nélkül, mindkettőre szükség van.
Egyrészt amire gondolsz, az nem a profit, hanem a bevétel. A profit nem a fejlesztésé, a marketingé és a kereskedelemé lesz, hanem a tulajdonosé. Tehát először is célszerű tulajdonosnak lenni.
Másrészt például a kereskedelem önmagában nem hoz fellendülést. Ha Kínában vagy Németországban gyártanak valamit, és van egy itteni disztribútor, amely belföldön forgalmazza a terméket, abból nem keletkezik társadalmi vagyon, csak a meglevő vagyonka átcsoporttosítása történik a vásárlótól a kereskedőhöz.
Harmadrészt a technikusok nem lennének képesek irodai munkára, az irodisták meg képtelenek becsavarni rendesen egy csavart. Úgyhogy nem lehet azt mondani, hogy csak az egyikre van szükség, mert akkor nagy tömegeknek nem lenne munkája, vagy utálná azt.
Németország gazdaságilag azért sikeres, mert ott a tevékenységek teljes skálája koncentrálódik a tulajdonosi körrel együtt.
Kicsi off, de azért leírom, hogy nekem az ilyen árakon való felháborodás csimborasszója, hogy "Olyan drága a vonat, hogy 2 embernek már olcsóbb autóval menni" vagy "A BKV bérlet árából majdnem megtankolom havonta a kocsit!"
Mivel itt értő közönséget látok, nem kezdem el fejtegetni, hogy mekkora ostobaság mindkettő. Ezzel együtt megdöbbentő, hogy a választásra jogosult állampolgárok mekkora része van szentül meggyőződve a fenti kijelentések igazáról.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása