Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adosság (1) adósság (8) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) Bank (1) bank (48) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) Bitcoin (4) bitcoin (1) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztosító (3) biztositó (1) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) Bloomberg (1) bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) Brüsszel (2) brüsszel (1) BTel (2) buda-cash (2) Buda-Cash (6) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) eu (1) EU (12) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurozóna (1) eurózóna (1) EVA (1) eva (3) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) fed (2) Fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) Fidesz (1) fidesz (2) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) gdp (4) GDP (9) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) Görögország (3) görögország (2) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) Hiteltársulás (1) hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) Horvátország (1) horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) IMF (5) imf (10) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) INA (3) ina (1) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) KATA (3) kata (1) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) kína (1) Kína (5) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztositás (1) kötelező biztosítás (3) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) Magyar Posta (1) magyar posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) Matolcsy György (6) matolcsy györgy (1) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) MNB (5) mnb (8) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) Mol (2) mol (1) MOL (4) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) NHP (2) nhp (1) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) orbán (1) Orbán (1) Orbán 10 pontja (1) Orbán Viktor (2) orbán viktor (1) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) OTP (1) otp (2) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) PSZÁF (7) pszáf (3) pszichológia (1) Putyin (2) quaestor (3) Quaestor (1) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) Spanyolország (1) spanyolország (2) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) szja (1) SZJA (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) Takarék (1) takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) thm (2) THM (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) világbank (1) Világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

A bankok igazi bűnei

2014.05.05. 12:35

bankok.jpgÉvek óta, nap mint nap hallhatjuk a bankok elleni vádakat. Ezek jelentős része álszent, szakmaiatlan, szubjektív értékítéleten alapul, és nem az a céljuk hogy az ügyfelek pénzét megvédjék, hanem inkább az, hogy politikai tőkét kovácsoljanak belőlük. Eközben akadnak olyan valós banki praktikák, amikről nagyon kevés szó esik, vélhetőleg azért, mert kevesen értenek a dologhoz. Ezek közül szemezgetünk ebben a posztban.

A devizahitelezés kapcsán az elmúlt években rengeteg rosszat hallhattunk a bankokról, a pénzügyi szolgáltatókról. Sokan tették őket felelőssé a rossz tájékoztatásért, az árfolyam-változások miatt megnövekedett törlesztő-részletekért. A pénzügyileg tájékozatlanabb emberek számára az is hitelesnek tűnő vád volt, hogy a kölcsönök mögött nem volt svájci frank, illetve a bankok nyertek a devizaárfolyamok elmozdulásán. Szintén a hozzáértés hiányát jelezte leginkább, amikor egy-egy szakember arról beszélt, hogy a lejárati különbözőség volt a bankok bűne, vagyis az, hogy a bankok rövid forrásokból hiteleztek hosszú távra. Ez valójában nem hiba, hanem ez a bankok alapvető feladata, vagyis az emberek rövid távra mondanak le a pénzükről, pár hónapra, egy-két évre helyeznek el betétet, míg a lakosságnak és a vállalatoknak hosszabb távra, akár 10-15 évre van szüksége a kölcsönre. A futamidők közötti különbséget pedig a bankok hidalják át.

Természetesen sok minden valóban felróható a bankoknak a devizahitelezéssel kapcsolatban, például az árfolyamrés, vagy az extra költségek, az indokolatlan egyoldalú szerződés-módosítások, de most nem erről van szó. Az ügyfelek ritkábban tudják, hogy hol mindenhol érhető tetten megkérdőjelezhető, vagy olykor valóban etikátlan banki gyakorlat, pedig ebből is van bőven példa, most ilyeneket szeretnénk bemutatni. 

1. A hűséges ügyfelek hátrányos megkülönböztetése

A bankok - hasonlóan a kábeltévé társaságokhoz és a mobilszolgáltatókhoz - előszeretettel akcióznak, hogy új ügyfeleket szerezzenek. Eközben a legrégebbi, leghűségesebb ügyfeleket nagyon megfejik. Ha valaki megnézi az egy évtizede megkötött lakossági folyószámlája díjtételeit, biztosan sokkal, de sokkal rosszabb paramétereket talál, mintha bankot váltana. Ugyanez igaz a betéti kamatokra is: ha régi ügyfél vagy, keveset kapsz, ha új, akkor csábítóan jó ajánlatot.

2. A lustaság ára

Hasonlóképpen nagyon rosszul járnak az ügyfelek, ha nem szívesen mennek el a bankfiókba, vagy ha nem követik pontosan lekötött pénzeik lejáratait. A fél bankszektor abból él, hogy a figyelmetlen ügyfelek bent hagyják a már lejárt betéteket a bankokban, vagy túl sok pénzt legeltetnek folyószámláikon, ennek köszönhetően nulla százalékos kamattal jutnak olcsó forráshoz a bankok. Csakhogy, ami a banknak olcsó forrás, az az ügyfeleknek elmaradt kamatbevétel. Nyilvánvaló, hogy ez nem róható fel a banknak, hiszen egy felnőtt ember figyeljen oda a határidőkre, ugyanakkor olyan esetben, mikor figyelmeztetés nélkül megy tovább egy szerződés, vagy elmarad a lejáratról szóló az értesítő, akkor ott már „ludas” a pénzintézet is.

3. A késések agyonbüntetése

Ezt leginkább a hitelkártyák elképesztő díjterhelésein keresztül érthetjük meg. Sokan azt gondolják, hogy a hitelkártya nem üzlet a bankoknak, hiszen az ügyfelek "ingyen" használják a pénzt. Aki fegyelmezetten használja a kártyát, és mindig időben feltölti a keretet, az valóban csak a kártyadíjat fizeti meg. Ám a tájékozatlan, fegyelmezetlen, vagy a kényszerhelyzetbe kerülő ügyfél fizet mint a katonatiszt. Ha ugyanis készpénzfelvételre használja a kártyát, vagy pontatlan a törlesztéssel, akkor nagyon szigorú büntetésben részesül. A készpénzfelvétel vagy tiltott, vagy rettentő drága, és a feltöltés csúszása is súlyos következményekkel jár. Ha a kamatmentes időszak után akár csak két nappal törleszt valaki, akkor is a teljes időszakra számolják fel a bankok a kamatot, ha pedig csak részlegesen tölt fel, akkor is a teljes összegre jár a büntetés.

Ha például 60 ezer forintot költöttünk, és ezt fel is töltenénk, de az adott hónapban a kártyával kapcsolatban 2 ezer forint banki díj is felmerült, akkor a bank majd úgy érzékeli, hogy csak 58 ezer forintot törlesztettünk, ezért nyöghetjük a büntetőkamatot.

4. Hibrid termékek

Korábban jellemző trükkje volt a pénzügyi közvetítőknek, hogy a legalacsonyabb teherrel járó hitelt kereső ügyfeleknek unit linked befektetési terméket is ajánlottak a kölcsön mellé. Ez azonban egy nagyon kártékony hibrid, de a bankok is használnak hasonló, bár talán kevésbé veszélyes termékkombinációkat.

A lekötött bankbetét és a befektetési alapok kombinációja esetén ugyan értelmes termékeket kapunk, és a betét valóban nagyon kedvező, de két különböző termék olyan összekapcsolásáról van szó, amelyben a mézesmadzagnak szánt akciós kamat csak pár hónapra szól, míg az azonos összegben lekötendő befektetési jegy 3-3,5 éves időtávra! Ésszerű döntés lehet a befektetési jegy, de csak ha valóban a terméket szeretnénk és nem az akciós betétnek dőlünk be.

5. Dupla díjterhelés

Sokszor buktak már le azzal is a bankok, hogy dupla díjterhelést alkalmaznak. Odaadnak egy nyugdíjpénztári vagyonkezelői szolgáltatást, de abban eladnak egy befektetési alapot is a banktól, annak is van vagyonkezelési díja, ennek is van alapkezelési díja. Hasonló lehet a válogatott alapok díjterhelése. A bank összeválogat a saját alapjaiból egy portfóliót, és pénzt kér az egyes alapokban is az alapkezelésért, de a portfólió összeválogatásáért is.

6. Etikátlan árfolyam

Végül egy különösen etikátlan trükk a devizaárfolyamok manipulálása, amelyet minden bank tagad természetesen. Arról szól a trükk, hogy egy-egy bank treasury-je előre látja, hogy milyen lejáratai lesznek az ügyfeleknek. Ez a trükk nem a lakosságot, hanem a nagyvállalatokat érinti, de éppen ezért nagyon fifikás. Ha egy vállalati ügyfél a forintszámlájáról fizet ki euróban egy szállítót, akkor forintot ad el a banknak és eurót vesz tőle. Előző nap beadja a megbízást. A trükk az, hogy másnap a bank a valamennyi ügyfélre érvényes árfolyamot ott rögzítheti, ahol a bank szempontjából az kedvező. Ha aznap a pénzintézet az ügyfeleknek több eurót ad el, mint amennyit vett tőlük, vagyis nettó euróeladó, akkor inkább drága az euró, ha fordítva, akkor olcsó az euró. Persze mindig akad olyan ügyfél, aki ezzel jól jár, ám a többséget kicsit átverik. Persze ez csak egy szűk sáv, de 302,8 és 302,4 is lehet az euró a banknál, ez már egyedi beállítás, sok kicsi pedig sokra megy. Persze a profi vállalati pénzügyesek nem is így dolgoznak, ők mindig több banktól kérnek egyedi ajánlatot.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr816119872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Már csak a vicc kedvéért úgy megkérdezném. az újságírókat, hogy tudják-e mi a különbség az árfolyamrés és az árfolyam különbözet között.
Kérdezem én a "valódi" szakértőket, láttak-e már valaha olyan kockázatfeltáró nyilatkozatot, amit a dev.hitelesekkel írattak alá?
Ajánlom, hogy nézzenek meg egy ilyet. Ha ez a sajtcetli volt a megfelelő tájékoztatás, akkor ez minimum peralap lehet tömegesen.
Utólag kiokosodva messzemenőkig egy nulla volt a tájékoztatás, főleg a világban akkoriban zajló bankbotrányok fényében és annak fényében, hogy itthon mi zajlott a forint körül mondjuk 2007-2008-ban.
Egyáltalán nem bizonyosodott be kedves szakértő, hogy a swap-olás, vagy a forint kamatok manipulálása nem csaló módon történt-e.
És azért nem, mert basztak vizsgálni...mert nem akarták.
Arról nem beszélve, hogy az elsétálás joga még csak fel sem merült...természetesen ez is szándékosan.
Kurvára nem a lényegről van itt szó...szándékosan.
És a kúria és a kormány karöltve újabb fél évig maszatol, és így tovább.
A hitelkártyák ügyfelekre tukmálása is erősen tisztességtelen banki gyakorlat, ahol az első visszafizetési megcsúszás után adósságspitálba kerül a kuncsaftok többsége. Különösen az gusztustalan, ha ezt rendszeresen 70 éven felüli ügyfeleknél is megteszik, mint pl. az OTP.
Azt azért ne feledjük el, hogy a devizahitelesek bajainak csak töredékét (!!!) okozták a bankok, a forintot szeretett kormányunk döntötte be: 2010-ben mikor hatalomra kerültek, 265,- forint volt egy Euro, most meg éppen 308,- Ehhez képest a bankok trükkjei jelentéktelennek mondhatók az ügyfelek kárára.
@Elegem Van:
Tudod az a baj, hogy az ilyen köcsög elegem van férgelődéseknek az a mondanivalója, hogy akárhogy is volt, de végsősoron a hitelfelvevő a hibás. De közben nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy SENKI nem akarta, hogy adófizetői pénzen "mentsenek" (ártsanak).

Te érintett vagy? Te hogyan oldottad meg a lakhatásodat egyébként?

Khm. Te meg esetleg nézd meg a Bennfentesek-et, hogy kicsit táguljon a látómeződ, jobban megértsd, hogyan működtetik a világot azok, akikbe szerelmes vagy és hogy a kormány felügyeleti szervei hogyan néznek félre, amikor csak lehet.
Ilyen alapon bűnösök a házépítók, mert penészes a fal, az autógyárak, mert elromlik a kocsi, és többet is fogyaszt, mint mondták, a vágóhidak, mert megromlik a hús, az áramszolgáltatók, mert megráz az áram, a pékekek, mert száraz a kenyér, az orvosok, mert fáj a szuri, a borsázk, mert másnapos vagyok. Ja, és az újságírók is, mert romlik a szemem.
Ez minden, csak nem szakmai...
@fagyospityóka:
te meg full hülye vagy bazmeg :)))
@makkospacal: Oszt mé?. Nem ugyanazzal a nyálas dumával beszélik rá a tátottszájúra a rönótáliát, az okostelefont, a lapostévét és a karcsúsító szuperpirulát? Miben különbözik ezektől a banki marketing?
@makkospacal: ÖÖÖ, most vettem észre a széles mosolyt a hozászólásod végén :))
@makkospacal: "Kérdezem én a "valódi" szakértőket, láttak-e már valaha olyan kockázatfeltáró nyilatkozatot, amit a dev.hitelesekkel írattak alá?
Ajánlom, hogy nézzenek meg egy ilyet. Ha ez a sajtcetli volt a megfelelő tájékoztatás, akkor ez minimum peralap lehet tömegesen."

Már bocsánat, de szegény szerencsétlen hitelfelvevő egy olyan pénznemben adósította el magát 20-25 évre, amiben soha nem volt még bevétele, és jó eséllyel soha nem is lesz neki.
Kérdezem én, hogy aki aláírta azt a bizonyos sajtpapírt megnézte egyáltalán azt, hogy mennyi is volt a CHF/HUF árfolyam mondjuk 10-15 évvel korábban?
Ha igen, akkor min is csodálkozik? Ha meg nem, akkor miért nem? Ez azért elég alap dolog lenne szerintem...

"Utólag kiokosodva messzemenőkig egy nulla volt a tájékoztatás, főleg a világban akkoriban zajló bankbotrányok fényében"

Miféle bankbotrányok voltak akkoriban?

"Egyáltalán nem bizonyosodott be kedves szakértő, hogy a swap-olás, vagy a forint kamatok manipulálása nem csaló módon történt-e."

Kedves nemszakértő úr, az a helyzet, hogy azt kellene bebizonyítani, hogy volt bármiféle manipuláció. Mégpedig neked, ha már ezt sugallod...

"Arról nem beszélve, hogy az elsétálás joga még csak fel sem merült...természetesen ez is szándékosan."

És mit is értesz elsétálás joga alatt? Az "elbasztam, de nem akarok rábaszni tehát basszon rá inkább más" jellegű felelősség alóli kibújást? Gratulálok, tényleg.
@xclusiv: Látszik, hogy nem vagy érintett, így nem vagy képben...

"Már bocsánat, de szegény szerencsétlen hitelfelvevő egy olyan pénznemben adósította el magát 20-25 évre, amiben soha nem volt még bevétele, és jó eséllyel soha nem is lesz neki.
Kérdezem én, hogy aki aláírta azt a bizonyos sajtpapírt megnézte egyáltalán azt, hogy mennyi is volt a CHF/HUF árfolyam mondjuk 10-15 évvel korábban?
Ha igen, akkor min is csodálkozik? Ha meg nem, akkor miért nem? Ez azért elég alap dolog lenne szerintem..."

Egyáltalán nem alap dolog. Ezért fizeti a hitelfelvevő(!) a közjegyzőt, hogy felhívja a figyelmét pl arra, hogy a HUF-CHF kurzus hogyan és miért mozgott úgy, ahogy. Vagy hogy az USA-ban kompresszorral fújják az ingatlanlufit és baj lesz. És nem az a közjegyző dolga, hogy felolvassa a szerződést és győzködje a hitelfelvevőt, hogy hülye, ha ilyen kamatkörnyezetben HUF hitelt vesz fel, stb... (felmerült a közjegyzők érdekegyezése is a bankokkal)

"Miféle bankbotrányok voltak akkoriban?"

Merre jártál 2007-2008 környékén? Hallottál az amerikai befektetési bankok csődjéről? (a problémák nem 2008 szeptemberében kezdődtek)

"Kedves nemszakértő úr, az a helyzet, hogy azt kellene bebizonyítani, hogy volt bármiféle manipuláció. Mégpedig neked, ha már ezt sugallod..."

Nem én sugallom, hanem maga a királyod Orbán Viktor, jelentette ki, hogy becsapták az embereket és hogy a dev.alapú hitel hibás, csaló termék. Így sajnos kötelessége lett volna utánajárnia, hogy a vádjai megalapozottak-e. Erre még mindig várunk.

"És mit is értesz elsétálás joga alatt? Az "elbasztam, de nem akarok rábaszni tehát basszon rá inkább más" jellegű felelősség alóli kibújást? Gratulálok, tényleg."

Ebből látszik, hogy halvány lila gőzöd sincs az egészről, és érintett sem vagy.
Az elsétálás azt jelenti, hogy ha egy hitel jelzálog alapú és a fedezet maga a hitelezett ingatlan, akkor ha az adós nem tud fizetni, akkor mindent bukik, amit eddig befizetett + az ingatlant is.
De ezután nem követelhetnek rajta mást, elsétálhat, 0-ról kezdheti és felkerül a bar listára.
Az adós elveszít mindent, a bank pedig csak nyer rajta.
De a bankoknak ez nem elég.
Ha felvettél 9M-t 2008-ban, visszafizettél 4M kamatot, akkor mai árfolyamon 15-tel tartozol még. Szerinted vissza lehet fizetni valaha a rablóhitelt?
A jogalkotó pedig félrenéz.
@makkospacal: "Látszik, hogy nem vagy érintett, így nem vagy képben..."

Bocs a késői válaszért, valahol elkallódott ez az email.
És mi az, hogy nem vagyok képben? De, képben vagyok, elhiheted. És valszeg sokkal objektivebben látom a dolgokat, mint az érintettek.

"Egyáltalán nem alap dolog. Ezért fizeti a hitelfelvevő(!) a közjegyzőt, hogy felhívja a figyelmét pl arra, hogy a HUF-CHF kurzus hogyan és miért mozgott úgy"

Emmegmá hülyeség.
Egyrészt azért fizeti, mert a bank nem fizeti, közjegyző nélkül meg nincs hitel, tehát valakinek fizetni kell.
Másrészt meg a közjegyző nem azért van, hogy a saját butaságától a feleket. Idézem a wiki-t: "A közjegyző olyan hivatalos személy, akit a törvény közhitelességgel ruház fel, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson. A közjegyző hatáskörébe tartozik többek között közjegyzői okiratok szerkesztése, tanúsítványok kiállítása, hagyatéki eljárások lefolytatása, letétek kezelése. Nem tévesztendő össze a jegyzővel."

A hangsúly ezen van: "közhitelességgel"
Vagyis: a felek kijelentik és aláirják hogy akarják és megértették, és a közjegyző meg ráteszi a pöcsétet a papirra, hogy ez bizony itten előttem hagzott el és iródott alá. Szó nincs arról, hogy a közjegyző "pénzügyek kezdőknek" jellegű tanfolyamot tartson bárkinek is.
És még én nem vagyok képben...

"És nem az a közjegyző dolga, hogy felolvassa a szerződést és győzködje a hitelfelvevőt, hogy hülye, ha ilyen kamatkörnyezetben HUF hitelt vesz fel, stb... (felmerült a közjegyzők érdekegyezése is a bankokkal)"

És ez mégis mikor is történt meg? Mert nem hiszem, hogy különösebben győzködni kellett volna akkoriban azokat a hitelfelvevőket, akik elmentek a közjegyző elé. És konkrétan egy esetről se hallottam még eddig...

"Merre jártál 2007-2008 környékén? Hallottál az amerikai befektetési bankok csődjéről? (a problémák nem 2008 szeptemberében kezdődtek)"

Arról persze hallottam, te viszont bankbotrányokról beszéltél, azok meg nem voltak. Vegyük észre, hogy a csőd (és amúgy a válság is) a gazdaság természetes velejárója.

"Nem én sugallom, hanem maga a királyod Orbán Viktor, jelentette ki, hogy becsapták az embereket és hogy a dev.alapú hitel hibás, csaló termék. Így sajnos kötelessége lett volna utánajárnia, hogy a vádjai megalapozottak-e. Erre még mindig várunk."

Nos orbán nem a királyom, és az meg nem különösebben érdekel, hogy mit hazudik össze. Akár személyesen, akár valamelyik száján (vagy egyéb testnyilásán) keresztül.

Nemrég pl. nagyon felhorgadtak a különféle rezsi alapdijakon, amit ők maguk szavaztak törvénybe még 98-02 között. És ugye 2010-es választás előtt is nagy volt a szájuk, hogy ők aztán de megmentik az mnyp-ket, aztán láttuk hogy ez hogy sikerült.
Van az a klasszikus, hogy honnan veszed észre, hogy egy politikus hazudik? Hát onnan, hogy mozog a szája.
Nos orbán egy politikus.
A vádjai meg, hát izé. Itt várhatsz az eredményekre nyugodtan. Ugyanis olyan "üzlet" nincs, hogy valaki garantáltan nyer. A devizahitelesek arra játszottak, más szóval spekuláltak, hogy ők ebből jobban jönnek majd ki, mint a forinthitelből. És ez nem jött be. Ennyi, buktak. Ha nyertek volna akkor valszeg kisebb intenzitással vernék a tamtamdobot, hogy ennyi-annyi millióval jártam jobban, kinek utaljam...

"Ebből látszik, hogy halvány lila gőzöd sincs az egészről, és érintett sem vagy.
Az elsétálás azt jelenti, hogy ha egy hitel jelzálog alapú és a fedezet maga a hitelezett ingatlan, akkor ha az adós nem tud fizetni, akkor mindent bukik, amit eddig befizetett + az ingatlant is.
De ezután nem követelhetnek rajta mást, elsétálhat, 0-ról kezdheti és felkerül a bar listára."

Azt hagyjuk már, hogy én mennyire nem értek hozzá, látom te különösen szakértő vagy. Szófosásban legalábbis, ugyanis kifejtetted azt, amit én igy fogalmaztam meg: "elbasztam, de nem akarok rábaszni tehát basszon rá inkább más".
Ezzel csak az a baj, hogy ilyen lehetőség nem volt akkor _sem_ amikor a hitelt méltóztattad felvenni. Különben valszeg nem kaptad volna meg 10% önerővel 25 év futamidőre, persze akkor ez lett volna a baj...

"Az adós elveszít mindent, a bank pedig csak nyer rajta.
De a bankoknak ez nem elég.
Ha felvettél 9M-t 2008-ban, visszafizettél 4M kamatot, akkor mai árfolyamon 15-tel tartozol még. Szerinted vissza lehet fizetni valaha a rablóhitelt?"

Ez meg úgy hülyeség ahogy van.
Egyrészt a banknak nem volt _annyi_ pénze, hanem innen-onnan kamatra kölcsönkért pénzt adott oda, amiből a lakást vetted. És igen, a CHF hitelnél ő CHF-et vett fel. Te meg felvettél tőle 9 millió forint értékű CHF-et, ami után neki most 13 milla HUF értékű tartozása van CHF-ben. A már odaadott 4 milládon felül. És te odaadnád érte a jelenleg max 8 milláért eladható lakásodat és elsétálnál.
És szerinted még a bank nyer ezen, és rablóhitelről hadoválsz.
Amúgy meg igen, vissza lehet fizetni. A spekuláció meg ilyen, bukni is lehet rajta...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása