Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adósság (8) adosság (1) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) Bank (1) bank (48) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) Bitcoin (4) bitcoin (1) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztosító (3) biztositó (1) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) Bloomberg (1) bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) brüsszel (1) Brüsszel (2) BTel (2) buda-cash (2) Buda-Cash (6) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) eu (1) EU (12) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurozóna (1) eurózóna (1) eva (3) EVA (1) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) Fed (2) fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) Fidesz (1) fidesz (2) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) GDP (9) gdp (4) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) Görögország (3) görögország (2) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) hiteltársulás (1) Hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) horvátország (1) Horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) imf (10) IMF (5) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) INA (3) ina (1) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) KATA (3) kata (1) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) kína (1) Kína (5) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztositás (1) kötelező biztosítás (3) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) Magyar Posta (1) magyar posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) matolcsy györgy (1) Matolcsy György (6) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) MNB (5) mnb (8) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) Mol (2) mol (1) MOL (4) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) nhp (1) NHP (2) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) Orbán (1) orbán (1) Orbán 10 pontja (1) Orbán Viktor (2) orbán viktor (1) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) otp (2) OTP (1) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) PSZÁF (7) pszáf (3) pszichológia (1) Putyin (2) quaestor (3) Quaestor (1) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) spanyolország (2) Spanyolország (1) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) szja (1) SZJA (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) takarék (1) Takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) THM (2) thm (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) Világbank (1) világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

jogi.jpgRendkívüli politikai nyomás alatt dönt a Kúria jogegységi tanácsa a devizaalapú hitelek ügyében. Döntésüknek ezért nemcsak a jogi eljárások kapcsán van tétje, kiderül majd az is, demokratikus jogállam  maradt-e az ország vagy sem. Ha igen, akkor már most jó eséllyel megmondható milyen állásfoglalás születik az alapvető kérdésekben. Csak ki kell olvasni az eddigi határozataiból vagy egyéb eseti döntéseiből. Lássuk tehát mire számíthatunk akkor, ha hű marad elveihez a Kúria?

A Kúria mostanáig következetesen úgy foglalt állást, hogy ezek a szerződések devizakölcsön szerződések, a devizában fennálló követelést a bank devizában tartja nyilván, az devizában áll fenn, függetlenül attól, hogy a követelést ténylegesen forintban kell teljesíteni.  Jogszabály nem tiltotta, nem korlátozta és engedélyhez sem kötötte a kölcsön devizában való meghatározását és azt sem, hogy a tartozás pénzneme, a kirovó pénznem eltérjen a teljesítés pénznemétől (lerovó pénznem). Erről a felek szabadon megállapodhattak. Nem a bank hárította át az árfolyamkockázatot az adósra, hanem azt maga az adós vállalta azért, hogy az alacsony kamat és törlesztőrészlet előnyét élvezze. Azt is egyértelművé tette, hogy a perbeli kölcsönök elválaszthatatlan része a konverzió,  folyósításkor a devizának forintra, majd törlesztéskor a forintnak devizára történő átváltása, anélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető.

A legfőbb bírói fórum szerint ezek a szerződések nem ütköztek jogszabályba, a jó erkölcsbe, nem voltak uzsorás szerződések. Elvi éllel mondta ki, hogy az ilyen kölcsön-szerződéseket  létrejöttükkor a társadalom nem ítélte el, sőt azok még a táradalom rosszallását sem váltották ki, ellenkezőleg, igen nagy népszerűségnek örvendtek. Azzal pedig, hogy a kormány bizonyos esetekben  készfizető kezességet vállalt, maga ismerte el a devizaalapú kölcsön konstrukciójának jogszerűségét.

Az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás kérdéséről szintén állást foglalt már a Kúria. Az árfolyamváltozás becslése nem volt kötelező tartalma a szerződésnek. A banknak  az árfolyamváltozással járó kockázat tényéről és annak előre meg nem határozható voltáról kellett tájékoztatást adnia, nem kellett azonban nyilatkozni a szerződéskötéskor arról, hogy a következő 15-20 évben hogyan alakul az árfolyamkockázat, hol lehet annak maximális felső mértéke.  Ebből is következik, hogy az adós nem hivatkozhat tévedésre az árfolyamkockázattal kapcsolatban, ha ezt a körülményt a szerződés maga is tartalmazta.

Nincs mozgástere a Kúriának abban a kérdésben sem, hogy milyen lehetőségei vannak a bíróságnak arra, hogy a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges, jogos érdekét sértő hatását orvosolják. A forint gyengülésével ugyanis nem a szerződő felek, a bank és az adós közötti értékegyensúly tolódott el az egyik szerződő fél, a bank javára, csupán az adós által eleve vállalt árfolyamkockázat okán a változatlan összegű devizatartozás törlesztéséhez az adósnak több forintra van szüksége. Az árfolyamváltozásból a banknak semmiféle előnye nem származik.

Azt sem tévesztheti szem elől a Kúria, hogy a kölcsönöknél az egyik szerződő fél, a bank már teljesítette a fő kötelezettségét,folyósította a hitelt. Ezek a szerződések, bár hosszabb időtávra szólnak, nem olyan tartós jogviszonyok, amelyekre a Ptk. a bírói szerződésmódosítás lehetőségét biztosítja,  nem szólva arról, hogy arra amúgy is csak előre nem látható események bekövetkeztekor van lehetőség. Az árfolyamváltozás azonban – bármilyen mértékbeli korlátozás nélkül – nem csak hogy előre látott, de tudatosan vállalt lehetőség volt ezekben a szerződésekben.

A Kúria már eddig is számos alkalommal kifejette álláspontját arról, hogy a fogyasztói kölcsönszerződések esetében nincs lehetőség az eredeti állapot helyreállítására, ezzel szemben valamely érvénytelenségi ok fennállása esetére is a szerződés érvényessé nyilvánítását az eredeti állapot helyreállításával egyenrangú jogkövetkezményként fogalmazza meg. A kölcsönszerződések érvénytelenségének kimondása a megkötésük idejére visszamenőleges hatállyal amúgy is  kezelhetetlen következményekkel járna, hiszen az maga után vonná a biztosítéki szerződések, a jelzálog érvénytelenségét is. Az ügyfelek a jelzálog törlése iránt indíthatnának tömegesen pereket  akár azzal a szándékkal is, hogy a jelzálog törlését követően az ingatlant eladják. Ez a folyamat tömeges méretű fedezetlen és behajthatatlan követeléseket, végső soron akár több ezer milliárd forintos veszteséget is okozhat a bankoknak.

A legérzékenyebb kérdés minden bizonnyal az, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének.  Ez a kérdés alapvetően a kamatmódosításokkal összefüggésben merül fel. Korábban  a hitelintézeti törvény egyértelműen lehetővé tette ezt,  a 2009. évi módosítás annyiban szigorította, hogy a módosítási okok részletes meghatározását várta el a hitelezőtől. 2010. január 1-jétől pedig jogszabályi rendelkezések határozzák meg – lakáscélú devizaalapú kölcsönszerződések esetében – az ok-lista tartalmi szabályait.  Az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötéstől nem várható el, hogy az egy egyértelmű algoritmust, számítási képletet tartalmazzon minden olyan tényező tekintetőben, amely a hitelező kamatdöntését befolyásolja. A Kúria  egyik döntése szerint nem lehet egyértelműen kimondani, hogy minden egyes, az ok-listában felsorolt körülmény változásával, annak pontos mértékével a banknak akár több évtizedre előre számolnia kell.

Az átláthatóságot nem az egyedi fogyasztói szerződés szintjén biztosítja a hatályos jogi szabályozás, hanem a bankok prudenciális és fogyasztóvédelmi  felügyeletet ellátó, megfelelő szakértelemmel rendelkező hatóság - korábban a PSZÁF, ma az MNB - szintjén.  A felügyelet ellenőrzi a bankok üzleti titkot tartalmazó árazási elveit és azok gyakorlati alkalmazását.  Túl azon, hogy a korábban és ma hatályban lévő jogszabályok az egyoldalú kamatváltoztatást egyértelműen lehetővé tették,  olyan algoritmust, matematikai modellt nem lehet készíteni, amelynek alapján a kamatmódosítást szükségessé tevő, ismeretlen, jövőbeli események pontos hatása előre meghatározható lenne.  Ennél is fontosabb lehet azonban az a megfontolás, hogy a Kúria az egyoldalú kamatemelésről csak elvi éllel és általános érvénnyel határozhat, az nem szűkíthető le a devizaalapú lakossági hitelekre. Ha az ilyen szerződéses kikötést az „átláthatóság hiányára“ hivatkozva érvénytelennek nyilvánítaná, az vonatkozna mindenféle lakossági és vállalati hitelre, legyen az akár hosszabb-rövidebb kamatperiódusra rögzített,  akár bázis kamathoz kötött változó kamatozású. Egy ilyen döntés alapvető negatív hatással lenne a teljes banki hitelezésre.  

A Kúria a jövő héten nemcsak a Jogegységi Tanácsnak feltett hét kérdésről dönt, hanem arról, hogy Magyarország jogállam-e, ahol a polgári jogi szerződések betartása fölött a független bíróság őrködik.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


Címkék: hitel deviza Kúria

A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr155687157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"A Kúria egyik döntése szerint nem lehet egyértelműen kimondani, hogy minden egyes, az ok-listában felsorolt körülmény változásával, annak pontos mértékével a banknak akár több évtizedre előre számolnia kell." ??? A hatalmas jogi, pénzügyi háttérrel, a gazdasági folyamatokra, sőt a banki, tulajdonosi célokra igazán rálátó banktól nem várható el, az egymagában küzdő, döntő ügyféltől igen? Hát ezt viccnek szánta nem?
@puszt:
Ez az írás a bankok fizetett hirdetése.
A bloggernek is élnie kell valamiből.
Egyébként is itt a karácsony.
Most nagyon kell a pénz. :))
Melyik bank finanszírozta ezt a cikket?

Teljes homályban él a blogíró :(
Érdemes lenne összeszedni az összes devizahiteles per anyagát és végignézni az ítéleteket, szerint sok ellentmondást látnánk.

Nemrég volt egy összesítés, a bankok tízszer annyi pert nyertek meg az utóbbi években, mint a hitelesek, csak ez annyira nem jött át a sajtóban.
Valaki mondja el nekem, hogy konkrétan mit is akarnak az ugynevezett "hitelkárosultak"? De tényleg, csak pár szóban,...
Cifrázzuk? Cifrázzuk!
Tőkefizetési moratórium (a hiteles csak kamatot fizet)és nyit a banknál lakás takarékot. Banki költség: havi kb.150.- szla vezetési díj, 14-28e forint szerz.kötési díj (vagy több).Fizeti 4vagy 8 évig, kamatot CSAK az ÁLLAMTÓL kap a banktól max 1-2% évekig(szegény bank)!!!Lejárat után az összeget bedobja automatikusan a törlesztésbe (már nem csökkentő tényező!)Sót ha akar vehet fel forint alapon elképesztő, 7-8THM-ra hitelt szintén a banktól. Hányszor nyert a bank, hányszor láncolta az ügyfelet? Tulajdonképp mennyibe van ez az ügyfélnek, hogy fizet, és nem csökken a tőke? Mintha a bankok tudták volna...
Először is nem vettem fel soha hitelt, mielőtt megtámadnának miatta :)

Ez a cikk nagyon egyoldalú, lehetséges hogy fizetett, de ettől függetlenül vannak benne igazságok.

Szerintem viszont az ügyfél ÉS a bank is hibázott. Az hogy a bank nem látta előre, illetve hogy előnye nem származott az árfolyam változásából hazugság.
Hiszen nem véletlen volt csak deviza alapú(!) a hitel. Az ügyfél pedig azért hibázott, mert belement egy gyakorlatilag szerencsejáték szerződésbe.

Azonban a válság szerintem gyorsan megoldható lett volna:
1. Semmi pénzt nem fizetni a bankoknak, hiszen ez azoktól is elvesz, akik egyébként nem vettek fel hitelt és szerényen élnek (esetleg fizetik az albérletet)
2. Lecsökkenteni minimálisra minden bajba jutott havi törlesztését (pl 10-30e Ft), ha kell kitolni az élete végéig a hitelt (akár 50-100 évre). Majd az örökös dönthet róla, hogy tovább fizeti vagy lemond az ingatlanról.
3. Amelyik bank nem megy ebbe bele - mert sír hogy csődbe megy - annak felajánlani hogy most kiszállhat innen ahogy van, átadja a kintlevőségeit az MNB-nek, aki kifezeti egy részét (amit mondjuk a kockázat alapján számolnak, hiszen a banknak is számolni kellett ezzel mikor adta). Azonban ki kell vonulnia az orszából és soha többet nem térhet vissza, se ő, se semmilyen bank/magánszemély amely tulajdonosi viszonyban állt/állni fog valaha vele.

Fogadni mernék, hogy egy bank sem vonult volna ki.
Ez a legszakszerűbb összefoglaló, ami eddig a témáról a blogszférában megjelent. A szerződésmódosítási joggal kapcsolatos okfejtés helyessége felől viszont nem vagyok teljesen meggyőződve.
Kimaradt a júliusi döntés lényege is: hogy az árfolyamrés költségként történő feltüntetésének elmaradása miatt a szerződés érvénytelen.

@puszt: @Ki osztja itt az igét?:
A cikk nem állította, hogy a kölcsönt felvevőktől elvárható a teljes előrelátás. Azt írja: előre lehetett számítani arra, hogy az árfolyam nem marad ugyanaz, mint a kölcsön felvételekor, ezt a kockázatot az adós vállalta. (az esetleges árfolyamváltozás mértéke az, ami nem látható előre)

A bankok az eddigi perek nagy részét azért nyerték meg, mert elég szakszerűtlenül voltak az ellenük benyújtott igények összeállítva. Aki mindenre lő, ami mozog, az sok lőszert elpazarol, míg megtalálja azt, amit tényleg le akar lőni. Ha viszont egyszer megtalálta, akkor már tudja, mire kell lőni. Na kábé most értünk el ebbe a stádiumba.
"A svájci jegybank csütörtökön nem változtatott irányadó kamatán sem, a svájci frank londoni bankközi kamatára szóló célja továbbra is 0,00-0,25 százalék, amit 2011 szeptembere óta alkalmaz."
www.napi.hu/tozsdek-piacok/svajcifrank-hitele_van_fontos_jelzes_jott_svajcbol.571829.html#

Magyarországon 8% körüli a svájci frank alapú hitelek kamata. Az ugye teljesen demokratikus, és cseppet sem uzsorás, hogy (8/0,25 X 100 = ) 3200%-ra hiteleznek a magyar kereskedelmi bankok.
"Az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötéstől nem várható el, hogy az egy egyértelmű algoritmust, számítási képletet tartalmazzon minden olyan tényező tekintetőben, amely a hitelező kamatdöntését befolyásolja."

Ezt hívják uzsorának.

@HK417: Korrekt kamatárazást, visszamenőleges elszámolást, és a kamatos túlfizetést jóváírni a tőkében.

Semmi egyebet, mint amit a környező országok már megléptek...
@TóthAttila: Azt te csak álmodod, hogy a külföldi jegybank alapkamatát fogod kapni. A referenciaérték a jegybanki alapkamat + a kihelyezési országra érvényes csődkockázati mutató (CDS). Ha nagyon jószívű a bank, akkor csak kicsivel számol a referenciaérték fölé. És a magyar CDS az volt már elég nagyocska is...
@Repülős Gizi: Kár, hogy nem tudsz olyan szerződést mutatni, amiben szerepel a CDS kifejezés. Az is kár, hogy nem egy olyan indoklás is volt kamatemelésben, amiben SWAP szerepel, annak meg sok köze nincs a CDS-hez. Egyéb érv?
@Repülős Gizi: A Gyurcsányék által produkált kvázi-államcsőd hozta a magas svájci kamatot (magas magyar CDS-en keresztül). Azóta a CDS számottevően csökkent a svájci hitel kamata meg az égben maradt. Eltelt 3-4 év, a ker.bankok azóta sem csökkentették kamataikat.

Ja, és az egyszerű hitelfelvevőnek miért kellene ebben az országban szofisztikált befektetői módon még azon is elgondolkoznia, hogy a politikai hatalom államcsődöt csinál-e azzal, hogy még azt is ellopja, ami le van betonozva vagy nem csinál? Miféle ország ez?
@TóthAttila: Pontosan. Nem amiatt szemetek a bankok, mert elszállt a CHF árfolyama és ők ezt érvényesítik a törlesztőrészletekben, hanem azért, mert az ingyenpénzt magas kamatra adják. 7-8% kamatfelár semmivel sem védhető. Ugyanúgy 2,5-3%-ért kellene adniuk a CHF hitelt, mint most az MNB által a vállalkozásoknak adott hitelt.
@Repülős Gizi: Hol árazzák a CDS-t a hitelkamatba, te nagyokos?
A devizahiteles történetben az a döbbenet, ahogy a fidesz-kormány a nem csökkenő államadósság csökkentésére való hivatkozással letarolta a magyar pénzügyi rendszert. www.napi.hu/magyar_gazdasag/uj_csucson_allamadossag_mutatjuk_a_szamokat.571840.html

Talán csökkenteni kellene azt az államadósságot, ha már az egész magyar társadalmat megnyomorították anyagilag a csökkentése miatt. A kormány feji a bankot (beszedett pénzt gondosan eltüntetve), a bank feji a hiteladóst, amíg az fizetőképes, majd miután a bankok nagy része veszteségessé vált a kormány miatt, a kormány proli módon ráuszítja bónuszként a hiteladósokat a bankokra, megteremtve a jogi feltételeit pár százezer olyan pernek, amit az adósok fognak nyerni. Csak a bankoknak kártérítésre már nem lesz pénzük, mert a banki pénzek fideszmszp-s offshore számlákon hevernek.
"A legérzékenyebb kérdés minden bizonnyal az, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel"

Ezt fejtsd ki bővebben! Egyszerű logikával azt mondanám, hogy valaki kölcsönad x ft-t y % kamatra. Itt nem lehet semmilyen szerződés módosítás. Ha hosszú időről van szó, akkor elképzelhető, hogy bubor + y% formában van megadva a kamat. Miért logikus azt mondani, hogy egy évig 5%, a következő évben meg a bank eldönti a körülményektől függően?

Az ilyen szerződésekben szerepel konkrétan, hogy a bank szabadon állapítja meg a kamatot a következő időszakra?

Mennyi a kamat különbség egy szabadon változtatható kamat és a bubor + y% típus között?

A nemfizetők kárát is áthárítja a bank a fizetőkre?
kerdezzbatran.blog.hu/2013/11/26/a_devizahitelesek_becsulet_golja
A bankárok szar emberek, ez a lényeg és itt a pont. A politikusok még nagyobb ganék. Ezt is leszögezhetjük.
Ez egy bank által megírt szégyenletes pamflet. Eszerint a banknak minden disznósághoz joga volt, visszaélhetett erőfölényével és az információkkal, melyek révén vaskosan becsapta a hitelfelvevőket, és egyébként is minden rendben van mert szerződés köttetett. Eszerint minden olyan uzsora szerződés is rendben van ahol a felek egyébként szerződést kötöttek. Érdekes, hogy az iylen agyalágyult blogírók nem vesznek tudomást arról, hogy pl. az USA-ban bankok USD milliárdos (JpMorgan esetében 13 milliárdos büntetést fizettek,mert mahinálták a jelzálog piacot. Magyarországon éppenséggel uzsorába hajszoltak mintegy egymillió családot. Ha a Kúria nem ítéli el a bankokat, nagyon nagy baj lesz, előre jelzem..
csak egy általános példa: egy ismerős 6 évvel ezelőtt felvett 10 millió HUF hitelt, azóta havi szinten a kétszeresét törleszti, és mit ad isten, most már 17 millióval tartozik!!Nem tud kiszállni az uzsorából, mert majdnem a kétszeresét kéne kifizetnie a felvett összegnek!! EZ a klasszikus uzsora tényállása.Magyarország ébresztő!
a bankok tudták anno, hogy a HUF jelentősen gybengülni fog, többek közt abból is, hogy akkoriban a HUF kamatok mesterségesen magasan voltak tartva az MNB által,és a CHF stabilitását egyébként sem lehet összevetni a HUF-al. Jól is jött ez a banknak mert vaskosan megszedték magukat ügyfeleik kárára. És ezek után jön egy ilyen blog ezekkel a képtelen állításokkal..
És hol van kérem az az alacsony kamat amit egyébként a CHF "alapú" hitel indolokna. jelzem, az SNB alapkamat éppenséggel nulla százalék, ehhez képest a devizahitel kamatok mára már a HUF kamatoknál is magasabbak, az ügyfél árfolyamveszteségeiről már nem is beszélve. Összegezve: a bankok megnyomorították a maygar középosztályt és azért is ilyen alacsony a fizetőképes kereslet az országban. Ha van oszágszintű kockázat hát akkor ez az..
hozzáteszem: igen előre látható a Kúria döntése, ha és amennyiben feltételezzük, hogy a józan ész is suerepet játszik a döntésben. Ha igen akkor elmeszelik a bankokat, hogy egyszer és mindenkorra megtanulják, hogy érdemes tisztességesen üzletelni még Magyarországon is..ezt a fajta csalárd üzleti magatartást a világon sehol, egyetlen ország sem tolerálná, amit ezek itt műveltek és művelnek..
A dzsentrik inkább addig nyújtózkodta volna, ameddig a takaró ér. Fizessék vissza a sokezer milliárdot, amit elqurtak.
a szerződések alapjaiban mások, csak a bankok hangoztatják, jól felfogott érdekeik miatt. Ezek a szerződések a lényegi pontokban majdnem teljesen azonosak (még akár a kartellgyanú is felmerülhet): amit vizsgálni kell minden esetben:
1. ténylegesen devizahitel-e
2. hogyan történt (ha történt egyáltalán) a prudens kockázatkezelés és hogyan lehetséges, hogy minden devizapiaci kockázatot és költséget az ügyfélre hárítottak
3. milyen algoritmus szerint lehetett módosítani a kamatokat és a költségeket utólag
4. Ha CHF alapú a hitel, hogyan lehetséges, hogy a kamatok éppenséggel ellentétes irányba mozogtak az SNB alapkamat trendekkel és jelenleg nagyságrendekkel magasabbak az SNB alapkamatnál.
5. megengedhető-e egy normális országban egy olyan konstrukció ami oda vezet, hogy egy család 7 éve felvett 10 millió HUF hitele után jelenleg a kezdeti havi törlesztő részlet dupláját fizeti és MINDEKÖZBEN tartozása 17 millióra emelkedett. Másképpen fogalmazva: megengedhető-e az intézményesült uzsora Magyarországon..

Nos ezek azok amiket vizsgálni kell minden esetben, és tényleg nem értem, hogy mit vacakolnak és okoskodnak. ha valaki alkalmatlan a feladat elvégzésére menjen közmunkára
azt hogy ezek a szerződések alapjaiban mások, csak a bankok hangoztatják, jól felfogott érdekeik miatt. Ezek a szerződések a lényegi pontokban majdnem teljesen azonosak (még akár a kartellgyanú is felmerülhet): amit vizsgálni kell minden esetben:
1. ténylegesen devizahitel-e
2. hogyan történt (ha történt egyáltalán) a prudens kockázatkezelés és hogyan lehetséges, hogy minden devizapiaci kockázatot és költséget az ügyfélre hárítottak
3. milyen algoritmus szerint lehetett módosítani a kamatokat és a költségeket utólag
4. Ha CHF alapú a hitel, hogyan lehetséges, hogy a kamatok éppenséggel ellentétes irányba mozogtak az SNB alapkamat trendekkel és jelenleg nagyságrendekkel magasabbak az SNB alapkamatnál.
5. megengedhető-e egy normális országban egy olyan konstrukció ami oda vezet, hogy egy család 7 éve felvett 10 millió HUF hitele után jelenleg a kezdeti havi törlesztő részlet dupláját fizeti és MINDEKÖZBEN tartozása 17 millióra emelkedett. Másképpen fogalmazva: megengedhető-e az intézményesült uzsora Magyarországon..

Nos ezek azok amiket vizsgálni kell minden esetben, és tényleg nem értem, hogy mit vacakolnak és okoskodnak. ha valaki alkalmatlan a feladat elvégzésére menjen közmunkára
Végre egy igazán korrekt és racionális összefoglaló, tisztelet a Szerzőnek! Bármekkora is a "hitelkárosultak" fájdalma, sajnos az igazság a blogban világosan vázolt okok miatt nem az ő oldalukon van! Kockáztattak és buktak. Ennyi! Mielőtt fröcsögnétek, hadd mondjam el, hogy 2004-ben én is vettem fel 10 évre 10 milliót - igaz én jobban bíztam az euróban, ezért kisebb a bukta. Ha úgy tetszik én is "meg voltam tévesztve" hiszen a hitelfelvételkor szinte biztosra vettem, hogy 5-6 év múlva már nem lesz árfolyamkockázat, mert az euroövezet tagjai leszünk. Nem így történt, és ebben nem az elmúltnyócév és nem is Gyurcsány vagy Orbán a hibás, a világgazdasági válság messze túlmutat rajtuk!
2004-ben a legvadabb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ilyen változások lesznek a gvilágban, de TUDTAM HOGY VAN ÁRFOLYAMKOCKÁZAT! Tudtam, hogy sokkal több a rizikó, mint ha forinthitelt vennék fel, de a jóval kedvezőbb lehetőségért vállaltam ezt a senki előtt nem rejtegetett kockázatot. Kockáztattam és buktam! Bár kiszámoltam, hogy 2012 novemberében jött el a pont, amikor ténylegesen rosszabbul kezdtem járni, mintha annak idején a forinthitelt választottam volna. Addig - bár az eredetihez képest brutálisan megnőtt a havi törlesztőm - előnyben voltam. Pár hónap múlva lejár a hitel, ha jól számolom 67 ezer forinttal fogok többet visszafizetni, mintha ugyanannál a banknál forinthitelem lett volna. Ezt akár elenyészőnek is nevezhetem. Szerintem sokan mások is így állnak, legfeljebb sohasem számolták ki...
Persze aki a válság kitörését követően vett fel devizahitelt, az lehet hogy sokkal rosszabbul járt. Mélyen sajnálni azonban nem tudom őket, mert nyilvánvaló a saját felelősségük, ők ugyanis már nem hivatkozhatnak arra, hogy elképzelni se tudták a hatalmas árfolyamváltozást és a pénzügyi-gazdasági környezet totális megváltozását.
Szóval a blogíróval értek egyet, pedig én is "károsult" vagyok.
Sőt totálisan elhibázottnak, már-már nemzetellenes bűncselekménynek tartom azt a hecckampányt, amit a kormányzó párt az elmúlt években a bankok ellen folytatott, és amellyel szerencsétlen, bajban lévő és buta hitelesek tömegeit tette még butábbá, ahelyett hogy a blogíróhoz hasonlóan racionális érvekkel jött volna elő és az elhibázott ál-intézkedések helyett valódi segítséggel.
Vajon miért nem hallok senkit a hitelkárosultak közül, aki totálisan ésszerűtlen és kivitelezhetetlen "igazságosztás" helyett például erősebb forintárfolyamot követelne!!??
Számoljátok csak ki, hogy mennyivel lenne kevesebb a törlesztőtök, ha a forint-euró árfolyam nem 300, vagy a HUF-CHF nem 250 körül lenne, hanem mondjuk úgy mint a Gyurcsány-kormány utolsó évében (2009), azaz 265 EUR és 175 CHF!!!
Ehhez képest a kormány az elmúlt 3 és fél évben mindent elkövetett, hogy gyengítse a forintot. Számoljátok csak ki, de tényleg, hogy a vitatott egyoldalú banki kamatemelésekkel, vagy a gyenge forinttal buktunk-e többet?
És még egy dolog, ami kikívánkozik belőlem, mert irritálóan sötét és buta aki ilyet állít: "a bankok el akarják venni az otthonomat, kitesznek az utcára"!
1. Az otthonod akkor a tiéd, ha kifizetted! Amikor beköltöztél nem volt annyi pénzed, hogy kifizesd,(épp ezért vettél fel hitelt) tehát a lakás nem lehet teljesen a tiéd. Akkor kié? Igen, bizony a banké (is)! Ez így logikus és semmi igazságtalanság nincs ebben.
2. Szerintem ha valaki - akár önhibáján kívül - bajba kerül, nem tudja fizetni a lakása törlesztőjét, akkor nem a csodában kell bízni, hanem - akár veszteség árán is - menekülni kell a konstrukcióból. Minél korábban teszi ezt az ember, annál kisebb lesz a vesztesége! Az otthont bizony el kell adni, kisebbre, vagy rosszabb minőségűre cserélni, vagy akár visszamenni az albérletbe, mert ha csak arra van pénz, akkor nincs mit tenni... De ülni a hitellel terhelt "otthonban" és várni a csodát, az "igazság" helyreállítását, ez nem más, mint egyenes út az adósságspirálba. Éppen ezért életveszélyes a kormányzat hozzáállása, mert évek óta élteti a reményt azokban, akik számára nincs remény, mert valójában átgondolatlanul vágtak bele az egészbe, betett nekik a válság, vagy irtózatos pechjük volt, vagy - bocsánat a kifejezésért, szimplán naivak és hülyék voltak!
Ha van felelőssége a bankoknak, akkor talán pont az, hogy boldog boldogtalannak adtak hitelt, de itt is felmerül a kérdés, hogy az állami szabályozók és a pénzügyi felügyeletek sem akadályozták ezt, sőt az akkori és a mai kormánypártok is ezerrel vették fel a devizahiteleket. 2002-2010 között (elmúltnyócév) a Fidesz (első kormányzása idején vált lehetővé a devizahitelezés) egyetlen parlamenti felszólalásában sem kelt ki a bankok gyakorlata ellen, sőt a fideszes önkormányzatok és honatyák élen jártak a devizában való eladósodásban.
Egyelőre ennyi!
LooPhas
Maximálisan igazad van!
@LooPhas:
Csalás áldozata vagy....Már persze, ha tényleg úgy történt minden, ahogy leírtad,és nem valótlanságot írtál.
A devizakölcsönt ne téveszd össze a devizában nyilvántartott forintkölcsönnel!
Érdekes módon az alatt a hat év alatt mig nyereséges volt az üzlet egy kölcsönfelvevő sem ágált . És nem is fizette be a közjavára a nyereséget . Akkor most milyen alapon várja el ,hogy a köz fizessen ???????
@Foldes Gazda:
"Érdekes módon az alatt a hat év alatt mig nyereséges volt az üzlet egy kölcsönfelvevő sem ágált ."

Milyen hat év ???
Már 2008-ban támadták az adósok a szerződéseket! Akkor kezdték támadni, amikor rájöttek a csalásra.

"Akkor most milyen alapon várja el ,hogy a köz fizessen ???????"

Nem várja el.
A kormány tartsa be és tartassa be a törvényeket! Ez minden, amit az adósok kérnek.
Foldes Gazda, gondolkodni kellene írás előtt!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása