Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Partnerünk

Vállalkozásoknak

VH_ebook_DISPLAY_banner_200_200_px_02.jpg

Facebook

Utolsó kommentek

Blogajánló

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (1) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adósság (8) adosság (1) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (3) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Andre Agassi (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) Bank (1) bank (46) bankár (1) bankbetét (7) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (5) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (26) befektetési alap (1) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (1) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (1) bíróság (2) Bitcoin (4) bitcoin (1) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztosító (3) biztositó (1) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) bloomberg (1) Bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) brand (1) bróker (1) brokernet (1) brüsszel (1) Brüsszel (2) BTel (1) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (1) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) chipkártya (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (2) csődkockázat (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (2) devizaárfolyam (3) devizahitel (36) devizahitelek forintosítása (2) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) Erkel Színház (1) Erste (1) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) EU (12) eu (1) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurozóna (1) eurózóna (1) EVA (1) eva (3) externália (1) externáliák (1) Facebook (1) fapados (1) Fed (2) fed (2) fekete gazdaság (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) fidesz (2) Fidesz választási program (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forint (32) forintárfolyam (2) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) gazdaság (9) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) GDP (9) gdp (4) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) google glass (1) görögország (2) Görögország (1) görög államcsőd (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) Hiteltársulás (1) hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) Horvátország (1) horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) hungarikum (1) IFM (1) IMF (5) imf (10) IMF hitel (1) ina (1) INA (3) index (1) infláció (5) ingatlan (8) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (4) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) kapitalizmus (1) karácsony (2) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) kata (1) KATA (3) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) Kína (4) kína (1) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) klímaváltozás (1) kockázat (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztositás (1) kötelező biztosítás (3) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) lopás (1) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (1) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) magyar gazdaság (1) magyar nemzeti bank (2) magyar posta (1) Magyar Posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (3) Matolcsy György (6) matolcsy györgy (1) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) mikulás rali (1) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) MNB (3) mnb (8) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) Mol (2) MOL (4) mol (1) monitoring (1) MTV (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkanélküliség (2) munkaügy (1) mutató (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) NHP (2) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (1) ócsa (1) OECD (3) oktatás (1) olajár (1) olaszország (2) olcsó (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online vásárlás (1) Orbán (1) orbán (1) Orbán 10 pontja (1) orbán viktor (1) Orbán Viktor (2) Oroszország (2) OTIVA (1) otp (2) OTP (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tudatosság (1) per (7) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (2) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) PSZÁF (7) pszáf (3) Putyin (2) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (5) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) soros (1) Spanyolország (1) spanyolország (2) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) statisztika (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (14) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (1) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szja (1) SZJA (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) Takarék (1) takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (5) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalom (1) társadalombiztosítás (3) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) thm (2) THM (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (6) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Uber (1) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (2) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) világbank (1) Világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Yellen (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

Drámai adat: a hitelre vett ingatlanok összértéke már alig fedezi a teljes magyarországi lakáskölcsön-állományt. A rossz adósoknak pedig már több a fennmaradó hitelük, mint amennyit az ingatlanjuk ér, derül ki a Magyar Nemzeti Bank nemrég publikált indikátorából.  A mutató a lakásárak esése és a forintgyengülés miatt folyamatosan romlik, ami a magyar lakáshitel-bomba robbanásveszélyére figyelmeztet.

Egyre több magyarországi devizahiteles szembesül azzal, hogy a hitelre vett lakása értéke már csak alig, vagy egyáltalán nem fedezi a felvett kölcsöne összegét – derül ki a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről szóló 2012 első negyedéves statisztikáiból . Az adatsor szerint a lakáscélú devizahitel-állomány több mint felénél (56 százalékánál) 90 százaléknál magasabb volt a hitel összegét a lakás értékével összevető hitelfedezeti ráta (LTV-mutató). Ez esetben a 100 százalék azt jelenti, hogy éppen annyit ér a lakás, mint a rajta lévő hitel, a 100-nál magasabb érték pedig azt, hogy a kölcsön összege nagyobb annál. Az adatok szerint a lakáscélú jelzáloghitelek esetében a 2012 első negyedévében fennálló 2 050 milliárd forintnyi tőketartozásból 1 155 milliárd forint rendelkezett 90 százalék feletti LTV-aránnyal.

A teljes cikket elolvashatod a Pénzkérdés oldalán. 


Címkék: ingatlan hitel lakás adósság MNB

A bejegyzés trackback címe:

http://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr564597771

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Matolcsy Csodaországban: A magyar tündérmese egy éven belül sikeres lesz 2012.06.19. 17:56:06

“The Hungarian fairy tale or the Hungarian example will be a successful one in a year’s time.” – olvasható a Matolcsy-interjú CNN által közzétett angol nyelvű leiratában. Érdemes végigolvasni lentebb az anyagot, mert tele van sú...

Trackback: Matolcsy ölni tudott volna, amikor Quest a katasztrofális magyar helyzetről kérdezte 2012.06.19. 17:54:33

A lassított felvételen jól látszik, milyen indulatok feszülnek benne, miközben a “tündérmesés” választ fogalmazza Richard Quest zátonyra futó magyar gazdaságról feltett kérdésére. Nem vagyok pszichiáter, de nagyjából így képzelem el annak a...

Trackback: Matolcsy ölni tudott volna, amikor Quest a katasztrofális magyar helyzetről kérdezte 2012.06.19. 17:54:32

A lassított felvételen jól látszik, milyen indulatok feszülnek benne, miközben a “tündérmesés” választ fogalmazza Richard Quest zátonyra futó magyar gazdaságról feltett kérdésére. Nem vagyok pszichiáter, de nagyjából így képzelem el annak a...

Trackback: Házasság és jelzálog 2012.06.19. 17:38:33

Két olyan dolog, amit nem gondolsz végig, mielőtt belevágsz. Amerikában a jelzálog "csak" annyira komoly, mint egy házasság. Európában viszont annyira, mint egy gyerek. És míg felőlem az házasodik, aki akar, lehet hogy gyerekre igenis kéne jogosítvány...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

@Macskond: Hát, ha egy 10% önerővel, 160-as CHF mellett valami "tuti" életbiztosításos díjfizetés mellett sikerült megcsípni a lakást.

Gyakorlatilag 10 évig csak a kamatot meg az árfolyamveszteséget fizeti. Az ingatlan értéke esett 15%-ot, a CHF meg nőtt 50%-ot.
A hitelügyintéző mondjuk jól járt mert két helyről is kapta a jutalékot.
És még volt ezer és egy trükkös konstrukció.
Ehhez képest az ukránok korrektebbek: már az elején megmondják, hogy heti 50-es kamat vagy leverik a vesédet.
" felesleges eladósodott-nem eladósodott vitát generálni. "

szerintem nem. oda vezet mint amit a görögökkel történik.

sokkal tisztább lenne hagyni megtanulni polgárainknak mit jelent előre gondolkodni.
hosszútávon olcsóbb lenne.
@plimpli: "A bankok miért nem elégednek meg a jelzálog mindenkori értékével?" Azért nem, mert az adós kis hazánkban nem egyenrangú fél, hanem egy kiszolgáltatott csóró. Kormányunk beavatkozhatna: törvényileg ki kellene mondani, hogy akinek viszi a lakását a bank, azzal szemben nem lehet egyéb követelése.
@bazd meg: Bezzeg belőled csak úgy sugárzik a jóindulat! Igazi magyar vagy te is! :D
@Kutchek:

Nem, nem, önként felajánlod azt a vesét. :)

@KevinMulder:

Az szív, aki adós és nem fizet. Aki meg nem adósodott el az azért szív, mert az eladósodottakat mentik az adóból.
Semmi vitagenerálás.
Amíg bíróság nem mondja k, hogy nem érvényes a szerződés a bankkal, addig az életben marad. Hogy itthon miért, hogyan lehet, lehetett sehol máshol nem realizálható kamatra kihelyezni a pénzt, az más kérdés. Ezekkel a feltételekkel is bevállalták az emberek. Be kell vállalni, hogy elbukták. Senki nem állt gyámság alatt, senkit nem kényszerítettek pisztollyal a feje mellett a 20-25 éves futamidejű hitelek felvételére. Vagy igen?
Ahelyett, hogy lenyelették a bankokkal a végtörlesztést, ami azoknak volt jó, akiknek volt pénzük, és így milliókat tudtak kaszálni, talán hasznosabb lett volna olyan szabályokat hozni, hogy:
- A fennálló tartozás max. az ingatlan értékéig érvényesíthető (jelenleg a bank és a végrehajtó inkább abban érdekelt, menjen el az ingatlan nyomott áron, mert utána is megmarad a tartozás)
- Érdemes lenne megnézni, a kamaton felül milyen alapon szed a bank 3% körüli kezelési költséget (ez tisztán az ő haszna árfolyamtól függetlenül).
- A kezelési költséget mi alapon szedi CHF-ben?

Az árfolyamgát is szabad rablás, mert 4-5 évig 180-as árfolyamon törleszt a delikvens, csak éppen azt nem verik nagydobra, hogy utána a különbözet 15%-al fog kamatozni az átlag devizahitel 8%-ával szemben, és azt nem lehet előtörleszteni.

A devizahiteles mentőcsomagok helyett meg normális gazdaságpolitika, meg munkalehetőség kellene, és akkor mindenki szépen tudná törleszteni az adósságát.
@lavór: meg is osztod mi a kiút?

valaki mondja meg mikor vannak mélyponton a lakásárak, akkor bevásárolok:)
@jeriko: "(jelenleg a bank és a végrehajtó inkább abban érdekelt, menjen el az ingatlan nyomott áron, mert utána is megmarad a tartozás)"

sztem ez nem igy van. marmint a banknak az a jo ha hiteles bent ul a kecojaban igy legalabb minimalis szinten motivalt h fizessen. ha elveszik tole a kecot es joarasitva eladjak, megkapjak ugyan egy reszet annak amivel tartozik, de megkockaztatom h a maradek az mar kb behajthatatlan.
@Eltévelyedés:

Miért, te nem tudod? Vannak képzett okos vezetők, akik mögött tanult, bölcs közgazdászsereg áll. Ők majd megoldják. :D
@873ujr3rk: persze, hogy abban érdekelt hogy bent maradjon, mert az tuti pénz a banknak még évekig - de ha már árvereznek, akkor már nem. Láttam 20M-s házat 8M-ért elárverezni. Ha marad fent adósság, 30%-ig simán ráterhelik a fizetésedre. Más kérdés persze, ha az sincs.
@jeriko: "Az árfolyamgát is szabad rablás, mert 4-5 évig 180-as árfolyamon törleszt a delikvens, csak éppen azt nem verik nagydobra, hogy utána a különbözet 15%-al fog kamatozni az átlag devizahitel 8%-ával szemben, és azt nem lehet előtörleszteni."

Ezt honnan tudod? Forrás? Nagyon érdekelne, mert még a döntés előtt állok, a terv az lenne, h igénybe veszem az árfolyamgátat, a különbözetet félreteszem (bankbetétbe mondjuk), aztán mikor lejár a 4-5 év betörlesztem, a kamatot meg köszönöm szépen.
@jeriko: sztem a banknak szopo ha arverez, es ha sokat arverez annyira szopo, hogy csodbe megy, de en mondjuk nem ertek hozza.
@873ujr3rk: Ebben igazad lenne, ha a szerződések korrektek lennének. De mint kiderült, nem azok. Először a szerződéseket kellene normalizálni, utána lehet az adós-nem adós vitába belemenni.

A probléma, hogy olyan szerződések lettek kötve, amelynél a bankok pl. egyoldalúan kiszámíthatatlanul emelhetik a kamatot, amivel vissza is élnek.
@lavór: Ennél árnyaltabb a kép.

1. Nem vett fel hitelt. Tiszta sor.

2. Korrekt feltételekkel vett fel. Fizeti vagy elbukta, ez is tiszta sor.

3. Nem korrekt vagy jogszabály ellenesen vette fel a hitelt, a bank visszaél az erőfölényével. Jelenleg az adósok nagy része ide tartozik.

A Kásler perben a bíróság másodfokon kimondta, hogy a szerződés részben hibás. Stb.
@KevinMulder:

"3. Nem korrekt vagy jogszabály ellenesen vette fel a hitelt..."

Ebben az esetben élhet jogorvoslattal. Az előző kettőben nem. De mégis mentették, mentenék őket. Sőt, lassan az autóhiteleseket is. Nevetséges. Szerintem még egy gazdag ország sem engedheti ezt meg magának.
@xunilo: Már megkötöttem az árfolyamgátra vonatkozó szerződést és benne van. Ha vége az árfolyamgátnak, a bank piaci kamatozású hitelként kezelheti a gyűjtőszámlát, a buborhoz kötött kamat csak addig él. A kapott tájékoztatóban már most is 15% feletti kamattal számolnak. A szerződésben pedig benne van, hogy előtörlesztés esetén pedig csak akkor lehet a gyűjtőszámlát törleszteni, ha a devizahitelt már teljesen letörlesztetted. De menj be, mert amikor beadod a papírokat, részletes számításokat kapsz erről számokkal, nekünk a szerződéskötésre csak második alkalommal került sor, lesz időd végiggondolni.

Részemről azért kötöttem meg, mert nem volt más választásom, így nyerek 4-5 évet, az alatt talán nő a fizetésem, vagy találok jobb állást, ki tudok menni külföldre.
@xunilo:

A facebookon keress rá a Devizaadósok szövetsége -re. Ott kiveséztük, hogy miért nem jó az árfolyamgát. Tömören:

- a jelenlegi felállás szerint a szerződés semmis, az árfolyamgátba való belépéssel viszont megerősíted, hogy adott pénzzel tartozol a banknak, onnantól kezdve nem perelhetsz.

- a gyűjtőszámlán lévő pénz jelenleg 6% körül kamatozik, ezt 3 havonta a tőkédbe konvertálják.

- a gyűjtőszámládat csak akkor lehet törleszteni, amikor a "fő" hiteled törlesztésre került. Addig a fix majd az emelet kamaton ketyeg.

Tovább itt:

devizaados.eu/index.php/mit-es-miert-teszunk
@lavór: Mire gondolsz megmentés alatt?

A legtöbb ember kapott X millió HUF-ot. Ezt lekönyvelték CHF-be. Utána ez alapján CHF-ben kérték vissza. Olyan mintha HUF hitelt vett volna fel az ember, de 60-180% kamatra.

2008 őszén, amikor a svájci referenciakamat 2.8-ról 0% közelébe zuhant, akkor a lenyel devizahitel kamatok is követték. Magyarországon 3-4%-al emelkedtek.

A jogorvoslat folyamatban van, egyéni perek és pertársaságok formájában, mivel az állam szűk mozgástere miatt az egyéni emberekre hagyja a piszkos munkát.
@KevinMulder: A Kásler perben a bank által alkalmazott árfolyam különbözetre mondta ki a bíróság, hogy semmis, tehát a deviza eladási és vételi árfolyam közötti résre. Ennek is az volt az oka, hogy az OTP nem is engedte az adósokat devizában törleszteni, csak forintban, ergó mindenképpen érvényesítette az árfolyam különbözetet. Más bankoknál lehetett törleszteni közvetlenül devizában is, azaz ott vetted meg a CHF-et, ahol akartad, és aztán befizetted.
A szerződés, illetve a hitelügylet egyéb részeit tudtommal rendben találták.
@KevinMulder:

'Mire gondolsz megmentés alatt?"

Minden olyan gazdasági döntésre, amely adóforintokat költ a helyzet kezelésére.
A legolcsóbb az lenne, ha a pertársaságokat és a perek gyors lefolyását segítené az állam. De szerintem nem nagyon érdeke az államnak, ők is vastagon benne voltak a rossz jogszabályok elfogadásában.
@productmanager: Tudomásom szerint nem vizsgálták a szerződése egyéb részeit.

Nem a Kásler-per-ből kiindulóan semmisek ezek a szerződések, az csak hab a tortán. Ugyanis, az EU jog alapján kimondható lenne, hogy a deviza eladás/vétel árfolyam használatának törlésével az eredeti szerződés érvényben maradna.

Egyéb ítéletek és jogszabályok miatt mondható ki ezen szerződések semmissége. A legtöbb bank azért nyitja meg hónapokkal a határidő előtt az árfolyamgát lehetőségét, hogy ezzel legalizálja ezt az ilegitim helyzetet. Az árfolyamgát első melléklete egy egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat, amely a további bankperlési lehetőséget nagy mértékben beszűkíti.
@xunilo: "Ezt honnan tudod? Forrás? Nagyon érdekelne, mert még a döntés előtt állok, a terv az lenne, h igénybe veszem az árfolyamgátat"

És még nem olvastad el a szerződést sem?

Erről beszélünk, nyuszómuszó...
@KevinMulder: na azért pontosítsunk kicsit itt a gyűjtőszámlábal kapcsolatban
1. a semmisséget nem akadályozza meg, mivel a gyűjtőszámla egy új hitel.
2. 3 hónapos buborral kamatozik, ami magasabb mint a 6%, és 3 havonta tőkésedik - de a gyűjtőszámlahitelbe, nem az alap hitelügyletbe (csak hogy félre ne értsük). Ráadásul csak a tőkerész rögzített árfolyam feletti része gyűlik, kamatozik és tőkésedik, a kamat és kezelési költség rögzített árfolyam feletti részét nem kell kifizetned soha (mármint az 5 éves időszakra).
@lavór: Ez így van. Nem tudjuk, hogy a kormány tökét mivel fogják a bankok.
@KevinMulder:

Pénzzel, hatalommal, befolyással..
@KevinMulder: a tartozáselismerő nyilatkozatot a gyűjtőszámla hitelre teszed, az nem egy újabb tartozás elismerése az alap hitelügyletnek
@lavór: "Nevetséges. Szerintem még egy gazdag ország sem engedheti ezt meg magának.
"

Szerintem meg ez az egyetlen kiút. Persze ezzel párhuzamosan be kéne szabályozni a bankokat, hogy ez ne történhessen meg még egyszer.
Azonban ez nehézkes, mivel a bankoknál - az ilyen matolcsi félékkel szemben - valódi pénzügyi szakemberek ülnek...
@productmanager:
1. Pontosan. Egy újabb hitel, amiben korrigálták a régiekben meglévő visszásságokat. Ezért veszélyes. Az ember elismeri, hogy mennyivel lóg, aláírja és már nem tud belőle menekülni.

2. Igen, BUBOR. a kezelési költséget amúgy sem lehetne kérni, de ez is apróság.
@productmanager: Amilyen árfolyamgát dokumentumot én láttam, ott nem egészen így volt.

A lényeg, hogy ezek a buktatók benne lehetnek, banktól függő cizelláltsággal.
@KevinMulder: "A legtöbb ember kapott X millió HUF-ot. Ezt lekönyvelték CHF-be. Utána ez alapján CHF-ben kérték vissza. Olyan mintha HUF hitelt vett volna fel az ember, de 60-180% kamatra.

2008 őszén, amikor a svájci referenciakamat 2.8-ról 0% közelébe zuhant, akkor a lenyel devizahitel kamatok is követték. Magyarországon 3-4%-al emelkedtek. "

Mi ez a 60-180%-os kamat? Miről beszélsz? A teljes visszafizetendő összegről beszélsz? Azt is megnézted, mi lett volna, ha ugyanebben az időszakban HUF hitelt vett volna valaki? :-)

A refkamattal kapcsolatban meg: mindenki elfelejti, hogy a Magyar bankok, de még a külföldi anyák sem a CHF LIBOR-on szerzik a forrást, annak van még egy felára. Ez az a felár, ami úgy elszállt 2008 végén, hogy a CHF alapkamat csökkentés se tudta kompenzálni. Azóta azért némileg normalizálódott a helyzet, más kérdés, hogy az egyes bankok mennyire adják vissza az ügyfeleknek a forrásköltség emelkedése miatti kamatemeléseket most, hogy némileg csökkentek ezek a forrásköltségek. Nekem is van devizahitelem, és ma ugyanannyi a kamatom, mint 2008 előtt. Emeltek, de vissza is csökkentették. Az árfolyamot persze szívom, de a kamatom azért jó.
@newtehen (egyszerű mint a faék - de működik):
""Ezt honnan tudod? Forrás? Nagyon érdekelne, mert még a döntés előtt állok, a terv az lenne, h igénybe veszem az árfolyamgátat"

És még nem olvastad el a szerződést sem?

Erről beszélünk, nyuszómuszó... "

Na én meg arról beszélek, h nagyon sokan olvasnak szövegeket bár, de nem értik. Ilyen vagy úgy látom te is.
Milyen szerződést kellene olvasnom? Mikor szeptembertől lesz lehetőségem élni az árfolyamgáttal?
Mit nem lehet azon érteni, h döntés ELŐTT állok?
@jeriko: Köszi. Olyan ez mint egy mélyütés, bár jobban belegondolva nem csodálkozom, h sikerült megint a bankok érdekeit szolgáló megoldást kidolgozni.
A legfelháborítóbb a dologban az, h erről mélyen kussoltak, pedig olvasok híreket, nézek híradót, stb.
@Kivlov: Nem az uzsorával van gond, mert sokan az első megállapított részletet sem tudják fizetni, mert nem tudnak vagy nem akarnak dolgozni.
@newtehen (egyszerű mint a faék - de működik):

Tartom a véleményemet. Nem állami feladat erre költeni.
A bankoknak sem jó, hogy ekkora hitelállomány értéktelenedett le. Mit gondolsz, miért nem kerül szabadpiacra a sok bedőlt hitelből vett lakás? Nem a moratórium miatt. A bankoknak ugyanolyan érdekük, hogy fizetni tudjon az adós. Tegyenek érte. Az állam meg jobb szabályozást fogadjon el a működésükre, végül is ez lenne a dolga, nem Gizikét költöztetni állami pénzen épített lakásba...
@productmanager: Ha így működne, akkor jó lenne. De sok olyan van (CHF), ami indult 6.4%-ról és jelenleg 13% körül van.

Most nem akarok elmenni a forrásköltség irányába, mert ez az ügy szempontjából lényegtelen.
@KevinMulder: Hát ahol 13%-on van a kamat, ott én mennék a Felügyelethez egyből, az tuti.

Szerintem se kamatprobléma van itt, sokkal inkább árfolyamprobléma.
@lavór: Az állami pénzes támogatást én sem nagyon szeretem. Viszont az állam jogilag sem segít, pedig kellene.

A bankoknak meg nagyon is jó. Ha nincs CHF a hitel mögött, akkor mostanra már legalább azt a pénzt visszakapták, amelyet kihelyeztek. Most már nem lehet sokkal többet, így szépen bezárnak a bankfiókok, csak 1 embernek kell maradnia, aki a pénzt beszedi :)
@KevinMulder: az állam már így is segített jogilag is eleget. Mind az árfolyamgát, de leginkább a végtörlesztés intézménye ilyen jogi segítség is volt.
@productmanager: Ameddig a kamat normális mederben volt, minden ok volt. Az emberek elhitték hogy minden normális. Aztán amikor az árfolyammal együtt a kamat is emelkedett és az emberek harapófogóba kerültek, akkor elkezdték piszkálni a szerződéseket, hogy mi alapján is annyi amennyi. Ekkor kezdtek a szerződésekből kihullani a csontvázak, hogy az egész mire is ment ki voltaképpen.

Senki sem beszél arról, hogy a 2011 LCXVIII törvény alapján mindenkinek joga van újratárgyalni a bankjával a szerződését, hogy az megfeleljen a törvényeknek. Elméletileg a bank nem utasíthat vissza, viszont gyakorlatilag aki megpróbálta az mind úgy lepattant, hogy csak na.

Az árfolyamgát ezen lehetőség megszűnésének másnapján indulna, de a legtöbb bank igyekszik az árfolyamgáttal minél előbb indulni ... vajon véletlen? :)

Itt maga a szerződés a probléma, nem a kamat vagy az árfolyam. Csak most kezd kinyílni az emberek szeme, hogy "ég a ház".
@productmanager: Nézőpot kérdése.

Ha ténylegesen nem volt CHF a hitelek mögött (pl a bank pénzteremtő joga miatt), akkor ha valaki felvett 5 millát, abból 10 lett. Befizetett 2.5-öt, majd a végtörlesztéssel 5-öt, akkor valójában visszafizette a hitelt és 2.5 millió kamatot. Azaz jogilag az államnak egy fillérjébe sem került, a bankok sem jártak rosszul, az emberek meg elhitték, hogy milyen jól jártak, holott így is több kamatot fizettek be, mint amennyit pl az uzsoratörvény maximalizált.
@KevinMulder: 2011 LCXVIII ez melyik törvény?
@productmanager: Az árfolyamgátat meg az előbb kiveséztük. Most az állam fizeti a 180 feletti részt. 5 év múlva ezt a bank keményen behajtja, a banktól pedig az állam adó formájában szépen elveszi.

Az árfolymagát másik lényege a legalizáláson felül az, hogy aki már pengeélen van, azt pár évig még véreztesse, pár évvel később bukjon bele. Aki még megteheti, az húzza-halassza a bukást, hogy ne egyszerre bukjon be mindenki.
@KevinMulder: de miért ne lett volna CHF a hitelek mögött? Szerinted hogy lehetett 6-7%-os kamatot adni, ha nem CHF forrás volt a hitel mögött?
@KevinMulder: az állam és a bank fizeti a 180 feletti részt, felesben.

Azért az is lehet, hogy az árfolyam beáll egy normális szintre, mondjuk 200 körülre a CHF, mert az is megoldaná a problémát.
@tede: "Külföldön ez azt jelentené, hogy a bankok izgulnának, mert csak az ingatlan lenne fedezet. Magyarországon az adósok idegesek, mert ha végrehajtják az ingatlanukat, akkor még a maradék tartozást leverik rajtuk."

Dehogy izgulnak. Amerikában ha bedől a hiteled, elveszik az ingatlant, és újra kezdheted az életed nulláról, de hitel nélkül.

A visszavett ingatlanokat, egész lakóparkokat a bankok egyszerűen lédózeróltatjak.
@productmanager:

Bocs, typo:

2011. évi CXLVIII. törvény
@productmanager: Csak CHF alapú volt a hitel, nem chf. Anni pénze egyszerűen nincs Svájcnak.
A mohó bankok és a köré csoportosult végrehajtó maffia.

30 milliós házakat árvereznek 13 millóért, egyszerűen felzabálják saját piacukat.

A kormány legalább azt megtehetné, hogy limiteket szab, egy határon túl a maffiának már nem érné meg.
@KevinMulder: Nem. A 180 feletti részed tőkerésze kerül egy külön számlára, a kamatot felesben fizeti a bank és az állam. Az nem kerül arra a számlára.
@productmanager: Ugyanúgy, ahogy pl internet csomagot is bevezető áron lehet rendelned. Aztán majd pár hónap múlva drágább lesz.

Ugyanez volt itt is, csak nagyobb nagyságrendekben.
@Anti Anyag: Egyszerű, be kell vezetni a magáncsőd intézményét. De azért nem vezetik be, mert mindig vannak olyan csalók akikre hivatkozni lehet, hogy azok majd ezzel is simán visszaélnek. A többség meg szívjon.....
@apanna: nyilván devizapiaci műveletekkel, swapokkal stb fedezeték az ügyleteket, de attól még devizában voltak, a banki könyvekben is deviza volt, a törlesztőrészlet is devizában volt meghatározva (legalábbis az én szerződésemben), szóval sztem kicsit erős kijelentés, hogy nem devizahitel.
Egyébként meg van annyi pénze svájcnak, ne félj. Csak nézz utána, mennyi pénzt égettek el a CHF gyengítésére az elmúlt 2 évben :-)
@KevinMulder: "Most az állam fizeti a 180 feletti részt. "

Ezt te írtad? :)
magyarkozlony.hu/pdf/10826

A Hpt. a következõ új 234/H. §-sal egészül ki:
„234/H. § (1) A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása
érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított
210/B. § rendelkezéseit a hatálybalépését követõen kötött szerzõdésekre kell alkalmazni.
(2) A 2012. január 1. elõtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévõ futamidejû jelzálog-hitelszerzõdés
esetében – ha az nem felel meg a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás
biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával
megállapított 210/B. § rendelkezéseinek – a fogyasztó 2012. május 31-ig egy alkalommal kérheti a szerzõdés – számára
hozzáférhetõvé tett feltételeknek megfelelõ – módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen
a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 132. szám 32449
pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. §
rendelkezéseinek azzal, hogy az új hitel
a) forinthitel lehet, ha az eredeti hitel forinthitel,
b) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más
– a c) pontban meg nem határozott – devizahitel,
c) svájci frank hitel, svájci frank alapú hitel, euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel svájci
frank hitel vagy svájci frank alapú hitel.
(3) A már fennálló jelzáloghitel szerzõdés a (2) bekezdés szabályai szerinti módosítására, újrakötésére vagy kiváltására
az a fogyasztó jogosult, aki az átalakításra vonatkozó írásbeli kérelme benyújtását követõ 60 napon belül
a jelzálog-hitelszerzõdés módosításához, újrakötéséhez vagy kiváltásához szükséges dokumentumokat a pénzügyi
intézmény számára hiánytalanul benyújtja.
(4) A (2) bekezdés szerinti jelzáloghitel-szerzõdéssel rendelkezõ fogyasztó módosításra, vagy újrakötésre vonatkozó
igénybejelentését a követeléssel rendelkezõ pénzügyi intézmény nem utasíthatja el és a szerzõdés módosításáért,
újrakötéséért vagy annak kiváltásával kapcsolatos elõtörlesztéséért díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel.
(5) A szerzõdés (2) bekezdésben meghatározott módosításának, újrakötésének vagy a kiváltásának és az ehhez
kapcsolódó egyéb pénzügyi szolgáltatásoknak a közvetítésére, valamint egyéb közremûködõi feladatok ellátására,
továbbá egyéb együttmûködés részeként történõ részvételre közvetítõ nem jogosult akkor sem, ha a váltás más
szolgáltatások értékesítése részeként vagy ehhez kapcsolódóan történik.”
@apanna: Azt igen, de a kamatra gondoltam :) Ti még nem voltatok gondolatolvasó kurzuson? :)
@KevinMulder: Ezt is pótolnom kell:)))Igyekszem:)
@KevinMulder: ez arra vonatkozik, hogy referenciakamat alapúvá vagy hosszú kamatperiódusuvá teheted a hiteledet. Valamelyiket a bankodnak biztosítani kell neked. De ez csak az ügylet kamatozását érinti, tehát a kölcsönszerződés egyik részét. Egyébként ezt tényleg mindenki megteheti, bár jelzem, hogy a közjegyzői díjat sajna itt is meg kell fizetni.
@productmanager: Te tartottál a kezedben CHF-et? Utaltak Neked azt? Ennyi erővel talicska aprómajomban is definiálhatják a hiteled.
@productmanager: Igen, ez így van, mégsem propagálják.

Érdekes módon, egyetlen bank sem egyezkedett egyetlen általam ismert deviza alapú hitelessel ez ügyben. Kötelező lenne, mégis mindenki lepattan.

Az első mondatodban van a legfontosabb dolog ...
@KevinMulder: én nem kaptam CHF-et, mert én kértem a bankomat, hogy váltsa át és forintban utalja a hitelem, mert az eladóm így kérte. De egyébként mindezt bonyolíthattuk volna CHF-ben, vagy EUR-ben is, tökmindegy. A lényeg, hogy én kértem a bankomat erre a műveletre. És mindezt azért tettem, mert 6%-on kaptam hitelt, az egyébként kb 15%-os HUF helyett.
@productmanager: Én pedig azért vettem fel CHF hitelt, mert annak normális esetben jelentősen alacsonyabbnak kellene lennie, mint a HUF kamatnak. Ezzel szemben a kamatom nem követi a referenciakamatot. S nem csak nekem ...

tudom, tudom, forrásköltséget fogsz mondani. Arra mondanék valamit, amiről eddig nem beszéltünk, de inkább megtartom magamnak :D
@productmanager:

És ugye a forinthitelesek nem dőlnek be? :D
@Anti Anyag:

Olyan drágán adják? Érden 2 házat is vett ismerősöm darabját 7 millióért a szabadpiacon.
Szívesen adóznék többet, hogy az adóforintjaimból mind a hitelt felvevőket, mind pedig a hitelező bankokat segíteni lehessen.
Minő meglepetés.
A CHF hiteles "mentés" programról többen előre megmondták még jobban elszáll a CHF árfolyam tőle és el is szált. Megmondták azt is beesnek ingatlan árak béka segge alá, ezért lehet a "megmentett" többet bukik mint nem, és lőn.
Unortodox Matolcsyzmus rulez!

@productmanager: " Szerinted hogy lehetett 6-7%-os kamatot adni, ha nem CHF forrás volt a hitel mögött?"

Eddig én erre a kérdésre senkitől értelmes választ nem kaptam, de még is terjed a "mindenki által ismert tény".
@lavór: A forint hitelesek nem félidőtől szoptak, hanem végig, de őket senki nem akarta megmenteni. Mivel a törvény kiagyalóinak is CHF hitele volt, fel sem merült.
@Anti Anyag: Sajnos a 30 milliós ház már csak 13 milliót ér, vagy annyit sem. Az eladók egy álomvilágban élnek, hihetetlen szövegekkel árulják az értéktelen ingatlanjaikat. Pont az volt a hitellúzerek csapdája, hogy csak az eladási árral törődtek, az egyéb költségekkel, a saját munkaerőpiaci értékükkel nem. Ezt a veszteséget most szétosztotta a hatalom köztünk.
@komplikato:
Na itt a bibi, semelyiket nem kéne menteni.
@komplikato:

Adok neked X HUF-ot 6%-ra, majd visszakérem az a pénzt, de előtte még árfolyamváltozás miatt feltolom 2X HUF-ra és annak veszem a 6%-át. Így már érthető?
@lavór: Senkit sem kell menteni. De tisztességes szerződés és szabályozás kell. Ami most van, az szabadrablás.
@KevinMulder:

"Ami most van, az szabadrablás."

Kötelező aláírni a szerződést, amit az "áldozatok" elé tesznek? Nem is volt soha kötelező. Lehet mamánál, nagyinál, albérletben lakni. A bank meg ha nem tudja eladni a szolgáltatást kénytelen lesz olyan feltételeket kínálni, amivel eladhatja a hitelét. Akár kialakulhatott volna egy egészséges bérlakási viszony is. Na de itt mindenki milliárdost játszott.
piac
van egy 10 milliós lakás 20%-ot veszit az értékéból 8 millió.
van egy 40 milliós ház 20%-ot veszít az értékéből 32 millió.
20 évig mindenki ingatlanba fektette a pénzét, merthogy az csak felfele megy?
Mennyi a törlesztője egy 10 milliós kölcsönnek és mennyi egy 40 milliósnak?
Mennyiért bérelsz lakást?

Szóval azért ehhez a cikkhez megnézném azt, hogy azok a hitelek és ingatlanok milyen árkategóriában vannak...
Megsúgom én is szeretnék 30-40 milliós házban lakni csak nem engedhetem meg magamnak.
Úgyhogy most miről beszélünk, hogy bedőlnek a a 20-30 milliós hitelek, ingatlanok?
És én a ma 8 milliós ingatlanomból értsem meg a 32 millió problémáját? Erről beszélünk?
Hát b...meg.
Egyébként a legnagyobb baj az hogy pang a gazdaság. Mert amig lehet addig mindenki fizeti a hitelt gondolom - függetlenül attól, hogy 10 vagy 40 millió.
Az LTV-k növekedese azert alapvetöen a bankok szamara rossz hir, az adosokat inkabb a törlesztöreszlet nagysaga erdekli.

Erdekes lenne tudni hogy a romlasban pontosan mekkora az FX es mekkora a piaci ar valtozasanak hatasa.

A valamelyik kommentelö altal emlitett "walk-away" (ados megszabadul az adossagtol akkor is ha az ingatlan eladasabol kevesebb penz folyik be) csak az USA-ban letezik, Europaban tudtommal nincs ilyen.
@Dolgozónép: ezt mondják már mióta és mindig van valami pénzügyi segítség
Szépen körbejártátok a problémát, de sajnos sokan úgy hiszitek, hogy a jelenlegi állás szerint megoldható. HÁT NEM.
Ugyanis az ingatlan valós (avagy jelzálogban rögzített, hitel szempontjából ez a mérvadó) áron felül nem értem, miféle összeget követelhet még bármilyen bank (szigorúan lakáshitelről beszélünk). Ha ez nem fedezi a hitelösszeget, hát sorry, bukta a bank. Meg is mondom, hol kezdje a veszteséget beszedni:
- a minden beeső csövesnek hitelt adó ügyintézőinek a múltban kifizetett sikerdíjaival arányosan, az ügyintézőkön;
- a hitelt engedélyező supervisorok hiteldíja, illetve prémiuma szerint rajtuk;
- a hitelstratégiával foglakozó menedzsmenten, múltbeli prémiumainak megfelelően;
- az ib, fb tagságon (mindenkin, aki a döntéshozásban részt vett) a prémiumainak megfelelően;
- valamennyi hiéna vállalkozón, akik mindezeket itt fent felsoroltakat visszakenték (óh, ne mondd már, hogy nem volt ilyen, haha);
- valamennyi állami döntéshozón, akik a fenti hitelezési gyakorlatot engedélyezték, nem ellenőrizték, vagy hallgatólagosan egyetértettek vele, természetesen megfelelő vagyonvizsgálat után.
- a többit meg a részvényeseknek ki nem osztott osztalék formájában leírni.
Hátborzongató, mi? Pedig ez lenne a helyes eljárás. Normális kapitalizmusban bizony ez így működne. Nálunk meg kellene nézni, hogy ki mindenki tartozik a fenti kategóriák valamelyikébe. Nagy meglepetések születnének.
De azért szavazzatok bátran oda, ahova akartok.
@Nge Swazili Mbeko: Mindig a hitelfelvevő a felelős a döntéseiért a kapitalizmusban. Aki aláír egy 5 évnél hosszabb szerződést, az megérdemli. Hiába nagyszerű érzés eldicsekedni a metál ezüst Daewoo-val. Elrettentő példának jók a hitelkárosultak. Csak az a baj, hogy ezek a közüzemi csekkekkel is lógnak meg a rokonoknak, barátoknak is tartoznak. Kapitalizmus....
Egyébként szuper ez a poszt, végre nem k.va anyázás megy, hanem VITA (amire szükség van).

Én azt gondolom egyébként, hogy azok a próbálkozások, amik arra irányulnak, hogy a devizahitel, vagy deviza alapú hitel szerződéseket ilyen-olyan okokból semmissé nyilvánítsák, nem járnak majd sikerrel.
Folyton olyan érveket hallani – ami már a kommentek között is felmerült – hogy nem is kapott devizát az adós, tehát nem is devizahitel. De ez butaság, pont a saját példámon keresztül mutattam be, hogy az ügyfél kérésére váltották ezt forintra.
Más oldalról megközelítve, ha nem devizaforrás lenne a hitel mögött, hanem forint, akkor tuti nem 6-8% lenne a kamat, hanem sokkal több…
Tehát azt támadni, hogy ilyen alapon ezek nem is devizahitelek, szerintem felesleges.
Azt már meg lehet nézni, hogy adott esetben egy bank hogy árazta a hiteleket, és az adott árazási döntés tényleg indokolt volt-e (azaz csak a tényleges forrásköltség emelkedést árazta-e be a bank, vagy többet), illetve, hogy ha kamatot emelet valamikor egy élő szerződésen forrásköltségre hivatkozva, akkor utána a forrásköltség csökkenését is beárazta-e (merthogy be kellene). De egyébként ezeket a Felügyelet folyamatosan vizsgálta, ezért szerintem a nagybankoknál ezzel nem nagyon lehet probléma (pl.: a saját bankom is emelt, majd visszacsökkentett).
Azt is meg lehet nézni, hogy az árfolyamokkal hogy „nyerészkedett”, az szabályos volt-e, megfelelt-e a szerződésnek és a jogszabályoknak. Bár megjegyzem, a deviza ugyanolyan árucikk, mint a kaja a boltban: ha azt várjuk a banktól, hogy a beszerzési áron (középárfolyamon) adja el nekünk, akkor ennyi erővel a CBA-ban is követelhetnénk, hogy beszerzési áron adják a tojást…

Azért is a bankokat teszik felelőssé, hogy egyáltalán bevezették a devizahiteleket. Erre ugye azért volt szükség, hogy a megszűnő állami kamattámogatott hitelek helyett hasonló kamatú, de piaci feltételű hiteleket tudjanak folyósítani. A kamattámogatott hitel meg azért szűnt meg, mert kezdett komoly összegeket felemészteni az állam által fizetett kamattámogatás. (Ha nem szüntetik meg, és ugyanolyan ütemben folytatódik a támogatott hitelek kiáramlása, ma ez lenne az egyik legnagyobb költségvetési tétel, évente sok százmilliárd forinttal.)
Tehát a bankszektor behozta a devizahitelt, ami 2008 végéig teljesen jól szuperált, keményen húzta a gazdaságot (és nem csak a fogyasztást növelte hitelből, hanem pl. az építőipart is). Ami az igazán nagy hiba volt, hogy CHF-ben és JPY-ben is folyósítottak, illetve főleg CHF-ből. Ha pl csak EUR lett volna, akkor ma nagyságrendekkel kisebb probléma lenne.

Nekem az a véleményem, hogy bankokat a devizahitelek bevezetéséért nem lehet felelőssé tenni. De azért már igen, hogy milyen hozzáállást tanúsítottak a saját ügyfeleik irányába, amikor elszállt az árfolyam és emelkedtek a kamatok. Ott kellett volna visszafogni magukat, mert ott még volt nyereség, amiből fedezni lehetett volna adósmentő programokat.
Ezt nem tették, megszívták? Meg bizony. Állam bácsi helyettük végezte el ezt a melót, ami nyilván sokkal jobban fájt, mint ha önszabályozással csinálták volna.
Csak az a baj, hogy az Állam megint túllőtt a célon, és a vízzel együtt kiöntötte a gyereket is, mert hirtelen akkora lett a tőkevesztesége a bankszektornak, hogy itt néhány évig nem lesz épkézláb hitelezés sajnos.
Tehát szerintem a végtörlesztés egy nagyon rossz lépés volt, az árfolyamgát viszont OK. Igaz, hogy átmeneti megoldás, de legalább érdemi időt kapnak a fellélegzésre az adósok.
A végső megoldás tényleg az lenne, hogy mindenki annyit keres, amiből ki tudja fizetni a hitelét. De ehhez normálisan működő, növekedő gazdaság kell, ami meg – tetszik, nem tetszik – nem fog menni normálisan működő bankszektor nélkül.
És végül még egy megjegyzés. Ma kb 20% azon hiteladósok aránya, akik nem fizetik pontosan a hiteleiket, nagy részük devizahiteles. Ez nagy szám, de a másik oldalról nézve van 80% olyan, aki meg fizeti, a megváltozott körülmények ellenére is. Én nem hiszem, hogy nekik az elmúlt 4 évben a CHF árfolyamával egyenes arányban növekedett a fizetésük. Talán nem vállalták túl magukat, felmérték a lehetőségeiket, és hagytak biztonsági tartalékot. Talán ők azok, akik úgy gondolják, hogy aláírtak egy szerződést, és ennek vállalják is a következményeit. A devizahitel általános probléma, de én úgy érzem – és nem akarok senkit megbántani - igazából a devizahitelesek csak egy kis része „csinálja a balhét”.
Bocsánat, ha hosszú voltam.
@productmanager:
Szóval te azt állítod, hogy akkora kamatot fizetsz, mint amekkorát a hitel felvételekor? Csak az árfolyam szállt el ?
Erős a gyanúm, hogy te tényleg CHF hitelt kaptál.
Állítólag takarék szövetkezetek adtak ilyen hiteleket.
Csakhogy a bankok nem CHF hitelt adtak. Hanem a meglévő forint betétjüket cserélték el CHF-re. Így megmaradt a forint miatt a magas hitelkamat és a CHF miatt az árfolyamkockázat is.
Sőt, a bankok olyan szerződési feltételeket kötöttek ki, hogy egyoldalúan emelhetik a kamatokat, és a kezelési költséget is. Vita esetén a bank könyvelését kell elfogadni. Csakhogy azt nem mutatja meg neked, csak bemondja a számítás eredményét. Ez esetben tulajdonképpen egyáltalán nem kellett már a kezdet kezdetén sem deviza.
@soproni1:
Aki az első részletet sem tudja fizetni az mi a f*sznak vesz fel hitelt? és miért kap???
@Kivlov:
"Aki az első részletet sem tudja fizetni az mi a f*sznak vesz fel hitelt? és miért kap??? "

Ilyen ember nincs! Legalább is Magyarországon nincs.
@bankvezér:

soproni12012.06.19. 17:00:09
"...sokan az első megállapított részletet sem tudják fizetni, mert nem tudnak vagy nem akarnak dolgozni."

csak idéztem...
@Kivlov:
Ja, szerintem soproni1 saját magáról írt. :)))
@bankvezér:
megártott neki a Soproni világos a nagy melegben...
@bankvezér: nem, egy Osztrák tulajdonú nagybanknál vettem vel a hitelt.
@productmanager:
A te szerződésedben hogyan fogalmaznak?
- Devizahitel, vagy devizaalapú hitel?
@bankvezér: az van benne, hogy CHF elszámolású a kölcsön, és minden CHF-ben van benne, a hitelösszeg és a törlesztőrészlet is. Egy forintos összeg van benne: az eladónak utalandó forint összeg.
Számomra az elejétől egyértelmű volt, hogy egy CHF összeget kaptam a banktól, amit azért folyósítottak forintban az eladónak, mert így írtuk meg az adásvételit. Az is egyértelmű volt, hogy CHF-ben kell visszafizetnem, és mivel nincs CHF forrásom, hát havonta átváltom a forintomat CHF-re. Persze jól megszívtam az árfolyamot, de ha egyszer kicsit magához tér az árfolyam, akkor nyerőben leszek megint a forinthoz képest (mondjuk már egy kb 200-220 Ft-os CHF-nek is örülnék).
Azt nem tudom, hogy pontosan milyen tranzakciókat végzett a bank a háttérben, hogy a hitelem mögötti forrásokat megteremtse, de az tény, hogy ma 7% alatti a kamatom, a HUF kamatok meg 12-13%-on vannak. Tehát kamat oldalról rendben vagyok, árfolyamon szívok. Ez van.
@productmanager:
Ezek szerint a te törlesztő részleted pontosan a CHF erősödésének arányában nőtt mindig?
A kamat kérdése érdekes. A CHF- Libor ugyanis jelentősen változott. Melyik évben vetted fel a hitelt?
@productmanager:
Neked korábban is annyi százalék volt a kamat mint most???
Azt azért nem hiszem.
@bankvezér: nem, volt kamatemelésem is, de aztán csökkentésem is. De ezt leszámítva mindig halál pontosan követte az árfolyamot, ráadásul az árfolyam réssel se játszott a bank.
2007-es a hitelem. Tisztában vagyok vele, hogy akkor 3% körül volt a CHF LIBOR, ma meg gyakorlatilag 0%. De azzal is tisztában vagyok, hogy a hitelem nem LIBOR-hoz kötött, illetve hogy a 2008-as pénzügyi válság durván megemelte a finanszírozási felárakat, emiatt nőtt a bankom forrásköltsége. És mivel tisztában vagyok vele, hogy egy 20 éves hitel mögött nem 20 éves forrás van (sokkal rövidebb forrásokkal finanszírozzák a hiteleket - de hát ez a bank egyik dolga: rövid megtakarításokat hosszú lejáratú hitelekké transzformálja), hát nem lepődtem nagyon meg, amikor végül is kamatot emeltek. Persze azon én is elgondolkodtam, hogy ha a LIBOR - mint fő forrásköltség összetevő - csökken, akkor miért emelkedett a kamatom, de ennek indoka az volt, hogy a finanszírozási felár a LIBOR csökkenésnél jobban emelkedett, így az eredő emelés volt sajna. Ezt el is tudom fogadni, mert azóta csökkent a forrásköltség, és vissza is csökkentették a kamatom az eredeti szintre, ráadásul maguktól, nem kellett balhéznom.
Na mindegy, a lényeg, hogy nem akarok itt valamiféle bankvédő szerepben feltűnni, de nekem kamatoldalon korrekt volt a bankom.
@productmanager:
Tény, hogy gyanúsan korrektnek tűnik a bankod. :))
Véletlenül nem halasztott tőketörlesztésű a hiteled ?
@productmanager:
Tudod mennyi most a hitelbiztosítás díja ? Körülbelül 6 % . Még ha a CHF -Libor nulla körül van, akkor is az a kérdés, hogy hol van a bank bére? - a kezelési költség.
@bankvezér: volt türelmi idő, de csak 3 évig, úgyhogy már tőkét is fizetek
@productmanager: hát az én hitelem kezelési költség nélküli. Egy csomó bank már így adta a hitelt 2007-ben is (illetve volt ilyen konstrukciója is). Így persze a kamat kicsit magasabb volt, de legalább csak kétféle tételt kell fizetni, kamatot + tőkét
@productmanager:
A hiteled véletlenül nem "prémium kategóriás hitel"?
Azok kaphatnak ilyet, akik nagyon magas havi jövedelmet tudnak igazolni.

Egyébként pedig bárhogyan próbálod is összerakni a hiteledet, csak egyetlen módon működik.
Tehát : A bank már átváltotta forintra a hiteledet, - vagy mindig is forint volt. A bank bruttó 7 % kamatért jut lekötött forinthoz .
Te most legalább 11 %-os kamatot fizetsz, az általad ténylegesen felvett forint után. A 4 % különbség a bank bevétele.
látom a devizahitelezés olyan mint a foci: mindenki ért hozzá jobban is mint a bank, hát akkor tessék bankot alapítani (hiszen csak számlapénz kell hozzá) és adni a hiteleket 0% kamatra, mert így igazságos.
a nagyarcú devizahiteleseknek: szívesen azt a több százezer forintot amit az adómból kaptatok, ha már köszönömre nem tellett.
@médiamanipulátor:

"a nagyarcú devizahiteleseknek: szívesen azt a több százezer forintot amit az adómból kaptatok, ha már köszönömre nem tellett. "

Azt a pénzt valójában a bankok kapták, hogy ne dőljenek be. Kíváncsi leszek arra, amikor egy bankigazgatót rá tudsz venni, hogy bevallja a devizahitelekről az igazat, majd azután köszönetet mond az "ismeretlen adófizetőnek".
Amíg ezt nem tudod elérni, jobb ha kisebb mellényt veszel fel...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...