Bízzunk a Big Mac indexben!
Azok a devizahitelesek, akik most nyomás alatt tartják a bankfiókokat végtörlesztési igényük lebonyolítását kérve egészen biztos jóval nagyobb részben kívánják forinthitelből letudni végérvényesen adósságukat, mint megtakarításokból. Akinek ugyanis volt itt-ott (számlán, pincében, padláson és persze külföldön) tartaléka az mozgósította azt tavaly. Ez magyarázza, hogy a december végéig lezárt mintegy 95 ezer végtörlesztéshez csak 17 ezer alkalommal vettek fel forinthitelt.
Ez az arány alighanem megfordul majd annál a további csaknem 200 ezer végtörlesztési igényt regisztrált adósnál, akik még várnak sorukra. Feltéve, hogy fel tudnak venni forintkölcsönt akár banktól, akár munkáltatójuktól. A pénzintézeti hitelek azonban gyors ütemben drágulnak, ráadásul alig követhetően. Az átlátható kamatalakítást segítő kötelező referencia kamathoz kötött hitelek ugyanis az eredetileg meghirdetettnél három hónappal később csak áprilistól jönnek be, köszönhetően annak a módosításnak, amelyet december végén fogadott el a kormánypárti többség az Országgyűlésben. Az időpont elcsúsztatása nem volt vételetlen, ez is része volt annak a bankok és kormány közötti egyezségnek, amely többek között tartalmazza a devizahitelek áprilistól beinduló és öt éven keresztül tartható a végtörlesztési árfolyammal (180 forintos svájci frank, 250 forintos euró és 2,5 forintos jen) egyező szinten fixált törlesztést.
Éppen a forinthitelek kamatának beindult – és várhatóan idén még folytatódó emelkedése miatt érdemes ezt az új lehetőséget is jobban megvizsgálnia azoknak, akik egyelőre csak a végtörlesztésben gondolkodnak.
Eltekintve attól, hogy ez a megoldás érthetően kedvezőbb a bankoknak a végtörlesztésnél – hiszen ezért javasolták a kormánynak - sok esetben az egyébként forinthitelből végtörlesztő devizaadósok is megtalálhatják vele a számításukat. Persze csak akkor, ha nem estek 90 napot meghaladó késedelembe, a pontatlanul fizetők ugyanis ki vannak zárva a konstrukcióból.
A havi részlete ugyanis nagy valószínűséggel alacsonyabb lesz a megtartott, de az áprilistól beinduló árfolyamgáttal törlesztett devizahitelnek, mint annak a forinthitelnek, amelyre most lecserélhetik (ha egyáltalán lecserélhetik) az adósok a frank, jen vagy euró-alapú hitelt A már most 12-13 százalékos teljes hiteldíj ráadásul várhatóan még emelkedik is, hiszen 2012-ben az elemzők többsége a jelenlegi 7-ről 8 (rosszabb esetben 9,5) százalékos csúcskamatra számít. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a mostani helyzetben egy dolog lesz fix, az öt évre fixált törlesztő részlet, míg a forintkamat addig srófolódhat felfelé, amíg az országot finanszírozó külföldi befektetők nem kezdenek el hinni Magyarország pénzügyi kilábalásában.
„Jó-jó de, a piaci árfolyam romboló hatásáról mégsem szabadulok meg, hiszen a rögzített és a piaci árfolyam között rész egy forintszámlán halmozódik majd és azt öt év után mégis csak törlesztenem kell” – mondhatja erre bárki. A bankok és kormány között megállapodás azonban ezt a terhet sokkal jobban csökkenti, mint az eddig ismert fix árfolyamgát. Azt az árfolyam-különbözetet ugyanis, amelyik a havi törlesztés kamatrészére esik, átvállalja az adóstól az állam és a bank fele-fele részben. Ez a megoldás azok számára, akik devizahitelük futamidejének az elején járnak azért is kedvező, mert ők az annuitásos törlesztési mód miatt még több éven át nagyobb részt csak kamatot törlesztenek.
A rögzített és a piaci árfolyam közötti – tőkerészre eső – különbözettel kell tehát egyedül az adósnak plusz teherként számolnia. Hát ebben az esetben persze a hitnek is van némi szerepe. Remélni kell, hogy a forintkamatszint az idei kilengés után még a tavalyi 6 százaléknál is alacsonyabb szinten stabilizálódik majd, továbbá azt is, hogy a mostani extrém gyenge forint is távoli emlék lesz öt év múlva, amikor lejár az árfolyamrögzítés.
Azt pedig, hogy mennyire nincs helyén az árfolyam éppen a The Economist most publikált Big Mac indexe is tanúsítja, eszerint a forint meglehetősen alulértékelt (a svájci frank pedig a világ egyik leginkább túlértékelt valutája). A világ rendje tehát akkor állna vissza, ha a svájci frank veszítene erejéből, a forint pedig visszanyerne valamennyit, ami a devizahitelüket most nem forintosító adósok számára is igazán jó hír lehet.
Lenne persze egy - nemcsak devizahitelesek számára – kedvező hatása annak, ha a bankfiókokban toporgó ezrek – tízezrek, netán százezrek további devizahiteles százezrekkel együtt inkább az új árfolyamgát mellett szavaznának. Nagyobb lenne így a nyomás a gazdaságpolitikát formáló kormányerőkön, hogy ne szabaduljon el a forint árfolyama.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
Kép forrás: McDonalds.com
Utolsó kommentek