A nap legfontosabb pénzügyi hírei
Mindenki a hétvégi uniós csúcsra készül, azonban hazánkban is vannak történések szépen! Kinek-kinek vérmérséklete szerint: recseg-ropog a szerkezet, vagy csupán néhány strukturális változás, de tény, hogy immáron a második vezető kormánytag nyújtotta be lemondását. A hét elején Bencsik János, államtitkár, most pedig Fellegi Tamás, fejlesztési miniszter ajánlotta fel a székét. A lemondásról még személyesen egyeztet Fellegi Tamás Orbán Viktorral, ha a kormányfő hazaérkezik az uniós csúcsról.
Indokként azt hozta fel a miniszter, hogy a magyar IMF-tárgyalódelegáció vezetőjeként „rendkívül tág, nagyon sok feladatot magában foglaló megbízása” van, és szeretne egyszerre csak egy komoly dologra fókuszálni. Ez annyiban hihető is, hogy Fellegi Tamás a jövő héten már találkozik mindhárom hitelminősítő képviselőivel. Az Index információi szerint Fellegi lemondása egy nagyobb kormányzati szerkezeti átalakítás első lépése lehet. A Fideszben többen arra számítanak, hogy a következő lépés a gazdasági és a fejlesztési tárca közös átszervezése lehet.
Mindeközben az egész üzleti világ, a befektetők, a pénz- és értékpapír-piaci kereskedők és a reálgazdaság szereplői egyaránt a hét végi európai uniós csúcsértekezletre figyelnek. Európa vezetőinek ugyanis olyan döntéseket kellene hozniuk, amelyek eloszlatják az eurózóna összeomlásával kapcsolatos aggodalmakat. Az elmúlt napokban két dokumentum jelent meg a csúcsra készülő javaslatokkal kapcsolatban. Az egyiket Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke jegyzi, a másik a Merkel-Sarkozy (Merkozy)-terv, amelyet tegnap juttattak el Rompuynak. Az előbbi az uniós alapszerződés olyan „apróbb” megváltoztatásáról szól, ami nem igényel hosszas ratifikációs folyamatot, az utóbbi lényege a költségvetési hiány és az államadósság plafonját átlépő államok automatikus büntetése.
Sokan talán nem merik kimondani, de van egy olyan szcenárió is, amely az euró végéről szól. De vajon mi is lenne akkor, ha megszűnne az euró? A kérdést Willem Buiter, a Citi vezető közgazdásza a Financial Times hasábjain megjelent véleménycikkében boncolgatja. Véleménye szerint az euróövezet felbomlása, még akkor is, ha csak részleges lenne, vagy csak néhány gyenge tagállam válna ki, kaotikus helyzetet eredményezne. Egy teljes széthullás, ami egy nagyobb német márka övezethez és másik 10 nemzeti fizetőeszköz visszavezetéséhez vezetne, pedig pokoli zűrzavart okozna.
Zűrzavart egyelőre „csak” Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének szavai okoztak a piacokon, ugyanis a mai sajtótájékoztatón arra kérdésre, hogy az EKB miért nem segít közvetlenül a bajbajutott tagállamoknak, úgy reagált, hogy „ezt az uniós alapszerződés nem engedi meg”. Ehhez csak annyit, hogy éppen amiatt figyel mindenki a hétvégi uniós csúcsra, mert ott az alaptörvény módosítása is szóba kerülhet, az pedig megnyithatja az utat az EKB előtt. Minden esetre a piacok Draghi kommentjére igen negatívan reagáltak. A német DAX-index meredek lefordulást mutatva pillanatok alatt 1,4 százalékos mínuszba találta magát, a francia CAC 1 százalékkal került lejjebb, míg a határidős amerikai indexek 0,7-0,8 százalékkal kerültek lejjebb. Ezzel párhuzamosan a forint is gyengülni kezdett: a reggeli 300-as szintről egészen 303 forintig.
Utolsó kommentek