Ördögi körbe kerültek a devizahitelesek. A kisegítésükre hozott gazdaságpolitikai intézkedések még egy lapáttal tesznek a gondjaikra. 

A kedvezményes árfolyamon való végtörlesztés szeptemberi törvénybe iktatása óta a forint folyamatosan veszít erejéből. Egy eurót október vége óta már csak 300 forint feletti értéken lehet beszerezni. Igaz, hogy erre az időszakra az euróválság is rányomja a bélyegét, csakhogy a forint más régiós valutákhoz képest is rendre alulteljesít.  Ezt pedig a piacon egyebek mellett a rendkívüli banki veszteséget okozó, a piaci folyamatokba beavatkozó végtörlesztés számlájára írják. 

Lehet vitatni persze az ok okozati összefüggést, attól tény marad, hogy a hónapok óta rendkívül gyenge forint visszaüt a devizahitelesekre, tovább növelve havi terheiket. Ezért már az is késztetést érez a végtörlesztésre, aki korábban nem számolt vele. A végtörlesztők számának gyarapodásával viszont tovább a nyomás a forinton (és a bankokon). A nyomás egyenes következménye a mai fél százalékpontos  jegybanki kamatemelés, ami viszont a forinthiteleket is tovább drágítja. Így azok a devizaadósok, akik extra tartalékok híján forinthitelből fizetnék vissza frankban, jenben vagy euróban felvett tartozásukat most a forintágon szívnak. 

De itt van az újabb segítség. a végtörlesztést támogató munkáltatói kifizetések minapi adómentesítése személyenként 7,5 millió forintig. 

Csakhogy ennek a minap törvénybe iktatott kedvezménynek is vannak hátulütői. Ezúttal a költségvetés veszíthet sokat a kieső adóbevételek és az állami intézményeknél várhatóan növekvő személyi kifizetések miatt, ám a cehet végső soron az összes adófizető állja majd. 

Néhány példa az új szabályozás hátulütőire:

• Lehetőséget ad például feketén kifizetett jövedelmek legalizálására. A végtörlesztés támogatására szánt összeget ugyanis utólag is utalhatják a dolgozónak, a pénz rendeltetésszerű felhasználását pedig nem ellenőrzik szigorúan. 
• Miután nincs előírva, hogy milyen hosszú munkaviszony után kaphat valaki ilyen támogatást, elég beléptetni néhány munkavállalót 1-2 hétre, netán egy hónapra és az új dolgozóknak fizetett minimálbér és annak járulékai árán máris indulhat az adómentes pénzkiszivattyúzás. 
• A támogatást csak munkaviszonnyal rendelkező adósok vehetik igénybe. Azon tehát nem segít, akinek nincs állása, márpedig sokan emiatt kerültek bajba hitelükkel.
• Könyvelők kiszámolták, hogy 7,5 millió forint összegű támogatásonként mintegy 5 millió forint adó és járulékbevételről mond le a költségvetés (ekkora állami elvonás terheli összességében a munkajövedelmeket). Ezt a potenciális állami veszteséget ugyanakkor korlátozza, hogy a magyarországi átlagjövedelmek 220-270 ezer forint között szóródnak, ekkora jövedelemből pedig aligha szedhető vissza belátható időn belül a cég által kifizetett támogatás, tehát nem is adnak ilyet. Legfeljebb arra lehet számítani, hogy néhány helyen az év végi jutalmak, jövőre kifizetendő, de emiatt előre hozott bónuszok terhére adják majd a támogatást, azzal tehát leginkább a magas jövedelmű menedzsment-tagok élhetnek, akiknek amúgy nem is lenne rá szükségük.

Címkék: kamatemelés devizahitelesek végtörlesztés