Mozgalmas nap áll mögöttünk: Silvio Berlusconi lemondása tegnap este még némi optimizmusra adott okot, azonban mind az olasz, mind pedig a görög belpolitikai válság miatt ma délelőtt már komoly bizonytalanság uralta a piacokat. Ennek eredményeként az olasz állampapírok árfolyamának zuhanása magával rántotta először a forintot, majd ezzel együtt a másodpiaci állampapírhozamokat is. A forint két és fél éves mélypontra került, dél körül egy eurót már 311 forintért adtak, egy frankot pedig 251 forintért, az állampapírhozamok pedig 10 bázispont körüli mértékben emelkedtek (igaz utóbbi azért elmaradt az olaszok 30-40 bázispontos emelkedéséhez képest).
A piac délutánra sem nyugodott meg, az euró/forint kurzus nem igazán tudott elmozdulni a nap közben belőtt 310 forintos árfolyamról. Az elemzők szerint kockázatkerülő hangulat van a piacokon, ezt jelzi az is, hogy a tipikus carry trade devizának számító ausztrál dollár is jelentősen gyengült.
A mélyülő euróövezeti válságot meglovagolva egyre több forgatókönyv lát napvilágot a rendszer összeomlásával kapcsolatban. A legutóbbit az Exclusive Analysis elemzői adták ki: e szerint 65 százalékos esélyt ad annak, hogy a november 23-26. közötti napokban bankválság robban ki Európában, miután Görögország csődbe megy, és a pénzügyi összeomlás azonnal továbbgyűrűzik az olasz bankrendszerre.
Az első körben az USA, Nagy-Britannia és a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) tagadhatják meg, hogy külön forrást biztosítsanak az eurózóna válságkezeléséhez az IMF mellett létrehozandó alapon keresztül. Majd összeomlik a görög és a portugál kormány. A folytatást érdemes a lenti linken olvasni, hosszú, de megéri!
Ahelyett, hogy Kínát vonják be az európai adósságválság kezelésébe, az átmeneti uniós válságkezelő alap megfelelő felhasználását kellene megoldani – vélekedett Soros György. Véleménye szerint ugyanis normális esetben a 440 milliárd eurónak elegendőnek kellene lennie egy Európa-méretű gazdaság számára. Soros szerint az eurózónán kívüli államok egy része jól járhat, de nem Kelet-Európa. Ez a térség ugyanis azért nyögi az eurózóna-válság következményeit, mert a legnagyobb exportpiaca, Németország az eurózóna tagja.
Tovább a Világgazdaság.hu cikkére >>
Az Európai Központi Bank a hitelességét veszélyezteti azzal, hogy a szuverén adósság monetizálásának gyanújába keveri magát. A német kormány gazdasági tanácsadó testülete, a "bölcsek tanácsa" szerint a törlesztési nehézségekbe ütköző euróövezeti országok szuverén kötvényeinek vásárlása a monetáris és a fiskális politika közötti határ egyre aggasztóbb mértékű elmosódását vonja maga után.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
Utolsó kommentek