Partnerünk

Facebook

Utolsó kommentek

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:
  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Címkék

1% (1) 3D nyomtatás (1) ÁAK (1) adásvétel (1) adatlopás (1) adó (25) adóbevallás (1) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóemelés (1) adóhátralék (1) adójóváírás (1) adókedvezmény (2) adóoptimalizálás (2) adórendszer (1) adós (6) adósok (1) adósság (8) adosság (1) adósságspirál (1) adósságválság (3) adótörvény 2015 (1) adóváltozások 2015 (1) adózás (1) áfa (1) Afrika (1) agrárfinanszírozás (1) ajándék (4) ajándékozás (1) ÁKK (1) alap (2) alapítványok (1) alapkamat (3) alapkezelő (1) alaptőke (1) Albánia (1) Alibaba (1) alkusz (1) állam (5) államadósság (6) államadósság kezelő központ (1) Államadósság Kezelő Központ (2) államcsőd (2) államháztartás (1) államilag finanszírozott (1) államilag támogatott (1) állami cégek a tőzsdén (1) állami támogatás (1) államkincstár (1) államkötvény (2) állampapír (10) Amazon (1) amerikai részvények (1) Andre Agassi (1) Andy Vajna (1) Anthony Levandowski (1) Apple (1) ár (5) áramszolgáltatók (1) arany (5) aranyláz (1) aranyrúd (1) áremelkedés (1) árfolyam (25) árfolyam-növekedés (1) árfolyamgát (14) árfolyamgyengülés (1) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (3) árkorlát (1) áruhitel (2) aszú (1) átlaghozam (1) átlagkereset (1) ATM (2) atom (1) attitűd (1) átutalás (1) Ausztria (1) autólízing (1) autópálya (1) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1) babakötvény (1) Balaton (2) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (1) Bank (1) bank (48) bankadó (1) bankár (1) bankbetét (7) bankcsőd (3) banki fizetések (1) banki marketing (1) banki tájékoztatás (1) bankkártya (6) bánkkartyadíjak (1) bankok (1) bankrendszer (1) bankszámla (3) bankszámla nyitás (1) bankszövetség (5) banktitok (2) bankváltás (2) Baumag károsultak (1) bázispont (1) Bécs (1) befektetés (28) befektetési alap (2) befektetési jegy (1) befektetők (1) békekölcsön (1) benzin (1) benzinár (1) bér (1) béremelés (1) bérezés (1) bérkompenzáció (1) berlusconi (1) bérnövekedés (1) beruházás (3) BÉT (2) betegség (1) betét (5) betétbiztosítás (1) betétesek (1) BEVA (2) bíróság (2) Bitcoin (4) bitcoin (1) bizalmatlanság (1) bizalom (1) bizottság (1) biztosítás (9) biztosító (3) biztositó (1) biztosító.ingatlan (1) BKV (3) blockbuster (1) bloomberg (1) Bloomberg (1) Bojár Gábor (1) bonus (1) bónusz (2) bor (3) botrány (2) brand (1) bróker (2) brókerbotrány (2) brokernet (1) brüsszel (1) Brüsszel (2) BTel (2) Buda-Cash (6) buda-cash (2) Budapest (1) budapesti értéktőzsde (2) bűncselekmény (1) BUX (1) cafeteria (2) casco (1) cds (1) cég (1) céges átverések (1) céges hitel (1) céglapítás (1) cégvezetés (1) Charity March (1) CHF (1) chipkártya (1) Ciprasz (1) Ciprus (2) civil szervezetek (1) Consequit (1) családi (1) családi csődvédelem (1) csalás (1) Csehország (1) csekk (1) csekkes fizetés (1) csőd (3) csődkockázat (1) DBR (1) decemberi effektus (1) defláció (1) Déli Áramlat (2) deviahitel (3) deviza (28) devizaadós (1) devizaadós-mentés (4) devizaárfolyam (3) devizahitel (38) devizahitelek forintosítása (4) devizahitelesek (5) devizahitelesek mentése (2) devizahitel a pártprogramokban (1) devizakereskedelem (1) devizatartalék (1) diákhitel (2) digitalizáció (1) Disney (1) diszkontkincstárjegy (1) dogányzás (1) dohány (1) dohányzás (1) dollár (3) Donald Trump (2) Donal Trump (1) döntés (1) drága (1) dugódíj (1) dzsentri (2) e-cigi (1) E-Star (1) easyjet (1) EBA (1) eBay (1) ebola (1) egészségbiztosítás (3) egészségpénztár (1) egészségügy (5) egészségügyi hozzájárulás (1) egyéni vállalkozó (1) Egyesült államok (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszázalék (1) eladás (2) elekronikus (1) életbiztosítás (3) életmód (1) életszínvonal (1) eljárás (2) előtörlesztés (3) energia (1) ENSZ (1) Erkel Színház (1) Erste (2) értékcsökkenés (1) értékesítés (2) Észtország (2) eu (1) EU (12) eur (1) euró (16) Európa (2) Európai Bíróság devizahiteles válaszai (1) európai bizottság (1) európai központi bank (1) európai unió (2) eurostat (1) euróutalás (1) eurozóna (1) eurózóna (1) EVA (1) eva (3) externália (1) externáliák (1) Facebook (2) fapados (1) Fed (2) fed (2) fekete gazdaság (1) felhőalapú szolgáltatások (1) felmérés (2) fiatal vállalkozók (1) Fidesz (1) fidesz (2) Fidesz választási program (1) Fifa botrány (1) film (1) fizetés (1) fizetési határidő (1) fizetőképes (1) foci (1) foglalkoztatás (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (1) fogyasztóvédelem (2) földgáz (2) földtörvény (2) főnök (1) forbes (1) forex (1) forint (32) forintárfolyam (3) forinthitel (6) Fortress (1) franciaország (1) frank (8) frankhitel (2) frekvencia-árverés (1) frekvenciatender (1) függetlenség (1) futball vb (1) FX (1) gazdaság (10) gazdasági (2) gazdasági növekedés (4) gazdasági társaság (1) gazdaságpolitika (5) gázolaj (6) GDP (9) gdp (4) gépjárműhitel (1) gépkocsi (1) Google (2) google glass (1) Görögország (3) görögország (2) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (1) Gothár (1) GPD (1) grafikon (1) GVH (1) gyereknevelés (1) Gyermekrák Alapítvány (1) gyorséttermek bezárása (1) gyorséttermek vasárnapi zárva tartása (1) gyorskölcsön (2) gyűjtőszámla (1) hajléktalanok (1) Hanza-szövetség (1) harmadik világ (1) hatalom (2) hedge fund (1) Hernádi Zsolt (3) Hillary Clinton (1) hírek (1) hitel (57) hiteldíj plafon (1) hitelezés (2) hitelfeltételek (1) hitelfelvétel (1) hiteligény (1) hitelintézet (1) hitelkártya (5) hitelképesség (1) hitelminősítés (2) Hiteltársulás (1) hiteltársulás (1) hitelválság (1) hitel átütemezés (2) HNN-index (1) honlap (1) horvátország (1) Horvátország (1) hozam (11) hozamemelkedés (1) huf (1) Hungária Értékpapír csőd (3) hungarikum (1) IFM (1) imf (10) IMF (5) IMF hitel (1) IMMOFINANZ (1) INA (3) ina (1) index (1) indiai gazdaság (1) infláció (5) ingatlan (9) ingatlaniroda (1) ingatlanpiac (3) ingyenes készpénzfelvétel (1) ing biztosító (1) innováció (5) internet (1) internetadó (1) internetes vásárlás (1) ipar (1) IPO (1) iroda (1) Írország (1) Iszlám Állam (1) IT (4) Jack Welch (1) japán (1) jármű (1) jegybank (12) jegybanki alapkamat (1) jelszó (1) jelzálog (4) jelzáloghitel (2) jen (1) Jeremie program (1) jog (1) journal (1) jövedelem (6) jövő (1) jutalék (1) K&H Bank (1) K&H MIX (1) K+F (1) kalkuláció (1) kalkulátor (2) kamat (20) kamatemelés (3) kamatos kamat (2) kamatpolitika (1) kamatszámítás (1) kamattámogatás (2) kamatvágás (1) kampány (1) káosz (1) kapitalizmus (1) karácsony (4) karácsonyi (1) kártalanítás (1) kartell (2) Kásler (1) KATA (3) kata (1) KBC (1) keleti nyitás (2) kereset (1) kereskedelem (1) kereskedő (1) késedelem (1) készpénz (5) készpénzfelvétel (1) kezelési költség (1) kgfb (3) KHR (1) kilátó (1) Kína (5) kína (1) kisebbségek (1) kisvállalkozás (1) kiszervezés (1) KIVA (1) kiváltás (1) kkv (10) kkv a tőzsdén (1) klímaváltozás (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) költekezés (2) költség (4) költségek (1) költségvetés (13) kórházak (1) kormány (13) környezetgazdaság (1) korrupció (4) kötelezettszegési (1) kötelező biztositás (1) kötelező biztosítás (3) kötvény (1) közalkalmazott (1) közgazdaságtan (3) Közgép (2) kozmetikumok (1) közszolga (1) közszolgáltatás (2) közvetítő (1) ksh (1) kulcs (1) külföldi számlavezetés (1) kupon (1) Kúria (5) kutatás (1) lakás (6) lakáshitel (12) lakáslízing (1) lakáspiac (3) lakáspolitika (1) lakástakarék (3) lakástámogatás (2) lakossági hitel (1) Lámfalussy Sándor (1) leárazás (1) leépítés (1) légiközlekedési (1) légitársaság (2) lehman brothers (1) lekötött betét (1) leminősítés (2) létminimum (1) loot crate (1) lopás (2) lopáskár (1) luxuscikk (1) magáncsőd (3) magánnyugdíjpénzárak (1) magánnyugdíjpénztár (3) magánvagyon (1) Magyarország (2) Magyar Államkincstár (1) magyar államkötvény (1) Magyar Biztosítók Szövetsége (1) Magyar ENSZ Társaság (1) magyar gazdaság (2) magyar nemzeti bank (2) Magyar Posta (1) magyar posta (1) malév (5) málna (1) malus (1) Matolcsy (4) Matolcsy György (6) matolcsy györgy (1) MÁV (2) média (1) megbüntetett bankok (1) megélhetés (1) megjatakrítás (1) megszorítások (1) megtakarítás (24) megújuló energia (1) MEH (1) melyik párt menti meg a devizahiteleseket (1) menedzser (1) mentőcsomag (1) mentor (1) merkel (1) mesterséges intelligencia (1) Metlife (1) metró (1) Michael O’Leary (1) Microsoft (1) mikulás rali (2) milliárdos (2) MKB Bank (1) mlm (1) mnb (8) MNB (5) MNB bírság (1) mobildíj (1) mobilszolgáltató (1) mol (1) Mol (2) MOL (4) monitoring (1) MTV (1) Muhámmád Junusz (1) munkabér (3) munkaerőpiac (2) munkahely (1) munkanélküliség (3) munkaügy (1) mutató (1) myhive (1) Nagy-Britannia (1) napilap (1) NAV (6) NAV-botrány (1) nemesfém (1) németország (3) nemzetbiztonság (1) nemzeti (2) Nemzeti Eszközkezelő (2) nemzetközi valutaalap (1) nettó bér (1) nhp (1) NHP (2) NMHH (1) nonprofit (1) Norbi Update (1) Norbi Update Lowcarb (1) Nouriel Roubini (1) növekedés (3) növekedési hitelprogram (1) Növekedési Hitelprogram (2) nyereség (1) nyereségadó (1) Nyerges (1) nyersanyag (1) nyersanyag járműipar (1) nyugdíj (18) nyugdíjas (2) nyugdíjas kedvezmény (1) nyugdíjpénztár (3) nyugdíjrendszer (3) nyugdíjvagyon (1) OBA (2) Obama (1) ócsa (1) OECD (3) okostelefon (1) oktatás (1) olajár (2) olaszország (2) olcsó (1) olcsó hitel (1) oligarchák (1) olimpia (1) öngondoskodás (6) önkormányzat (4) online csalás (1) online vásárlás (1) Orbán (1) orbán (1) Orbán 10 pontja (1) Orbán Viktor (2) orbán viktor (1) Oroszország (2) OTIVA (1) ötletlopás (1) otp (2) OTP (1) OTP Supra (1) OTSZ (1) otthonvédelmi (1) pályázat (1) PayPal (1) pénz (9) pénzfelvétel (1) pénzforgalom (1) pénzkérdés (1) pénztárgép (2) pénzügy (1) pénzügyek (1) pénzügyi tippek (1) pénzügyi tudatosság (2) per (7) Peter Thiel (1) piac (1) PIMCO (1) PIN (1) plasztik (1) pláza (1) politika (3) porfolioblogger (3) portfolió (1) portfolioblogger (73) posta (1) pozitív adósnyilvántartás (1) Prémium Magyar Államkötvény (1) presztízs (1) privátbanki (1) profit (1) PSZÁF (7) pszáf (3) pszichológia (1) Putyin (2) quaestor (3) Quaestor (1) Raiffeisen (3) rangsor (2) reálkamat (1) reálkereset (1) recesszió (3) referenciahozam (1) referenciakamat (1) referencia kamat (1) reklám (1) reklámadó (1) rendőrség (1) részlet (1) részvény (6) rezsi (9) rezsicsökkentés (2) robbantás (1) robotika (1) RTL (1) ryanair (2) Samuel P. Huntington (1) sárga csekk (3) sarkozy (1) Schobert (1) Schóbert Norbert (1) SEPA (1) sharing economy (1) shortolás (1) síbérlet (1) síelés (1) siker (1) Simicska (1) sittlerakás (1) sjávci frank (1) Skócia (1) skót népszavazás (1) Snapchat (1) soros (1) spanyolország (2) Spanyolország (1) spórolás (3) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (1) startup (1) statisztika (1) streaming (1) street (1) Svájc (1) svájci (5) svájci frank (15) svájci jegybank (1) Synergon (1) szabályozás (1) szabálysértés (1) szakértői vezetés (1) számla (7) számlavezetés (1) számlavezetési díj (1) származtatott alapok (1) Szebeni Dávid (1) szegénység (2) személyi jövedelemadó (1) személyi kölcsön (1) Szentendre (1) szépségipar (1) szerencsejáték (1) Szerencsejáték Zrt. (1) Sziget Fesztivál (1) Szijjártó Péter (1) szilikon-mentes (1) Sziriza (1) szja (1) SZJA (1) SZJA bevallás (1) Szlovákia (1) Szlovénia (1) szocpol (1) szolgáltatás (1) szórakoztató elektronika (1) Takarék (1) takarék (1) takarékoskodás (1) takarékpont (1) takarékszövetkezet (3) takarékszövetkezetek (1) takarék csőd (1) támogatás (4) támogatott lakáshitel (1) tanács (6) tanácsadó (2) tandíj (2) tandíjmentes (1) táppénz (1) társadalmi egyenlőtlenségek (1) társadalom (2) társadalombiztosítás (3) Tarsoly Csaba (1) tartalék (1) tartós befektetési számla (1) távközlési szolgáltatók áfafizetése (1) taxi (1) Taylor Swift (1) tech (1) telefonadó (1) telefonos ügyfélszolgálat (1) telek (1) telekommunikáció (1) The Global Goals (1) THM (2) thm (2) tippek (4) Tokaji (1) tőke (1) tőkemegtérülés (1) tőkeszámla (1) tőketartozás (1) tőkevédett (1) tömegközlekedés (2) törlesztés (8) törlesztő (1) tőzsde (9) trafik (4) trafiktörvény (1) tranzakciós adó (6) tranzakciós illeték (4) Travis Kalanick (1) tulajdon (1) tusványosi beszéd (1) Twitter (1) Uber (3) üdülő (1) ügyfelek (1) ügyfélszolgálat (1) ügynök (5) ügyvezető igazgató (1) Ukrajna (3) ukrán válság (5) Unió (1) uniós támogatás (1) unortodox gazdaságpolitika (1) USA (5) USA 2016 (1) USA elnökválasztás (1) USA kitiltási botrány (1) üzemanyagár (1) üzlet (2) üzleti negyedév (1) uzsorás (1) vagyomtárgy (1) vagyon (2) vagyonosodási vizsgálat (1) választás (1) vállalat (1) vállalatfelvásárlás (1) vállalati kultúra (1) vállalkozás (9) vállalkozói zóna (1) válság (17) válságkezelés (1) váltás (1) valuta (1) valutaalap (2) vám (1) vámmentes (1) varga (1) vásárlás (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vasárnapi zárva tartás (1) vasember (1) végtölesztés (1) végtörlesztés (24) versenyképesség (1) vésztartalék (1) veszteség (4) vezetési stílus (1) vezető (1) Vida Ildikó (1) viktor (1) Világbank (1) világbank (1) visszaesés (1) vizitdíj (1) wall (1) wash trade (1) webbank (2) wizzair (2) Wonder Woman (1) Yellen (1) Ynon Kreiz (1) zeneipar (1) zöldbank (1) zöld bank (1) zöld számla (1) Címkefelhő

A kormányfő friss bejelentése szerint nagyon rá fognak nézni a bankok körmére, létrehozzák az otthonvédelmi monitoring bizottságot, hogy ellenőrizze a devizahitelek elszámolási költségeit. Nézzük, mely pontokon érdemes kapirgálniuk!

Aki vett már kezébe devizás hiteltörlesztésről szóló havi bankszámla-értesítőt, az tudja jól, hogy az értesítő bonyolultságával csak a villanyszámla vetekszik: egyetemes szolgáltatási ár, rendszerhasználati díjak, szénfillér és további tételek, plusz az ÁFA. A a villanyszámlában a villany csak nagyon erős fénynél látszik… Banki értesítőben ugyanez a helyzet. Amit a köznyelv hiteltörlesztésnek hív, az az alábbi tételekből áll össze: tőketörlesztés, kamatfizetés, kezelési költség, árfolyamváltozásból adódó különbözetek. Akinek a hitele úgynevezett halasztott törlesztésű, az sokáig úgy törleszt, hogy nem törleszt: fizeti a kamatokat, a hitel tőkeállománya azonban nem csökken. Ebből a szempontból félrevezető a magyar nyelv: „a törlesztés” fogalmát szélesebb körben használja, mint ahogy azt banki értelemben jogos lenne.

De nem is ez a fontos, hiszen egy pénzügyi blog olvasóját sokkal inkább foglalkoztatja manapság, hogy miből lesznek megmentve a devizahitelesek és közvetve a gazdaság. Közelítsük meg a kérdést a négy fizetendő tételünk (tőke, kamat, kezelési díj, árfolyamkülönbözetek) felől.

Arra nyilván semmi esély, hogy a tőkét a bankok elengedik, vagy bárki átvállalná helyettünk. Futamidő hosszabbításról lehet szó, egyes „fix részletet” kínáló konstrukciók ezzel játszanak, elhúzzák vagy késleltetik a törlesztés idejét,  csökkentve ezzel  a havi terheket.

Kamatokra szóló kedvezményt meghirdethetne ugyan az állam, de nem teszi, túl bonyolult ez a piac ehhez, és ennek terhei is tetemesek lennének. Azt azonban a pénzügyi felügyelet  számon kérhetné a bankokon, hogy kedvező piaci körülmények között igenis térjenek vissza a hitelfelvételkori kamatokhoz, amiket időközben jó néhány bázisponttal megemeltek. Az egykoron 4-5-6 százalékos lakáshitelek effektív kamata ma már simán lehet 6-7-8 százalék is, problémás ügyfeleknek meg még több: a bank fenntartja a módosítás jogát. Tegyük hozzá, hogy nem is vitathatjuk el tőle ezt a jogot, ellenőrízni azonban szabad, sőt kötelező is.

Fogyasztóvédelmi blogokban se vége se hossza a kezelési költségekkel kapcsolatos panaszoknak: „mi kerül ezen ennyibe?” – szól általában a nép hangja, és számon kérik az óriási irodaházakat, a céges autókat, a bónuszokat, a válság ellenére is tapasztalható jólétet. Persze a banki álláspont is megérthető: a hidegburkolónak sem csak a csempe és az anyagdíj fizetendő, hanem ott is van munkabér, ez lenne valójában a kezelési költség egy pénzintézetnél. Hogy ér-e havi 10 ezer forintot egy százezres törlesztő „lepapírozása”, vagy ez szimplán rablás, az nézőpont kérdése.
Végül nézzük a rettegett árfolyam témáját. Ha felmegy, akkor a havi törlesztés drágul. Ha lemegy… nos, sokan tapasztalhatják, hogy nem feltétlenül következik be ugyanolyan mértékű visszarendeződés. Mi lehet a magyarázat? Nem csak egy sima pénzváltásról van szó? Hidegvérű olvasóknak ajánlom a következő két ábránkat:

 

 

Az elsőn több mint 3 éves időtávon látszik a svájci frank középárfolyama, valamint egy most meg nem nevezett kereskedelmi bank által alkalmazott vételi és eladási árfolyama. Látszik, hogy ahogy megy fel a lila középárfolyam, azt követi a vételi és eladási is. Picike ábra ez, picik rajta a különbségek, ezért nézzük annak abszolút (kékkel), illetve százalékpontban kifejezett (piros) mértékét.

 

 
Értelmezzük az ábrát: miközben 2007 végén még csak 2,5 százalék volt a  a frankhitelek törlesztésénél alkalmazott úgynevezett banki konverziós ráták eltérése közötti marzs, addig a válság kulminálódására ez felfutott 4 százalék-ra. És onnan soha nem esett vissza, még a viszonylag békeidőnek számító 2010-ben sem. Figyelemreméltó azonban az is, hogy 2008-ban, a válság kitörése előtt, mikor a frank árfolyama éppen gyengült a forinthoz képest, a meg nem nevezett kereskedelmi bank abszolút mértékben szépen fokozatosan emelgette ezt a tételt, minden külön értesítés nélkül, miközben a frank bankközi piacról való „elfogyásának” semmilyen jele nem volt. Azért sem írjuk le a bank nevét, mert az eset nem egyedi, hasonlót tapasztalhatunk minden banknál. Az a speciális árfolyam, amivel a devizás hiteleket ügyfeleik felé elszámolják, marzsát tekintve az utcai pénzváltók gyakorlatával vetekszik (miközben fizikailag frank nem cserél gazdát). Mi ez, ha nem extraprofit? Összefoglalva: a helyzet az, hogy 2007-hez képest jelenleg – függetlenül minden piaci folyamattól, s attól is, hogy a frank drága-e avagy olcsó – egy bank frankonként 3 forinttal többet kér. Ez egy átlagos autóhitelnél kb 1000 forint plusz költség havonta, egy komolyabb lakáshitelnél pedig akár 3000 forint. Egy gyerek egyheti menzája.

Nos ez az a tétel, amit az állam a legegyszerűbben tudna szabályozni . A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete például  azt mondhatná, hogy a marzsnem lehet több 1 százaléknál, vagy ne adj isten az MNB visszaállítaná frank tekintetében az állami devizakereskedelmi monopóliumot. Durván hangzik, de ésszerű, mert ez olyan tétel, ami közvetlenül semmi olyan banki költséggel vagy kockázattal sem indokolható, ami ne csapódott volna már le más tételekben. Nem ördögtől való ötlet, a lengyelek éppen a napokban tervezik törvénybe iktatni.

Ha létrejön az otthonvédelmi monitoring bizottság (melynek neve inkább hasonlít egy betörésvédelmi távfelügyeleti rendszerre), akkor rögtön kezdhetné ezzel a tétellel. Halkan jegyezzük meg: a PSZÁF feladatköre erre egyébként magától is kiterjed, nem kell feltalálni a spanyolviaszt.
 


Címkék: árfolyam hitel frank bizottság deviza svájci monitoring otthonvédelmi

A bejegyzés trackback címe:

https://penzkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr1003160519

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Ki segít a devizahiteleseken? 2011.08.17. 19:35:37

Mindenkit váratlanul ért, hogy a devizaárfolyamok így elszálljanak és a jelenlegihez hasonló helyzetbe sodródjanak a devizahitelesek. A felelősség az Egyenlítő szerint azonban nemcsak a devizahiteleseké, osztoznia kell rajta a bankoknak és a szabályozó...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nos, a kezelesi koltseg szimpla atbaszas. A bank nyeresege, haszna a kamat. Ennyi. Se folyositasi jutalek, se szerzodeskotesi dij...se semmi...CDS felar, kozkazati felar...valojaban SEMMIERT oriasi penzeket akasztanak.
Etol meg a toket es a kamatot vissza kell fizetni, de a tobbi...na az rablas. Es innentol nem kell se THM, se EBKM, se semmi. Kamat es kesz.
Mit szidod az utcai pénzváltókat? Már nem azért, de egyetlen bankban sem kapsz/adsz el olyan jó árfolyamon valutát, mint a pénzváltóknál, azaz a bankok marzsa nagyobb, mint mondjuk az aluljárós Ekluzív (nem így írva) pénzváltóké.

A PSZÁF pedig akkor fog a bankok tökére lépni és a banki marzsot maximálni, ha majd Vezérünk nem épp a legnagyobb bank főnökével együtt nézi a focimeccseket.
A Blahán 1-1,5 forint spread van a valuta vételi-eladási ár között EUR esetén.
A cikk kicsit pontatlan, mert idén már megy a középárfolyamos törlesztés. Ebben az esetben is lehet eltérés, de van olyan bank, mely az MNB középárfolyamot alkalmazza.
Nem akarlak elkeseriteni, de szerintem január óta a PSZÁF kötelezte a bankokat arra, hogy a lakáshiteleknél a középárfolyamot használják. Az én MKB-s lakáshitelemnél meg is néztem és mindig a törlesztés napja előtti 2. munkanap középárfolyamán számolják a CHF-et.
A kamat és kezelési költség csak azért nem ilyen fekete-fehér, mert a bankok a kamaton versenyeztek és a költség egy részét kezelési költségnek nevezték, bár a THM mindkettőt tartalmazta. Nálam pl. 7,05% a teljes dij, amiből 2,9% a "kezelési költség" és 4,15% a "kamat". Az eredeti konstrukcióban 2,9+2,85 azaz 5,75% volt. Ugyanabban az időben volt bank, aki 0 kezelési költséggel és 6%-os kamatra adta a hitelt.
Az viszont igaz, hogy a megemelt kamatot nem engedték teljesen le a válság előtti szintre (jelképesen csökkentették 0,1%-kal tavaly). Erre viszont azt mondják, hogy a nem fizető adósok miatti veszteséget kell megfizetni. Ez elég igazságtalan, de ismét legfeljebb a mértéken vitatkozhatunk és azon, hogy az én kockázati feláram nő-e attól, ha mások nem fizetnek. (Ha mondjuk én lennék a MOL akkor talán elég tárgyalási erőm lenne ezt érvényesiteni.)
Emlékezzünk rá, hogy a kezelési költség akkoriban jelent meg nagyobb arányban, midőn még nem szabályozták a THM kötelező feltüntetését az óriásplakátokon. Jól mutatott a nagybetűs 3% kamat, és nem írták ki a másik 3% kezelési költséget, ami szintén kamat, mivel pontosan ugyanúgy számítják ki. Durvább olvasatban ez csalás, esetleg úribb körökben a fogyasztó megtévesztése. Ugyancsak semmi nem indokolja, hogy az ún. kezelési költség az árfolyammal változzék, sőt valójában nem lehetne arányos a felvett összeggel, hiszen nagyjából ugyanannyiba kerül még egy nullát nyomtatni a szerződésbe.
Ugyancsak érdekes volna annak utána kapirgálni, hogy miért volna olyan egyértelmű, hogy a bank rövidtávú hitelekkel fedezi az én hosszútávú hitelemet. Mert hiszen megtehette volna, hogy az én 20 évre felvett CHF összegemet egy összegben 20 évre felveszi fix kamattal Svájctól. Ekkor nekem továbbadhatná 20 éves fix kamatra, persze kis felárral. Nem tette, hanem pár hónaponként megújított, rövidtávú kölcsönöket vett fel a hitelem fedezeteként. Ennek a kamata azonban a sajnálatos események miatt országkockázat növekedés okán felfelé változott. Ezt pedig továbbhárítja rám. Szerintem ez nem korrekt, hiszen ennek a fajta technikának az égvilágon semmi köze az én hitelemhez. Ezen a bank nyerni szeretett volna, de nem sikerült neki. Veszteni viszont nem hajlandó, pedig ez az ő üzleti kockázata kellene, hogy legyen.
Az Ersténél a középárfolyam is épp 3 Ft-tal magasabb a MNB középnél, ami egy hitel teljes futamideje alatt már szép pénz.

Ha vki deviza hitelt vett fel akkor egyértelmű, hogy neki kell az árfolyam kockázatot vállalni, de a nem fizető adósok miatt szerintem, nem lehetne kamatot emelni, annak a bank veszteségének kellene lennie, hiszen az a bank kockázata, hogy akinek kölcsön adott az vissza tudja-e fizetni vagy sem.
Az etikai kódexben a bankok azt vállalták, hogy jólfizető ügyfeleknél csökkentik a kamatot, mondván, hogy a kockázatuk is kisebb. Vannak itt jólfizető ügyfelek? :)
@Parmezanidész: zB. szerintem én is "jól fizető " vagyok, de a kamatom nem csökkent. Emelkedett:(
@énsemértekhozzá: Mindkettőt (a csalást és a rövid/hosszútávú hitelt) jól mondod.

@con: Mint énsemértekhozzá megmondta, az árfolyamkockázatot valóban az ügyfélnek kell viselnie (bár a bankok az emelést egyből beszámítják, az árfolyamesést meg késleltetve - mint a Mol a benzinárat), de a svájci frank kamatváltozása teljes egészében a bank rizikója kellene, hogy legyen. A nemfizető adósok rizikója már eleve benne kellett, hogy legyen a bank marzsában (hiszen nem a svájci jegybank által kért 0,5%-os kamattal helyezte ki a hitelt), így a romló fizetési morálra, vagy a bankadóra hivatkozva kamatot emelni nem igazán illenék.
bírom hogy mindenütt extraprofittal dobálóznak. ez azt jelenti hogy "az átlagosnál nagyobb haszon".
Gyerünk! Sziggyuk közösen a bankokat!!! De amikor lehetővé tették a nagyobb lakást, mint amire futja, meg a lapostévét, meg a karibinászutat, akkor jófejek voltak.
@OkoskaTo:rp: azért ezt így a bankadó után kijelenteni elég nagy ostobaságra vall...
Visszataszító a bankok kontroll nélküli, egyoldalú szerződésmódósítási gyakorlata. Az árfolyamkockázat az ügyfél kockázata, ezt vagy jól mérte fel, vagy nem. De a nem fizető adósok növekvő rizikóját a még éppen fizetni tudókra egy az egyben ráverni aljasság. Ide bizony kellenek a törvényi "fékek és ellensúlyok", mert a bankok önmérsékletére hagyatkozni hiábavaló.
ja, az utcai pénzváltók az alacsonyabb fix költségek okán kisebb marzzsal dolgoznak, tehát kár velük gyalázkodni. ha ismered őket, eleve kedvezményes árfolyammal dolgoznak, még csak nem is kell nagy tételt váltanod náluk hozzá. nem utolsósorban, ők nem hárítják át a banki különadót sem, amiért külön pluszpont jár nekik :-)

mindent egybevetve, egy (akár ismerős arab) pénzváltóban sokkal inkább megbízom, mint egy magát több évtizedes hagyományokkal reklámozó kereskedelmi bankban. és szerintem itt van a hangsúly, bármekkora összegeket tüntetnek fel utóbbiak az üzleti beszámoló marketing, reklám rovatában...

sovány vigasz a kereskedelmi bankoknak, hogy (nálam legalábbis) a politikusok, az ingatlanosok és az ügyvédek sem állnak jobban a bizalmi indexet tekintve...
"Ebből a szempontból félrevezető a magyar nyelv: „a törlesztés” fogalmát szélesebb körben használja, mint ahogy azt banki értelemben jogos lenne."

Vagy a bank a félrevezető, amikor törlesztésnek hívja azt, amikor a törlesztőrészletnek hívott valami nem csökkenti a tőketartozást, csak pár százalékkal, mert kimókoltak rá egy ügyes képletet.
Hát igen. Sokan azt mondják, bezzeg, amikor a forint erős volt, nem sírtak a devizahitelesek, hogy kevesebbet kell fizetniük. Nos, érintettként elmondhatom, hogy ilyen gyakorlatilag nem volt. Ugyanis, ha a forint erősödött, a Kedves Bankom rögtön kamatot emelt (durván úgy félévente), amivel "korrigálta" az erős forintból származó veszteségét. (Tehát a bank nem veszíthet.)

A mostani (múlt heti) kamat emelés indoka: a bank forrásköltségei megnövekedtek. Már bocs, de ki nem sz@rja le?! Én AKTUÁLIS, napi árfolyamon törlesztek (tehát amennyiért a bank vette + némi haszon). Ezen a jogalapon még plusz kamatot emelni (főleg most, amikor mindenki a tűréshatáron, vagy azon (jóval) túl van) - gyomorforgató.

Volna mit tenni a politikának. Eddig csak a bankokat védték meg tőlünk...
Egy egyszeru javaslat: szamoljak el az egeszet svajci franc-ban es lehessen abban is torleszteni (valamint adjanak meg egy forint osszeget is). En pedig valthassak CHF-t ott, ahol tudok jobban.
A "védjen meg a fidesz kormány" a legkorszerűbb politikai átok, amennyire eddig beteljesült a védelmük (lásd mnyp), ha az otthonokat is elkezdik megvédeni, ideje lesz sokaknak albérletet keresni.
A jelenlegi annuitásos törlesztést kellene eltörölni, mert a bankhoz láncolja az ügyfeleket. Néhány év törlesztés után már nem éri meg bankot váltani, hiszen már kifizetted a futamidőre járó kamat egy jelentős részét, a tőketartozásod viszont alig kevesebb, mint eredetileg volt, úgyhogy ha átmész máshova egy az eddigit kiváltó hitellel, akkor gyakorlatilag kezdheted a törlesztést elölről. Ha ezt eltörölnék, akár visszamenőleg is (mindenkinél újrakalkulálva az eddig törlesztett kamat és tőke arányát úgy, hogy minden törlesztőrészletben egyenlő részt képviseljen a kamat és a tőke): rögtön egyenlőbben oszlana meg a kockázat a bank és az adós között (mert a bank nem a nyereségét vasalná be először rajtad), és sokkal valódibb verseny alakulna ki a bankok között. Így viszont nincs verseny: gyakorlatilag egy kurva nagy árkartell van.
Nekem az a véleményém pl. a kezelési költségről, hogyha az tényleg az, aminek mondják, - és itt most szeretnék végtelenül optimista lenni- akkor miért függ az összege a felvett hiteltől?
Miért nem fix összeg? 100 000 HUF illetve 100 000 000 HUF kihelyezett hitel után is pontosan ugyanannyi tennivalója van a banknak. Semmi nem indokolja, főleg e teljes futamidő alatt a KEZDETI hitelösszeggel arányos értéket.
A villanyszámlánál maradva pl. én azt sérelmezem, hogy a hálózati alapdíjnak csakis attól kellene függenie, hogy a szolgáltatónak mekkora költsége van az adott ügyfél által igénybevett áramerősség kiépítésére, illetve később, annak fenntartására. Azaz itt is egy fix díjnak kellene lennie, nem pedig az elfogyasztott energiamennyiség X%-ának. A lefektetett kábelnek tökmindegy, hogy 10A folyik rajta, vagy 100.
@énsemértekhozzá:
Igen, ez bennem is felmerült már, hogy a bank úgy adja oda azt a pénzt, mintha az övé lenne, valamint rendelkezne vele. Ezen kívül mondjon nekem valaki egy olyan kockázatot, amit a bank visel, azon kívül, hogy nem kapja vissza a pénzét?
EZen kívül, pl, mivel nem egyösszegben vette fel a hitelt, hanem 3 havonta újrafinanszírozza, így az ezen az ügyleten keletkező veszeteség/nyereség igenis a bank kockázata, és arra neki kellett volna biztosítást vagy fedezeti ügyletet kötnie.
@balinvadasz:
Egy egyszeru javaslat: szamoljak el az egeszet svajci franc-ban es lehessen abban is torleszteni (valamint adjanak meg egy forint osszeget is). En pedig valthassak CHF-t ott, ahol tudok jobban.
Azzal az abaj, hogy egyes vélamények szerint, mivel ezek a hitelek CHD ALAPÚAK, soha nem is láttak CHF-et, csak a HUF alapú betétállomány lett ílyen "tőkeáttételes" módon kihelyezve. És ebben az esetben mi a fenét kezdene a bank azzal a CHF-fel, amit így kap? Ha ez igaz, semmi szüksége nincs rá.
@kicsijuti: az a bankadó csak kamu. Érdekes módon minden közepes, vagy nagyobb bank megtalálta azt a kiskaput, amin keresztül kislisszolt az adófizetési kötelezettség alól. A zorbánkormány adott a végbélterméknek egy pofont.
Más: az elmúlt 21 év minden kormánya azon ügyködött, hogy a kis magyar lakosságot szőröstül-bőröstül lenyelhessék a bankok.
Kezdve a legalapabb tevékenységnél: a dolgozó, és ezáltal bért kapó emberek kötelező beterelése a bankszférába folyószámla formájában. Aztán jön a folyószámla-hitel, persze extrakamattal fejelve, kártyadíj, tranzakciódíj, számlavezetési díj, átutalási díj, nóbel díj, satöbbi. Aztán, ha van bankszámlád, meglebegtetjük az "óccsóhitelt" az orrod előtt. Tökéletes agymosás a médiákban: nincs pénzed, vegyél fel uzsorahitelt. Persze, szép, mézesmadzaggal átkötött lózungba csomagolva. És egyre pofátlanabbak a bankok a lehúzási technikák körének szélesítésében. Ezek után csodálkoztok, hogy a hitelek törlesztése során is áthajítanak benneteket, mint eb végbéltermékét a palánkon?
@T-101:
"Ugyanis, ha a forint erősödött, a Kedves Bankom rögtön kamatot emelt (durván úgy félévente), amivel "korrigálta" az erős forintból származó veszteségét. (Tehát a bank nem veszíthet.)"

A bank néhány havonta újrafinanszírozza hitelt, szóval nem jelent neki veszteséget az erősödő HUF.
A devizahitelek átláthatóságával több helyen is baj van. A bankok ezt élvezik, az állam meg hagyja. A 2 fő probléma szerintem az alábbi.
1. A bank valamennyire biztos, hogy a fizetőkre terheli a nemfizetők miatti veszteségét. Csakhogy a bankhitel nem kockázatközösség!
2. Nem tudni a bank milyen kamattal veszi fel a kölcsönt, így ellenőrizhetetlen a marzs.
Megoldás pedig lenne. Mondjuk a szerződés úgy szólna, hogy a felvevő kamata a 3 hónapos EuroLibor+1,5% (a példa kedvéért). És a bank rögtön nem tudja kamatba bújtatni a veszteségeit, engem meg nem fog érdekelni, hogy a bank ténylegesen EuroLibor alatt vagy felett szerzett pénzt magának és 3 hónapos vagy 1 éves kölcsönnel manipulál.
@énsemértekhozzá: A hosszú távú kamatok általában magasabbak, mint a rövid távúak. Egyszerűen azért, mert a hosszú távú befektetés során sokkal tovább mondunk le a pénzünkhöz való hozzáférésről. Ráadásul a legtöbb befektető rövid távra szeret kölcsönadni és hosszú távra kölcsönkérni, ezért a banki működés egyik lényege éppen az, hogy (részben) rövid távú betétekből finanszíroz hosszú távú hiteleket. 2007 augusztusában például a frank ára 3 hónapra 2,5%, 10 évre 3,5% körül mozgott. Az általad javasolt megoldás tehát már akkor is 1 százalékpontnyi, azóta pedig (lévén a frank kamat épp a béka bizonyos testrésze alatt) még magasabb plusz terhet jelentene az adósnak.

A baj azzal van, hogy ezek a számok akkor igazak, ha egy viszonylag kockázatmentesnek tartott európai bank kapja a kölcsönt. Ha valaki a Hegyeshalom tábla innenső végére teszi a pénzét, az ennek sajnos megkéri az árát. Megkérte akkor is, méginkább megkéri azóta is.
@vizipipa: Álljon meg a menet. Tessék tudomásul venni, hogy hitelfelvevőként harmadik helyen van az ember a bank prioritási sorában. (Jó esetben) első helyen ott vannak a betétesek, akik zokon veszik, ha a bank egy méretes veszteség miatt (vagy mert jó fej akart lenni a hitelfelvevőkkel) nem fizeti vissza a betétjeiket. Második helyen a tulajdonosok, akik vannak annyira kedvesek, hogy ebben az országban sokaknak a megérdemelten bőven felül biztosítanak évek óta mindenféle javakat (az eggyel olcsóbb autó is gurul, ugyanis). Aztán van ott a hitelező. Ő felnőttként aláírt egy szerződést, elhitte, hogy van ingyenebéd (pedig lóf...t, kamatparitás van) és most mindenfelé rohangál, hogy ő tényleg nem tudta. A lényeg, h a bank felel a rábízott pénzért, és nem feladata / lehetősége azzal rulettezni.

A marzs természetesen a zöldségesnél, a fodrásznál, a gázszerelőnél, és a temetkezési vállalkozónál is ellenőrízhetetlen. Lenne egy olyan tippem, h ezek némelyikénél sokkal nagyobb, mint a banki pár százalék. (Ja, a semmirekellő ingatlanközvetítőkről akkor ne is beszéljünk.) Ebből a marzsból nem mellesleg ma Magyarországon több tízezer embernek van állása.
@Gyulimali: Jó ötlet. Természetesen zokon venné a legtöbb ember, ha a megnövekedett CHF készpénzforgalom (őrzés, szállítás, logisztika) miatt a számlára befizetésnek is költsége lenne. Plusz így minden hónapban automatikusan megy az utalás. Mondjuk 80 ezer forint. Ehelyett minden hónapban el kéne menni a pénzváltóhoz (ahol szintén a hónap adott napján romlana az árfolyam, ennyire a pénzváltó sem hülye, plusz neki is valahonnan elő kell teremtenie az extra kp-t), ott felvenni a pénzt, elcsalinkázni azok között, akik pontosan tudják, h 12-én miért is olyan nagy a forgalom a pénzváltó és a bankfiók között, sorbanállni (másodszor is, hisz már a pénzváltónál is kellett), befizetni. Ehelyett van mondjuk 2% spread, azaz 1600 forint havonta. Nem hiszem, h nagy tömegben megéri, de való igaz, szép gesztus lenne a frankban való törlesztés lehetősége...
@Gyulimali: A pénz vissza nem kapása (adóskockázat) tényleg a legnagyobb probléma. Ha minden tizedik adós nem fizet, a bank a maradék kilenc közt kénytelen felosztani a veszteséget (hiszen felel a nála elhelyezett betétekért), tehát máris mindenki kapott 11% extra költséget a nyakába (összesen persze, nem kamatban). Ezért lenne fontos a jó kockázatelemzés hitelbírálatkor és utána (amit való igaz, sokszor félretettek a bankok egy kis extra üzlet reményében). A kockázatelemzés egyik legfőbb bemenete egy pozitív adóslista lenne. Aki a múltban is mindig rendben fizetett, kapjon alacsonyabb kamatért pénzt, ne az összes adóssal, csak a jó adósokkal vállaljon kockázatközösséget. Nem hogy nem engedélyezte ezt a nemzetiegyüttdünnyögés, de a negatív lista használhatóságát is erősen korlátozta azáltal, h ötről egy évre redukálta a rajta maradást. (Az adatokat ráadásul törölni kellett, tehát azután, miután Magyarországnak ismét gazdasághoz minimálisan is konyító kormánya lesz még 4 év, mire ugyanaz az adathalmaz a kockázatkezelés rendelkezésére áll, mint a kétharmados ámokfutás előtt...) Amíg nem lehet az adósokról tudni, h várhatóan jók vagy rosszak, addig mindenki egy kalap alá kerül és az a minimum (ezt mint betétes mondom), h a bank igenis mindenkitől kérje meg a hitel árát.
@Gyulimali: @s17: Mellesleg nekem a BB-náál volt hitelem és ott így ment. Kitörlesztettem 2 éve már mikor elkezdődött zuhanni a forint. Kérvényeztem az előtörlesztést mire ők küldtek egy papírt: X CHF-t fizessek be a CHF hitelszámlámra. Elmentem az arabhoz (szó szerint) és mivel dollárban volt a megtakarításom, ami szintén bivalyerős volt akkor, keresztárfolyamon átváltottam az USD-t CHF-re, befizettem a BB bank hitelszámlámra és 2 hét múlva jött a papír: Jelzálog törölhető (volt valami 50,000 előtörlesztési bünti amit fizetnem kellett)
Konkrétan nem nagyon buktam a dolgon. Jelenleg nincs hitelem, bár nem is volt túl sok, és ezt nem mindenki teheti meg tudom. De volt ilyen bank aki így csinálta...
@Gyulimali: az újrafinanszírozás a legtöbb esetben szerintem csak látszólagos. Valószínű, hogy a bank a bankközi piacon köt egy devizaswapot. Ez annyit jelent, h az elején letesz 180 millió forintot, amiért kap egy millió frankot. Mondjuk 10 évig minden negyedévben kifizeti a 3 hónapos frank kamatot frankban (ezt az adóstól kapja meg átváltás után, itt mindenképpen van FX-kockázata, lévén a frankárfolyam sokfelé mászkálhat a hitelrészlet begyűjtése és a megfelelő swap törlesztés kiszámítása között), és megkapja a forintkamatot forintban. A lejáratkor pedig a hitelt törlesztő adós forintjait frankra váltja, visszafizeti a svájci banknak a franktartozást és megkapja érte cserébe a forintösszeget. Természetesen a banknak a svájci fél felé is van partnerkockázata, az a bank is csődbe mehet, mégha nem is ez teszi igazán drágává az ügyletet. Érdemes elidőzni az egésznek az árazásán kicsit elfelejtve a marzsokat és a felárakat: a bank végülis forintkamatot kap, az adótól kapott frankkamat a svájci banknál köt ki. Látszólag ez nagyon jó a banknak, azonban nem szabad elfeledkezni a tőkéről sem: (felejtve kicsit az amortizációt) a bank kezdetben 180 millió forintért vesz 1 millió frankot, a végén pedig 1 millió frankért kap 180 millió forintot. Ez fix, és független az árfolyammozgástól. A várható árfolyammozgás pont annyi, hogy a tőke oda-vissza cserélésén keletkező "veszteség" eltünteti azt a "nyereséget" ami abból adódik, h a magyar bank forint, a svájci pedig frank kamatokat kap. Az adós viszont kockázati és gazdasági szempontból forintadós, tehát hiába fizeti a kisebb frank kamatokat, a várható árfolyammozgás (ami most RÉSZBEN bekövetkezett) hatására elvileg (a tankönyvekben) ugyanúgy jár, mintha forinthitelt vett volna fel. Mert ingyen ebéd neki sincsen...
amúgy a poszt elég gyatra és elég hiteltelenné teszi, h a saját ábráját az "értelmezzük az ábrát" felirat alatt rosszul értelmezi: a piros vonal értékét kezdetben a kék vonalhoz tartozó skáláról olvassa le, majd a végén a saját (szerintem manipulatíve 2%-ról indított) ábrájáról. a valóságban az ábrán lévő növekedés fele akkora sincs, mint a szövegbeli szörnyülködés. és igen, volatilisebb lett a forint, félnek megvenni az emberek, ennek a jele a spread növekedése....
@Kelly és a szexi dög: most miért? egyik sem döntött úgy helyetted, h Te felveszel tőle egy frankhitelt. persze szemetek, ezzel egyetértek, de csak annyira mint majd minden más szolgáltató ebben az országban. szerintem a gázszerelő, aki a saját kerületemben hirdeti magát, majd elkér 5000 forint kiszállási díjat, és újabb ugyanennyit egy konvektor 5 perces átnézéséért (soha ne kelljen megtudnom, de kiváncsi lennék ebben van-e valami garancia, ha gond van a konvektorral), szerintem ő sokkal nagyobb szemét lehúzó. a bankok mást sem csináltak a válságban csak a betéteseknek kedveskedtek....
A nem fizető adósok kockázata legyen a Bank gondja, ahogy az árfolyamkockázat a hitelfelvevőké volt. Vagy ha közösködünk, akkor az árfolyamkockázat felét nyelje be a Bank. De ne vicceljünk már, hogy a Bank mossa kezeit és mindent az emberekkel fizettet meg, miközben 100 milliárdos hasznot tesz zsebre.
@Bocimaster: "mindent a Zemberekkel fizettet meg": nem mindent, és nem mindenkivel. csak azt amiről a felnőtt emberek által önként aláírt szerződés szól, és csak azokkal, akik felnőtt emberként aláírták. tudom, h mostanában divat mindenféle szerződést és törvényt utólag kényünk kedvünk szerint alakítani, de ez nem így normális. ebből csak az lesz, hogy a többiek óvodásnak nézik azt, aki minden kis sérelem esetén az óvónéniért kiált és ha óvodásnak néznek, akkor jön aztán csak a magas kockázati felár :) és igazuk lesz.
2010. decembere óta a bankoknak középárfolyamon kell átszámolnia a devizát forintra. Aki ezt sem tudja, ne írjon cikket a témáról.
Budapest Autó nagyon korrekten számol és tájékoztat.
A havi értesítő tartalmazza:
Tőke: CHF
Kamat: CHF (6.7%)
Bázis árfolyam (CHF árfolyama a hotel felvételekor)
Aktuális árfolyam (CHF)
Ebből forintosítva kiszámolja a visszamaradt tőke- és kamatrészt és természetesen az aktuális árfolyamon számolt havi törlesztést.
Ha ennyivel jobban tudjátok, tudnátok csinálni, mint a szerintetek "szemét" bankok, illetve nekik olyan nagy hasznuk van, miért nem csináltok bankot?
Egy másik blogon valaki azt mondta a kamaton ,költségeken felül, még akkor hol marad a profit? Hát ezek szerint én hülye vagyok mert nem értem! Azt hittem a kamatos kamatban benne van a profit! A felmerülő költségeket így is úgy is fizetteti a bank!Szóval én úgy látom az embereket hülyének nézik teljes mértékig, pl. nekem volt(sajnos most nincs) bankbetétem ami ,hogy ne mondjam ocsmány 5% on kamatozott(jegybanki hitel alapkamat12,5%)Szóval a pénzemért 5% kamat mínusz 20% szja a kamatra(jó ez nem a banké)mínusz számlavezetési díj, mínusz ha felvettem a kamatból akkor készpénz felvételi díj! Hogy is van ez a profit kérdés? Ha az ember a bankban tart lóvét örülhet ha végén annyit kap amit betett! SCHF hitelem van Szgk. ra hála Isten "csak" 1,1 milliót vettem fel,fix havi törlesztésre. A helyzet a következő SCHF. eladási árfolyam kezdésnél kb.150Ft(ugye itt is van már haszon)kezdő kamat 7,5% ami most 12% havi fix törlesztés negyed évente plusz üres csekk plusz árfolyam különbözet elszámolás.Okos agyammal rájöttem az üres csekk ha a bolond rá akar fizetni, akkor fizessen.Megtettem!Többször is! Elszámolás ? Tőke az előre megállapítottan csökken, egyre nagyobb a havi törlesztésben a tőke törlesztés egyre kisebb a kamat rész (ez helyes, hisz ezt írtam alá) gyűjtő számlán árfolyam különbözet növekszik plusz a kamata, másik számlán a plusz befizetésem túlfizetésként nyilvántartva.Talán majd a végén levonva! Tehát a hülye hiteles mondjuk kifizeti az eddig felhalmozott árfolyam különbözetet + kamatot, számítva ,hogy a hátralévő időben lesz még,(tegyük fel még fizet ez után is) a végén ne legyen sok és egyben kérjék vagy még két évig fizessen újabb (természetesen 6 év összes költségével kamatával)Nem így a bank!Nem vonja le a plusz befizetést,hanem továbbra is ott tartja a hiányt a szerződés futam idejének a végéig.Hogy is van ez ? Magyarul? Szívatás !
@metalheart: Miért Te bankot csináltál? Mert nem mindegy ,hogy ott dolgozol vagy bankot csináltál!Bár tény ha nincs akkora profit akkor csökken a fizetésed vagy menesztenek. Téged, de nem a bankot (tulajdonosokat). Tényleg nem tudunk semmit!
@s17:" bankok mást sem csináltak a válságban csak a betéteseknek kedveskedtek...."Ezt hol tapasztaltad?
"Hallgat a debreceni pártelit
Útszéli vágyak
Nem akarják politikai célra felhasználni a hajdúsági pártok a Kósa Lajos debreceni polgármester körül kialakult úgynevezett prosti-ügyet. Annak ellenére sem, hogy – mint ahogy tudósítónk jelentette – az igazság kérdése továbbra is foglakoztatja a cívisváros közvéleményét.
A Blikk bulvárlap azt állította, hogy Kósa Lajost a rendőrök a 4-es főút mellett érték tetten egy prostituálttal, ezért rendőri intézkedést foganatosítottak ellene, illetve megemlítenek egy másik esetet is, amikor a polgármester állítólag a vasútállomásnál próbált alkalmi partnert keríteni, sikertelenül. A lap a prostituáltak és a rendőrök nyilatkozataira építette állításait. (A Blikk által leírt helyszínek a prostituált (al)világ legalsó részei.) A cikk megjelenését megelőzte, hogy több – helyi és országos – internetes vitafórumon is már napok óta vita folyt arról, hogy vajon igazak-e a polgármesterről szóló hírek. A Hetek megbízható forrásból úgy értesült, hogy mértékadó politikai napilapok szerkesztőségében is felmerült, hogy írjanak a feltételezésekről, de elsősorban arra vártak, hogy valaki "előjöjjön a hírrel".
A megvádolt politikus sajtótitkárán keresztül cáfolta a vádakat, és pert helyezett kilátásba a Blikk ellen. Egyedül a megyei napilapnak nyilatkozott a kérdésben, amelynek főszerkesztőjével a városban köztudottan jó kapcsolatokat ápol.
A Fidesz politikai ellenfelei nem kívánják felhasználni az ügyet választási célokra, annak ellenére sem, hogy úgynevezett nyugati demokráciákban az ilyen erkölcsi kérdéseket közügynek tartják.
Lapzártánkig a Blikk szerkesztősége nem vonta vissza a cikk állításait, azaz fenntartja, hogy Kósa Lajos prostituált szolgáltatását vette igénybe. Tudósítónknak a helyi vendéglátóiparban járatos vállakozó – neve mellőzését kérve – elmondta, hogy Debrecenben van egy olyan luxusbár, ahová a helyi politikai elit tagjai közül is eljárnak. Ez a férfi lapunknak úgy nyilatkozott, hogyha meg is történt Kósa Lajos "ügye", akkor – a kéz kezet mos elv alapján – sem érdeke senkinek, még a politikai pártoknak sem Debrecenben, hogy erre és az ilyen ügyekre fény derüljön."

2002

Remélem az egész fidesz bagázst kivölik a gusztus huszadikai tüzijátáték ratékkal az űrbe.
Természetesen előtte el kell kobozni a milliárdos vagyonaikat (olajozásból, maffiatevékenységből, kenőpénzekből származó jövedelmek).
A svájci barlangszéfben elhelyezett aranyrúdjaikat is el kell kobozni!
@metalheart: Pl. azért, mert még egy lottóötös is aprópénz egy bank alapításához. De biztos lehetsz benne, hogy ha lenne elég pénzem rá, bankot vagy biztosítót alapítanék.
". Hogy ér-e havi 10 ezer forintot egy százezres törlesztő „lepapírozása”, vagy ez szimplán rablás, az nézőpont kérdése."

Nem nézőpont kérdése. Ez sok tízezer ember ellen elkövetett rablás, akiknek tíz rongy az életet jelenti a fizetés előtti egy hétben.

Ha majd ennyit hozzácsapnak a számládhoz egy étteremben szervizdíj címén - na, azt tekintsd nézőpontnak.
szerintem nem baj, hogy Kósa prostihoz ment.
s szerintem egyébként sincs nagy baj, amíg a nőknek futja minden évben a legdivatosabb (legdrágább) cipőkre, szandálokra, papucsokra, stb.
@orient: (volt valami 50,000 előtörlesztési bünti amit fizetnem kellett) Ez mi???????@Sárga Király: Egyetértek!
@metalheart:
Már kinek fussa a porko-lábnak?
Szerintem sem baj járjon még többet, talán összeszed valamit:)

De akkor ne dadogjon a család szentségéről!

Egyébként meg fizesse ki Debrecen tartozását, amit ő produkált a látványberuházásaival, meg a DKV volvo buszaival.
@OkoskaTo:rp: Ha ötösöm lenne(mármint nagy) akkor elhúznék innen (lóvéval együtt)nincs már olyan sok hátra ,hogy ne éljek meg belőle és még örököljenek is utánam.Sokan mondják (mikor álmodozunk) ilyen olyan vállalkozásba fektetném:én meg azt mondom fektetné a beteg f.... itt!Elég volt 22 év a saját kis p.... pénzemből,meg a folyamatos lehúzásból, basztatásból!
@rókafogta: Minden banknál kell fizetni előtörlesztés vagy mittomén milyen adminisztrációs/kezelési költséget = Lopás, de mindenhol van...
@OkoskaTo:rp: Rosszul mondja. A bankkozi piacon nincsenek 20 eves lejaratu hitelek, ez a bank kockazata, a bank feladata, hogy a hosszutavu hiteledet rovidtavon ujrafinanszirozza a piacon. Ez igy mukodik mindenhol.

20 eves Google vagy Apple-short tranzakciot sem fog veled kotni senki.
@s17: Jogos, 2,5-ről indult, és aztán lett 4%, javítjuk.
Tolj ki a szemét, pénzéhes bankokkal és bankárokkal, vegyél készpénzért lakást, autót és tévét!
@orient: "Aztat" én tudom, csak nem értem ,hogy számolják ki? Azt meg se említem hogy minek tartom!
@Welka: A hivatkozott decemberi törvény így hangzik:
"Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban
törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerzõdést vagy pénzügyi lízingszerzõdést
kötött, akkor
a) a kölcsön folyósításakor a kölcsön,
b) a havonta esedékessé váló törlesztõrészlet, valamint
c) a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék
forintban meghatározott összegének kiszámítása – ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját devizaközépárfolyamot
– a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik.
(2) Ha a pénzügyi intézmény meghatároz saját deviza-középárfolyamot, akkor az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban
felsoroltak forintban meghatározott összegének kiszámítása a pénzügyi intézmény választása szerint
a) a pénzügyi intézmény által megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyama vagy
b) a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyam
alapján történik."
Tehát ha használ saját árfolyamot, akkor olyat, amilyet akar.
@rókafogta: amikor 12, 13 szazalekos beteti kamatot adtak, csak hogy betetet gyujtsenek, hogy legyen likviditas es tartalek. amugy az a helyzet, h melyen megvetem, aki millios hitelbol vesz autot, es most sir, h nem tudja visszafizetni. nekem sosem volt millios autom, hadd ne en (mint betetes vagy adofizeto) alljak helyt azokenak a tartozasaert, akiknek van.
@Sárga Király: megint: nem, nem rablas, felnott emberek altal alairt ervenyes szerzodes. ezt tessek mar felfogni. lehet rablasnak gondolni, de elore, es akkor nem kell alairni, es akkor olcsobb autoval (vagy busszal) kell jarni, kisebb lakasban (vagy bereltben) lakni amig ossze nem jon a penz egy resze megtakaritasbol. akkor eleg (ha egyaltalan muszaj) egy kisebb hitelt felvenni. ennyi, nem nagy truvaj.
@s17: A helyzet az , hogy az adósoknak senki nem fog pénzt adni, de ez nem jelenti, hogy te (én) mint adófizető nem fogod (vagy jelenleg nem )fizetni,és még valami ,nekem felesleges szemrehányást tenned, mert én azt a "kicsi" hitelt fizetem ha majd nem fizetem akkor elviszik és kész. és én se "milliós" (most se sok milliós) autóval kezdtem az életem, és azt hiszem 39 évi munkával és adó fizetéssel nem kéne nekem hangoztatni az oly divatos mostanában az én adómból szöveget,mert mondjuk lehet , hogy az általam fizetett szakképzési járulékból,tanultál szakmát vagy munkadói és munkavállalói járulékomból lehettél munkanélküli, de érdekes ha én elvesztem a munkámat akkor nekem 3 hónappal ,van kiszúrva a szemem, hogy a többit ne is emlegessem, a nagy nemzeti együttműködés keretein belül.12, 13 % betéti kamatokat Magyarországon "nagyon régen adtak" meg talán meg kellene vizsgálni mekkora hitel kamatok mellett, ne hogy már sírva fakadjak a bankosok dumáján. És még valami miért nem kérdezed a vezért a te adódból miért Mol részvényt vesz,vagy 20 milliárdokat miért dob ki különböző felesleges dolgokra vagy miért a BKV, miért a MÁV vagy akármit lehetne mondani.Azt te (én) soha nem fogod eldönteni ,hogy mire költsék az adódat, csak egy estben ha bele ülsz a vezér székébe !
@rókafogta: ezek szerint felelős hitelfelvevővel van dolgom. Jó tudni, akkor nem kell az én adómból :) kimenteni. A nyenyinya nem tudom, hogy jön ide, de ha már jött: szerintem aki DEVIZAHITELBŐL RÉSZVÉNYT VÁSÁROL AZ EGY HAZARDŐR, ha egy ország nevében a Zemberek pénzével teszi, és közben azt hangoztatja, h mások tőzsdézik el a Zegyszerű Zemberek pénzét, akkor nem csak egy hazardőr, de egy FASZ is. Egy populista, aljas, megtévesztő féreg. Az ő helyébe csak megfelelő mértékű fertőtlenítés után ülnék :)
@s17: Az azért még sajnos nem biztos,(bár abban biztos vagyok senki sem mentene meg)a lényege a dolognak,hogy hülye lettem volna ha árfolyam mozgásra nem számítok:15-25Ftde erre (hiába vannak itt a blogon"pénzügyi zsenik")senki nem számíthatott.A "kormány" az úgy jön ide (előző is, de azon már kár sírni),hogy bizony van felelőssége:tisztában vagyok a "külső" folyamatokkal, de a belsők is nagyon fontosak. 12 hónap 3000 milliárd (lenyúlás vagy nevezzük ahogy akarjuk)új számítások szerint 570 milliárd szja multi adó bank adó sok 20 milliárd felesleges pénz kidobás, egy csomó megszorítás (Szijjártó szerint nem)500 milliárd Mol(hitelből) stagnáló gazdaság = éves hiány 128 % ka 1380 milliárd ,hát ezt nevezem én pénzügyi és kormányzási zsenialitásnak !
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása